Gyöngyi
9 °C
9 °C

Akarják is, pénz is van rá, mégsem lesz annyi rendelő

2008.05.08. 10:38
Várhatóan mégsem épülhet új orvosi szakrendelő minden olyan kistérségben, ahol eddig nem volt 15 kilométeren belül ellátás. A bíztató politikusi nyilatkozatok és az uniós támogatás hatására az önkormányzatok legalább egy éve dolgoztak a pályázatokon, és milliós összegeket fordítottak az előkészítésre. A szocialista Kökény Mihály szerint azonban most mérlegelni kell azt, fenntarthatók lesznek-e ezek a rendelők.

Több mint egy éve hangzanak el folyamatosan nyilatkozatok arról, hogy hazai és uniós pénzből új rendelőintézetet építenek az elmaradt kistérségekbe. Ezeket olyan területekre telepítenék, ahol 15 kilométeren vagy 20 percen belül nincs megfelelő rendelő sebésszel, belgyógyásszal, szülész-nőgyógyásszal és gyermekorvossal.

Magyarország egészségügyi ellátásának térképén most is számos fehér folt éktelenkedik. Míg Budapesten szinte minden sarkon van egy kórház vagy rendelőintézet, sok olyan hely van, ahol az ott élőknek gyakran 40-50 kilométert kell utazni, míg eljutnak egy szakorvoshoz.

Sikertörténet

Gyurcsány Ferenc 2007 februári évértékelőjében már beszélt a tervezett (akkor még tizenöt) kistérségi járóbeteg-ellátási központ építéséről. Fel is sorolta ezeket név szerint, mert mint mondta, „fájna a szívem, ha ki kellene emelni kettőt”. A fejlesztésekről az új „csúcsminiszter” Bajnai Gordon is többször támogatólag nyilatkozott, hiszen nem csupán egészségügyi, hanem gazdaság- és területfejlesztési szempontok alapján is jelentős javulásra számíthattak a kistérségek.

Tavaly áprilisban az Egészségügyi Minisztérium szakértői már 23 „potenciális kedvezményezettnek” számító kistérségnek tartottak tájékoztatót arról, hogyan lehet majd pályázni a rendelők felépítésére. Az ellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatási hiányok megszüntetése a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) egyik kiemelt célkitűzése is lett.

Kökény Mihály a szocialisták egészségpolitikusa 2007 júliusában az ATV-ben arról beszélt, hogy a pályázat lehetőséget ad azoknak a kistérségeknek, ahol egyáltalán nem volt szakrendelő. Arra a kérdésre, hogy honnan lesz ezekbe orvos, azt mondta, a kórházak átalakításával felszabadultak orvosok.

Rengeteg idő és energia ment el

A pályázatot végül 2007. október 31-én hirdették meg az új rendelők építésére és felszerelésére. Erre több település együttműködésével a kistérségi központok önkormányzata pályázhatott. Előírás volt, hogy legalább 15 ezer ember ellátását oldja meg egy ilyen intézmény. A kistérségeknek 5 százalékos önrészt kellett vállalni, ehhez járult 95 százalék kormányzati és uniós forrás

A pályázat előkészítése, a tervek elkészíttetése nagyon sok munkát, dokumentum beszerzését, és tízmilliós nagyságrendű összeget is jelentett a többségében hátrányos helyzetű kistérségi önkormányzatoknak. „Rengeteg idő és energia ment el erre. 37 település testülete tárgyalta végig a kistérségben a kérdést” mondta az Indexnek Nagy Attila, Sellye polgármestere,

A pályázatokat 2008. február 28-ig lehetett beadni. Végül 25 kistérség adott be pályázott. Jelenleg ezek értékelése zajlik. A támogatásra összesen 25 milliárd forint van, egy pályázó 500 milliótól 1 milliárdig terjedő összeget kaphat. Ez alapján az önkormányzatok azt várták, hogy az összes pályázó megkaphatja a támogatást.

Álljunk meg egy pillanatra!

Kökény Mihály az országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke azonban már áprilisban felvetette a Népszabadságban azt, hogy „a 15 ezer lakosonként létrehozott szakrendelők ritkulnának”. A politikus szerint így már az sem biztos, hogy a korábban uniós forrásból tervezett új intézet mindegyikére szükség lesz.

Ugyanerről beszélt az egészségügyi miniszteri posztra jelölt Székely Tamás is bizottsági meghallgatásán. A területet ő jól ismeri, hiszen 2007-ben még a járóbeteg-szakellátás fejlesztését koordináló miniszteri biztos volt. Székely Tamás a pályázatot előkészítő munkacsoport tagja is volt, tevékenyen részt vett a program, valamint a pályázati kiírás kidolgozásában. Nem túl valószínű, hogy a részvételével elkészült szakmai koncepciót miniszterként már szakmaiatlannak tartaná.

Kökény Mihály az Index kérdésére azt mondta: nem biztos, hogy fenntartható és működőképes lesz az összes kistérségi járóbeteg-központ, ezért át kell gondolni, hogy az összes kapjon-e támogatást. Nincs értelme felépíteni ezeket a rendelőket, ha az önkormányzat néhány hónap után már nem tudja fenntartani, mondta a politikus. A működőképesség Kökény szerint nem csak azt jelenti, hogy találnak-e orvosokat majd a rendelőbe. Át kell gondolni azt is, hogy egy ilyen rendelő finanszírozható-e az egészségbiztosító forrásaiból, ha csak 15 ezer lakost lát el.

Kérdésünkre, hogy a 25 pályázó közül várhatóan hány kaphat támogatást a rendelőre, Kökény Mihály nem tudott válaszolni. Mint hangsúlyozta: itt nem politikai kérdésről van szó, ezeket a szempontokat a pályázatok szakmai bírálatánál érvényesítik majd az arra kijelölt szervek.

Több lábon állás

A pályázati kiírás azonban épp olyan követelményeket és finanszírozási modellt ír elő, amely garantálja a fenntarthatóságot. Mindezeket nem a pályázók, hanem a pályázat írta elő és határozta meg, köztük rendelőben dolgozók szakmai összetételét, a 200 szakorvosi órát, és a minimum 15 ezer lakos ellátását. Kérdéses, hogy a szakmai bírálóknak most a pályázatokat, vagy a kiírást kell elbírálniuk.

A pályázati feltételek között szerepel az új rendelők több lábon állásának megteremtése, hogy az Egészségbiztosítási Alap különböző kasszáiból lehessen finanszírozni az intézményeket. Az új rendelőknek ezért a szakrendeléseken kívül foglalkozniuk kell az otthonápolás szervezésével, kúraszerű ellátással, alapellátási ügyelettel vagy hospice-szal (a gyógyíthatatlan betegek testi, lelki gondozása) is.

Kiskunmajsa már megkapta a pályázata befogadási nyilatkozatát. A településről és környékéről eddig főként Kiskunhalasra, illetve Kecskemétre jártak rendelőbe az emberek. A polgármester elmondása szerint ők bizakodnak a pozitív elbírálásban, ugyanis az egymással összefogott települések legalább 19 ezer embert képviselnek. A polgármester szerint ez a mennyiség már azt jelenti, hogy finanszírozható lesz a rendelő.

Többen úgy vélik, a pályázat most zajló megfúrása mögött azok a kórházak állhatnak, amelyek betegeik és finanszírozásuk egy részét elveszíthetik azzal, ha a kistérségekben elkezdenek működni a járóbeteg-központok. A pályázat azonban hangsúlyt fektet arra, hogy az új központok a meglévő kórházakkal együttműködve működjenek. Erről beszélt az Indexnek Bagó Ferenc a szintén pályázó Pannonhalma polgármester is. Ők megállapodtak a győri Petz Aladár kórházzal, hogy az ottani orvosok rendelnek majd az új intézményben.