Vilma
-8 °C
3 °C

A legfőbb ügyész, az nem katona

2006.10.18. 07:44
A politikusok sem érinthetetlenek, de lehet, hogy külföldön több bűncselekményt követnek el, mondja Kovács Tamás, aki továbbította a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni feljelentést az illetékes ügyészekhez. Az új, minden eddiginél nagyobb parlamenti szavazataránnyal megválasztott legfőbb ügyész nem tervez tisztogatást.

Zajos ügyekkel kezdheti a munkáját, első hivatali napjain megérkezett a Fidesz feljelentése a miniszterelnök ellen. Magyarországon olyan kép alakulhatott ki az elmúlt évek politikusait érintő feljelentései kapcsán, hogy ők érinthetetlenek.

Nem voltak eddig sem érinthetetlenek, nem is lesznek azok. A Gyurcsány Ferenc ellen a napokban érkezett feljelentést odaadtam a büntetőjogi legfőbb ügyész-helyettesnek, ő eljuttatja az illetékes szervezetnek, amely eljár az ügyben. A miniszterelnök ellen eddig érkezett feljelentéseket sem ejtette az ügyészség, hanem megtagadta a nyomozást, mert a feljelentésben foglaltak nem alapoztak meg semmilyen tényállást. Lehet, hogy igazuk van abban, hogy Európában már gyakoribbak a politikusok elleni eljárások, de az is lehet, hogy ott a politikusok több bűncselekményt követnek el.


Képek: Nagy Attila

Pedig részben éppen politikusok elleni, vagy politikával összefüggő ügyekben ügyészi lépések is rombolták az ügyészség tekintélyét. Nem kell a 2002-es, Keller László féle feljelentéscsokorig visszamenni, alig fél évvel ezelőtt került nyilvánosságra a Kulcsár Attila kihallgatásáról készült videó. Osztja azt a véleményt, hogy vannak olyan kritikus posztok, ahol olyan ügyészek álltak, akik - még ha szakmailag jól is végezték dolgukat, - esetleg nem használtak a tekintélynek?

Esetleg. Önök mondták, hogy esetleg. Lehet, hogy valaki úgy ítélte meg, esetleg igaza volt, esetleg nem.

Kérdés, hogy Ön hogy ítélte meg.

Erre akartam utalni. Én fenntartom magamnak a jogot, hogy kitapasztaljam, ki hogy dolgozik, hogyan áll az ügyekhez. Ha azt látom, hogy valaki belepolitizál az ügybe, vagy szakmailag nem jó, vagy vezetői magatartása nem felel meg az igényeimnek, akkor majd váltok. De nem kezdek azzal, hogy úgy hallottam, XY ezt itt nem úgy csinálta, ahogy kellett volna. Mindenki kap lehetőséget arra, hogy dolgozzon és bizonyítson.

Mennyi időt kapnak? Vagy magának mennyit ad a tapasztalatgyűjtésre?

Nem tudom meghatározni, tisztességes időt. Elkapkodottan, indulatból, súgásra, megrendelésre semmiféle személyi döntést nem fogok hozni. Megalapozottan, átgondoltan, ha a szükség úgy kívánja, akkor igen.


Van súgás vagy megrendelés?

Nincs. Sem a jelölés napvilágra kerülés után, sem a választás után, engem hál istennek senki meg nem keresett.

Mégis konkretizáljuk egy kicsit: tehát büntetőjogi legfőbb ügyész-helyettest nem keres, fővárosi főügyészt nem keres, központi nyomozóhivatal vezetőt nem keres?

Vegyék elő az ügyészségi telefonkönyvet és nyugodtan folytassák tovább. De ugye nem gondolják, hogy most mi hárman megbeszéljük, kit váltok le. Személyügyi kérdésekben azt tudom mondani, hogy nem készülök semmilyen komolyabb személyi váltásra, ahogy egyébként szervezeti átalakításra sem. Be kell töltenem fontos helyeket, például az én egykori helyemet, a magánjogi, közigazgatási legfőbb ügyész-helyettesi helyet, van megyei főügyészi álláshely üresen, és vannak más olyan vezetői állások üresen, amelyeket megbízással kell betölteni. Ezeket rendeznem kell, és meg is teszem, már ki is írtunk azt hiszem három pályázatot. Konkrét személyi változásokról, mert hallottam már ezekről, neveket is, nem vagyok hajlandó beszélni.

Az elmúlt három-négy hét nem csak a Gyurcsány elleni feljelentéseket hozta az ügyészség számára. A zavargások utáni hatósági intézkedések miatt a jogvédő szervezetek célkeresztjébe kerültek a futószalagon - az ügyészség indítványára - született előzetes letartóztatásokról szóló elsőfokú ítéletek. Nem figyeltek eléggé, mikor is tesznek indítványt?

Igen, elsősorban ugyan a vélt rendőri túlkapások miatt, de valóban panaszt tett a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért is, és a panaszok egy része az előzetes letartóztatások számának illetve futószalag-jellegű indítványozásának szólt. El kell ismerni, valóban volt futószalag-jellege az ügyeknek, ez azonban abból fakad, hogy három napon belül sok ügyben kellett dönteni. Az is igaz, bár nem tudom pontosan megmondani, hogyan alakultak a számok, hogy másodfokon több mint a felét kiengedték a letartóztatottaknak. Ez nem azt jelenti, hogy nem követtek el semmit, és akár azt sem, hogy az elsőfokú döntés rossz volt. Csak azt jelenti, hogy a továbbiakban már nem indokolt az előzetes fogva tartásuk, a zavargások elültével más megítélés alá eshet a bűnismétlés veszélye. Elismerem, lehetett olyan eset is, amikor eleve nem volt indokolt a fogva tartás, ezt ki fogjuk vizsgálni. A hiba lehetősége benne van az igazságszolgáltatásban is, ha nem is örülünk neki.

Hogyan értékeli a rendőrség, és az irányító ügyészség munkáját? Tucatszámra köröznek embereket, köztük Budaházy Györgyöt, aki közben nyilvános beszédeket tart.


Természetesen van felelősségünk, hisz a nyomozás ura az ügyészség, de a tényleges nyomozást a rendőrség végzi. Nagyon nagy erőket köt le egy ilyen munka, nehéz volt megállapítani, kiket kell eljárás alá vonni, és nem egyszerű megtalálni sem őket. Nem tudom megítélni, lehet, hogy lehetne hatékonyabb a nyomozás, de a rendőrségnek most nagyon megtépázott az ereje. És ne feledjük, olyan rettenetesen sok idő nem telt még el, én bízom a rendőrség nyomozati munkájának sikerében.

Eljárás indult a Kuruc.info.hu oldalon közzétett ügyészi és bírói nevek, címek miatt. Hogy áll az ügy?

Most indult, ennyit tudunk róla, az eljárást le kell folytatni. Jogállamban elképzelhetetlen, hogy ilyesmi előfordulhasson, teljes szívvel csatlakozom az OIT állásfoglalásához.

Fenyeget veszély bírót vagy ügyészt?

Kizárni nem lehet, de bízom benne, hogy idáig nem fajulhatnak el a dolgok. Ahogy ismerem az ügyészek, bírák hozzáállását, nem rettenek meg, teszik a dolgukat,

Konkrét fenyegetésről nem tud?

Én nem tudok ilyenről.

A zavargások melléktermékeként egyesületek is felszínre kerültek. Nem vizsgálják meg, hogy az előtérbe került szervezetek működése minden tekintetben törvényes-e?

Az egyesületek esetében természetesen a bejegyzésekkor és azt követően is vizsgálja az ügyészség a szervezetek törvényes működését, arról, hogy most konkrétan lenne ilyenre szükség, nincsenek ilyen információim.

Néha elég lenne ehhez újságot olvasni. Az ügyészség és a rendőrség viszont előszeretettel képviseli azt az álláspontot, hogy a médiában megjelentekre nem lehet semmilyen eljárást alapozni.

Ez sose volt ennyire kategorikusan kimondva, de az sem elvárható, hogy ha megjelenik valami, akkor mindig vizsgálat legyen. Az is egy jó megoldás, hogy az újságíró, ha tud valamit, írja meg, de aztán tegyen feljelentést vagy bejelentést is, ha szükségesnek látja.


A Népszava a jelölése előtt hetekkel közölte, hogy a köztársasági elnök Önt jelöli majd legfőbb ügyésznek. Ön mióta tudta, hogy a jelöltek között szerepel, mikor kapta meg hivatalosan is a felkérést?

Azt tudom, hogy jelölésem szeptember 18-án jelentette be az elnök úr, ez előtt talán egy héttel kért fel konkrétan. Azt korábban is tudtam, hogy az én nevem is szóba került, az említett újságcikk azonban meglepett, és nem is örültem neki. Hogy miképpen szivárgott ki a hír, nem tudom, az biztos, hogy nem innen.

Bár a pártokkal nem egyeztet az elnök, és ez egy jelöltjébe már belekerült, most olyan parlamenti támogatással választották meg, mint legfőbb ügyészt még soha. Nem izgult, hogy esetleg szintén pórul jár?

Azért nem lepett meg ott a parlamentben az eredmény, mert előzetesen már több frakció a jelét adta, hogy támogatni fog, ennél fogva bíztam abban, hogy ha már odáig eljutottam, akkor nagy gond nem lesz. Természetesen az igenek nagy aránya megkapó volt, de egyben ez arra is feltétlenül int engem, hogy ez nagy felelősség. Bizalmat kaptam, ezzel a bizalommal élni kell és nem visszaélni, és erre is készülök.

Az MDF nem támogatta, mert a korát vetették a szemére: mandátuma hat évre szólna, de a 70. életév betöltésével is megszűnik, így - érvelt a demokrata fórum - négy év múlva még ugyanez a parlament választ megint legfőbb ügyészt, nem érvényesül a ciklusokon átívelő megbízatás elve sem.

Az MDF itt tévedett. Ne felejtsük el, engem Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, nagy tudású jogtudós kért fel a posztra, aki aligha választana egy akár a törvény szellemét sértő megoldást sem. De nézzük a tényeket: ha csak azt lehetne megválasztani, akinek vissza van hat éve, akkor miért kell egyáltalán a törvénybe 70. életévre vonatkozó szabály? Mellékes, de ráadásul az én szolgálati időm átnyúlik a parlamenti cikluson, mert 2010 tavaszán lesznek a választások, 2010 nyarán a köztársasági elnök választása és 2010 decemberéig szolgálok én. A háború előtt kinevezett 11 koronaügyész - az akkori legfőbb ügyészek - közül kinevezésekor hét múlt már el 65 éves, pedig a 70. év betöltésére vonatkozó szabály akkor is élt. Azt már tényleg csak zárójelben jegyzem meg: négy évre kap egy országgyűlés, egy kormány mandátumot, és senki nem mondja, hogy négy év alatt nem lehet semmit csinálni. Miért pont a legfőbb ügyésznek lenne kevés ez?


A nagy arányú parlamenti bizalom nyilván segít könnyebben venni és feldolgozni azokat kritikákat, melyek azért érték a személyét a jelölése óta: elsősorban múltját vetik a szemére, egyfelől, hogy katonai ügyészből nem szokás legfőbb ügyészt csinálni Európában, másfelől, hogy katonai ügyészként az előző rendszerben nyilván olyan ügyekben is kénytelen volt eljárni, melyek ma már alighanem más megítélés alá esnek, esnének.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU-ban nem szokás katonából legfőbb ügyészt csinálni, az a válaszom, hogy belőlem se csináltak, hanem megválasztottak, a parlamentben, a Magyar Köztársaság elnökének javaslatára. Másrészt az Európai Unió minden ellenkező híresztelés ellenére Szlovákiát is magában foglalja, és Szlovákiában a legfőbb ügyész szintén katonai ügyész volt korábban. Az EU kapujában álló Romániában a legfőbb ügyész a katonai fellebbviteli ügyészség vezetője volt. De tudnék mondani más olyan volt katonai ügyészeket, akikből magas állású civil ügyészek lettek, Horvátországban, Csehországban, Ausztriában és még egy-két helyen. Az igaz, hogy a Nyugat-Európában nem divat, azon egyszerű oknál fogva, hogy ott a katonai ügyészség nem része az ország ügyészségének, hanem egy katonai szervezet, ami például a védelmi minisztériumnak van alárendelve és semmi köze a civil ügyészi szervezethez. Teszem azt Spanyolországban vagy Olaszországban tényleg rosszul venné ki magát, ha egy katonai főügyészből egyszer csak legfőbb ügyész lenne, de mi 1953 óta vagyunk az ügyészi szervezet integráns része. Én pedig miközben katona voltam, egyúttal a legfőbb ügyész helyettese is, a hangsúly pedig azon van, katonai ügyész, tehát ügyész voltam.

És marad is katona vagy leszerel?

A katonai főügyész, katona, a legfőbb ügyész, az nem katona. Ha most elmentem volna a cukorgyárba vezető jogtanácsosnak, akkor sem lehetnék tovább katona. Elnézést a hülye példáért, de ez így van, teljesen világos, és elő is volt ez készítve. A tábornokok szolgálati viszonyának megszüntetése a köztársasági elnök jogköre, az elnök úr meg is szüntette a szolgálati viszonyomat.

És mi válasza az előző rendszerben képviselt, ma már talán más színben feltűnő ügyekkel kapcsolatban?

Mondjanak egy ilyen ügyet.

Kérdezzük, hogy voltak-e ilyenek.

Dehogy voltak!

Nem voltak például szolgálatmegtagadók?

Képek: Nagy Attila

Ma nem lenne becsukva a szolgálatmegtagadó?

Még a sorkötelezettség fennálltáig is volt lehetőség a polgári szolgálatra, lelkiismereti alapon. Akkor nem.

Egy darabig nem, de volt nem fegyveres katonai szolgálat a vallási alapon a szolgálatot ellátni nem kívánóknak a hetvenes évek végétől, hogy mikortól pontosan, most nem tudom. Aztán jött az alternatív, a polgári szolgálat, az tényleg csak 1989-től. Azt azért még elmondanám, hogy a kontinensen, azokban az országokban, ahol kötelező katonai szolgálat még van, ott most is büntetendő a szolgálatmegtagadás és a katonai bíráskodásra tartozik - nálunk egyébként 1990 óta nem tartozott oda, akkor átadták a civil hatóságoknak.

Kérem szépen, valaki - talán egy politikus - egyszer azt mondta, hogy senki sem ötvenévesen született. Tehát nyilván éltünk az elmúlt rendszerben, tettük a dolgunkat, mint mindenki más. Volt, aki hidat épített, volt, aki ügyészkedett. Szolgálatmegtagadók? Ez nem merült föl egyébként eddig nyilvánosan, persze hallottam arról, hogy ezt velem kapcsolatban előhozzák. Semmiféle politikai íze ennek nincsen. 1990 óta három semmisségi törvényt fogadott el az országgyűlés, azokról az elítélésekről, amik politikai jellegűek voltak - nincs benne a szolgálatmegtagadás, sőt nem volt benne katonai ügycsoport. Kegyelmet sem kapott egyik köztársasági elnöktől sem, aki ilyen ügyben próbálkozott. Nekem tehát semmiféle lelkiismeret-furdalásom nem kell hogy legyen az ilyen ügyek miatt.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!