Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Kulcsárt nem vádolják pénzmosással

2005.08.29. 14:05
A K&H ügy egyi kulcsfigurája, Kulcsár Attila ellen mindössze magánokirat-hamisítás vétsége és sikkasztás miatt emelt vádat az ügyészség, nem vádolják sem pénzmosással, sem vesztegetéssel, sem közokirat-hamisítással, ahogyan egyébként az ügy más szereplőit. Hétfőn kiderült, hogy nem légkondícionáló-, hanem szellőzőberendezés van abban a szobában, ahol Kulcsárt kihallgatták.
Rossz verzió
Az ügyészség honlapján először a vádirat egy rossz változata jelent meg, amelyből az érintettek személyes adatait nem húzták ki. Így a szemfülesek egy darabig azt a vádiratot nézhették meg, amelyben a vádlottak születési helye, ideje, személyi igazolvány-száma és lakhelye is elérhető volt.

Nyilvánosságra hozták a Legfőbb Ügyészség honlapján azt a vádiratot, amelyet Ihász Sándor fővárosi főügyész ellenjegyzett. A Fővárosi Főügyészség hosszadalmas vizsgálódása eredményeképp huszonegy személy ellen emeltek vádat. A vádemelés múlt heti bejelentésekor arra nem tértek ki, hogy kit mivel vádolnak.

Kulcsár Attilát, a K&H Equities és a K&H Bank egykori tisztségviselőjét különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással, valamint folytatólagosan elkövetett magán-okirathamisítás vétségével vádolta meg a főügyészség. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Kulcsár tevékenysége az ügyészség szerint nem volt például üzletszerű, tehát első pillantásra úgy tűnhet, hogy nem a legsúlyosabb kategóriákat alkalmazták Kulcsárral szemben. Zámbó Gyula, Kulcsár ügyvédje azonban az Indexnek hétfőn elmondta, hogy a vádiratot ugyan még nem látta, de az üzletszerű jelzőnek már nem lett volna értelme, miután a különösen nagy értékű sikkasztás miatt amúgy is a legsúlyosabb törvényi kategóriába esne Kulcsár cselekménye.

Szellőző, nem légkondi
A korábbi hírekkel ellentétben nem légkondicionáló, hanem szellőző-berendezés van abban a helyiségben, ahol Kulcsár Attila a kihallgatásakor azt kérdezte ügyvédjétől: "Kíváncsi vagyok, mikor szakad le onnan?" - derült ki hétfőn, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban (KÜNYH), ahol újságíróknak megmutatták a kihallgató-szobát.

Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője újságíróknak elmondta: "a K and H-ügynek nem a szellőző-berendezés a kulcskérdése", de a sajtóban olyan információk jelentek meg, amelyek "egyértelműen azt a hamis látszatot keltik, minthogyha Kulcsár Attila (...) saját szavahihetőségét önmaga kérdőjelezte volna meg", amikor azzal a kérdéssel fordult ügyvédjéhez, a plafon felé biccentve, hogy "mikor szakad le?".

"Nyilvánvalóan nem így van, nyilvánvalóan ez (a megjegyzés) egy szellőző-berendezésre utalt, ami az ablaktalan helyiségben a szellőzést biztosította és a kihallgatás alatt furcsa hangokat adott ki" - tette hozzá.

A vádirat szerint az ex-bróker nem mosott pénzt, nem vesztegetett meg senkit, nem volt orgazda, nem hamisított közokiratot, mint ahogyan ezt sokan mások tették a vádirat szerint. Zámbó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy közokirat-hamisítás soha fel sem merült Kulcsár ellen, a pénzmosás vádja pedig alighanem azért hiányzik, mert az osztrák hatóságok pénzmosás ügyében nem adták ki Magyarországnak Kulcsárt. (Mint emlékezetes, Kulcsár hosszú ideig a kiadatási procedúra miatt tartózkodott külföldön, még őrizetbe vétele után is.)

A másodrendű vádlottnak, Kerék Csabának az ügyészség felrója a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettét, amelyet ő bűnsegédként követett el, de a vádirat szerint nem folytatólagosan. Kerék a vád szerint folytatólagosan hamisított magán-okiratot, ami vétségnek számít, és a Britton csoport magyarországi vezetőjét viszont pénzmosással is megvádolták.

Rejtőt csak alig-alig vádolják

Érdekes, hogy a harmadrendű Rejtő E. Tibort különösen jelentős értékű sikkasztás elkövetésével vádolták meg, és esetében sem üzletszerű, sem folytatólagos jelző nem szerepel a vádiratban. (Az üzletszerű jelzőnek alighanem az ő esetében szintén nem lett volna értelme, hiszen a különösen nagy érték nála is döntően súlyosbító körülmény.) Ő is bűnsegédként szerepel az ügyben, méghozzá úgy, hogy a három főszereplő közül ellene merült fel a legkevesebb vád. Ez egyébként azért érdekes, mert ő irányította Kulcsár tevékenysége idején a K&H Bankot.

A negyedrendű Mészáros Jánost nem vádolják sem sikkasztással, sem okirat-hamisítással, jóllehet ő Kerék Csabával együtt irányította a Britton cégcsoportot. Mészáros ellen a vád különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás a vád. (Nála tehát a folytatólagosság hiányzik, viszont érdekes módon az ügyészség az üzletszerűséget fontosnak tartotta ebben az esetben.)

Pénzmosás a vád az ötöd-és hatodrendű vádlottak ellen is, ám ők "gondatlanságból" cselekedtek így. E két vádlott különlegessége, hogy egyikük a szír pénzváltó, E. A. Hasan, a másikuk pedig azoknak az off-shore-cégeknek a hazai képviselője - D. Gábor -, melyek a pénzmosási ügy főszereplői voltak. (A Balmoral és a Montrade nevű vállalkozásokról van szó, amelyek a Britton-csoporttal is kapcsolatban álltak.)

Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. korábbi vezére különösen nagy értékű sikkasztás miatt kénytelen majd bíróság elé állni, továbbá folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége is felmerült ellene.

K. László ügyvéd ellen orgazdaság bűntette a vád, ő a nyolcadrendű vádlottja a K&H-ügynek. Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. résztulajdonosa folytatólagosan elkövetett és különösen nagy értékű sikkasztás miatt kénytelen a bíróság elé járulni.

Forró Tamás újságíró és V.-né V. Julianna az ESMA Kft. gazdasági igazgatója ellen igen súlyos sikkasztási vádak merültek fel: jelentős értékre (de nem különösen jelentős értékre), folytatólagosan és üzletszerűen követték el cselekedeteiket az ügyészségi dokumentum szerint.

O. Ágnest, a SÉD-Coop 200 Rt. igazgatósági tagját és főkönyvelőjét a "legegyszerűbb", jelzők nélküli sikkasztás miatt vádolja a hatóság.

V. János kőbányai önkormányzati képviselőt és a Köbeta Rt. igazgatósági tagját hivatalos személy által üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, továbbá gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja a hatóság.

Két "egyszerű" K&H Equities alkalmazottat, Cs. László vezérigazgatót és T. Róbert vezető üzletkötőt bűnpártolással vádolja az ügyészség. Az Equities-szel állandó megbízási jogviszonyban álló ügyvédet, V. Szabolcsot magánokirat-hamisítással és bűnpártolással vádolják.

Taxis Gyuszi közokiratot hamisított

B. Katalin és P. Hajnalka folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás miatt kénytelenek bíróság elé állni, ők Kulcsár asszisztensei, illetve munkatársai voltak a K&H-csoportnál. B. Péter vállalkozó különösen nagy értékű orgazdaság, N. Károly pedig bűnpártolás és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás miatt kénytelen szembenézni a törvénnyel.

Érdekesség végül, hogy a Taxis Gyuszi néven elhíresült Sz. Gyula ellen közokirat-hamisítás a vád. Sz. Gyula egy személygépkocsi adásvételéről készült szerződést vevőként írt alá, miközben a vád szerint tisztában volt a tényleges vevő személyével, aki egyébként Kulcsár Attila volt. Taxis Gyuszi ezután a Központi Okmányirodában benyújtotta az adásvételi szerződést, és a gépjármű-nyilvántartásba így az ő adatai kerültek.