Szegvári Katalin, Juhász Előd, és Fényi Tibor is jelentett

Szegvári Katalin, leánykori nevén, Spán Katalin a helyi média fejezetben szerepel a listán. Szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében a tévés újságíró elismerte, hogy külföldi útjairól beszámolt a titkosszolgálatoknak.

"Mi voltam én?"

Mint Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levelében írja, "Adva van egy gyerekét egyedül nevelő anya, akit elhagyott a férje, és hogy még tovább cifrázzam, az asszony el kell hogy tartsa idős édesanyját is. Nos ezt a fiatalasszonyt, amúgy tévériporter, aki munkája okán gyakorta jár német nyelvterületre, egy szép napon felkeresi valaki a BM-től, vagy isten tudja honnan, és azt mondja, veszélyben a család, mert a németeknél rajta van beszervezendőket tartalmazó listán. Az illető felajánlja védelmét, és annyit kér, hogy én - hiszen természetesen csak a magam ügyéről tudok felelősséggel írni - számoljak be külföldi útjaimról. Nincs beszervezési nyilatkozat, nincs zsarolás, nem kell senkit itthon megfigyelni, csupán titoktartási kötelezettséget aláírni és családom védelmében elmondani, pl. azt, hogy egy bécsi szállodában egy titokzatos hang keres a portán, ám többet nem jelentkezik. Nem írtam soha jelentést, nem kellett környezetemről beszámolni. Gyurcsány úr? Mi voltam, mi vagyok én? Az ön játékszere? A politika áldozata?"

Szegvári Katalin levelét úgy zárja, hogy "ezúton jelzem, hogy minden eszközzel visszaszerzem a becsületemet. Ezzel tartozom a családomnak, de főként a gyerekemnek, akinek ezután nem lesz könnyű az élete, és a barátaimnak, tanítványaimnak is. Ön pedig (értsd Gyurcsány Ferenc - a szerk.) - ahogy egy amerikai tévés műsorvezető üzente az amerikai elnöknek, amikor az USA megtámadta Vietnámot - mától személyes ellenségem.

Juhász Előd Jávor Endre néven jelentett

Juhász Előd az Indexnek elismerte, hogy a listán szereplő személyi adatai valósak, azt azonban cáfolta, hogy valaha beszervezték volna. Mint mondta, 1966-67-ben Ford ösztöndíjjal amerikai tanulmányúton volt azért, mert írt Gershwinről egy könyvet. Az utazás előtt felhívták a Belügyminisztériumból, hogy a saját védelmében akarnak vele beszélni. Egy férfivel a Széna téren találkoztak - "a nevére már nem emlékszem" -, aki arra kérte, hogy ha Amerikában bármilyen atrocitás éri, vagy a tudomására jut valamilyen Magyarország-ellenes akció, vagy be akarja szervezni az amerikai titkosszolgálat, akkor arról tegyen jelentést.

A Zenebutik egykori műsorvezetője - aki az RTL Klub Híradójának is elismerte, hogy jelentett - elmondta, hogy Amerikában semmi olyasmi nem történt, amire a BM gyanakodott, de miután hazatért, egy másik ember a minisztériumtól megkérte, hogy számoljon be a kinti dolgokról. Mint mondta, a férfit azok az emberek érdekelték, akikkel az Egyesült Államokban találkozott, zenészek, zeneprofesszorok neve, de mivel köztük csak szakmai párbeszédek zajlottak, nem tudott érdemi információkkal szolgálni.

Juhász közölte, ezt követően is megkeresték a minisztériumból, hiszen munkájának köszönhetően nyugat-európai és amerikai zenészekkel számos alkalommal találkozott koncerteken, fogadásokon, és mivel ezek a meghívók postán érkeztek, a szakszolgálatok tudhattak róla. Mint elmondta, ekkor már egy harmadik emberrel tartotta a kapcsolatot, de továbbra se tudott beszámolni sem magyarellenes akciókról, sem pedig őt érintő beszervezési kísérletekről.

Saját érdekében

Juhász szerint a beszélgetéseken sem a családjáról, sem pedig kollégáiról, vagy magyar zenészekről nem faggatták. Arra a kérdésre, hogy kellett-e beszervezési nyilatkozatot aláírnia Juhász úgy reagált, hogy nem írt alá ilyet, ugyanakkor feljegyzéseket néhány esetben kellett készítenie, amit Jávor Endre néven kellett aláírnia, "úgy mondták, hogy a saját érdekemben". A "zaklatás" a 70-es évek közepén ért véget, de arra a kérdésre, hogy hányszor keresték meg, pontos számot nem tudott mondani a műsorvezető, csak annyit, hogy "biztos tíz alatt". Arra a kérdésre, hogy "beszervezése" előtt megfenyegették-e valamivel, mondjuk azzal, hogy ha nem jelent, akkor nem engedik ki az Egyesült Államokba, Juhász Előd azt válaszolta, hogy ezt konkrétan nem mondták ki. Mint mondta, "nem voltam jó alany, alkatilag alkalmatlan voltam a feladatra, mert zenészként éltem, és őket a zene nem érdekelte".

SZDSZ alapító is jelentett

"Sajnálom, és nagyon szégyellem magam" - mondta az Indexnek Fényi Tibor, az SZDSZ egyik alapítója, aki elismerte, "jogosan szerepel a listán". Mint mondta, az elmúlt évtizedekben 30 embernek elmondta már történetét, amelyet 16 éves koráig vezet vissza, amikor engedély nélkül jelentetett meg egy újságot. Ezután kicsapták az iskolából, és nem vették fel egyetemre, csak az egri tanárképzőbe, ahonnan egy év után eltanácsolták, mert politikai izgatással vádolták. Hosszas viszontagság után a III-as főcsoportfőnökség 1977-ben vette elő ismét. Fényi egy barátjának írt Párizsba levelet, amelyet annak barátnője vitt volna ki, de a nőt a határon feltartóztatták és egy nála talált ismeretlen tartalmú csomag alapján kábítószerrel való visszaélés miatt meggyanúsították.

Fényit kábítószerrel való visszaélés miatt szintén meggyanúsították és 5-15 év közötti börtönbüntetéssel fenyegették. Ezután aláírt egy beszervezési iratot. Mint az Indexnek elmondta, fél éven keresztül tartott a kapcsolata beszervezőivel, ezalatt két alkalommal két - általa megnevezni nem kívánt - ismerőséről írt jelentést, de hozzátette, egyikükről sem írt terhelőt. Fényi fontosnak tartotta elmondani, hogy a dossziéknak is nyilvánosságra kellene kerülniük, mert csak így derülhet ki, valóban nem mondott terhelőt senkiről.

Fokyt is beszervezték

Foky Ottó animációsfilm-rendező, tervezőgrafikus, '56-os Széna téri felkelő az Indexnek elismerte, hogy beszervezték a III/III-as ügyosztályra "valamikor a hatvanas években". "Csúnya dolgok történtek" - fogalmazott, majd hozzátette, hogy nem végzett ügynöki tevékenységet, nem jelentett senkiről. Arra a kérdésre, hogy ennek nem voltak-e következményei, nemmel válaszolt. "Nincs miért szégyelleni magam" - mondta.

Bohó is elismerte

Bohó Róbert az 1955-ben alakult és az '56-os forradalomban jelentős szerepet játszó Petőfi Kör egyik oszlopos tagja az Indexnek nyilatkozva elismerte, hogy 1972-ben a Belügyminisztérium III/II-es ügyosztályára szervezték be, majd később áthelyezték a III/III-as ügyosztályra, ahol a rendszerváltásig állt állományban. A nyugdíjasként élő, néhány dokumentumfilmet rendezett Bohó azt is elismerte, hogy írt jelentéseket és közölte, beszervezése szervezett lépés, csapdahelyzet volt.

A szakértő szerint hiteles

Az Indexnek név nélkül nyilatkozó szakértő szerint a lista hitelesnek tűnik, és az MSZP alakulása előtt készülhetett. Mint mondta, a listán csak kizárt, tehát 89-ben már nem aktív hálózati személyek vannak, kivéve az egyházi méltóságokat. Véleménye szerint az összeállító a hatos kartonból dolgozott, amelyen a meghiúsult beszervezési kísérletek is rajta vannak, így kerülhettek a listára olyanok is, akik nem írtak alá és nem jelentettek.

Garamvölgyi László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az MTI érdeklődésére közölte: egyelőre nem érkezett a rendőrséghez feljelentés a lista miatt, de ha érkezik, akkor azt érdemben meg fogják vizsgálni. Megjegyezte: a listán olyan különleges, személyes adatok szerepelnek, amelyeket az adatvédelmi törvény véd, így nyilvánosságra hozataluk adatvédelmi szempontból aggályos lehet. Ezt minden bizonnyal az adatvédelmi biztos meg fogja vizsgálni - tette hozzá.