Mária
-6 °C
-2 °C

Legyen Ön is Top Gun pilóta!

2005.09.20. 11:23
A magyar légierő a Kanadai Védelmi Minisztériummal együttműködve képez ki már lassan négy éve NATO-kompatibilis helikopter- és vadászpilótákat, ingyen. A 26 évesnél nem idősebb, angolul legalább középfokon tudó ideális jelölttől nem várják el a szakirányú végzettséget, sem a katonaviseltséget, sem a repülős előéletet; az utóbbi időben reklámozott képzésre akár bölcsészek is jelentkezhetnek, persze csak ha nincs szemüvegük, ellenben erős a karizmuk.

A metrón ülve ötlött szemünkbe a Magyar Honvédség vadászpilótákat toborzó, két banki reklám között megbúvó hirdetése, amin egy orrát kecsesen az égbe fúró Gripen és egy URL volt látható. A szokatlan reklám (a metrózók közt keres Pete 'Maverick' Mitchell-eket a magyar légierő?) miatt felkerestük a hirdetményen megadott webcímet, majd a látottak hatására úgy döntöttünk, mi is Top Gun pilóták leszünk. Az nftc.hu-n többek között az olvasható, hogy a "kritikus létszámviszonyok megoldására a Honvédelmi Minisztérium hosszú távú szerződést kötött a kanadai Védelmi Minisztériummal a repülőgép-vezetők képzésére", és hogy olyan pilótajelöltek jelentkezését várják, akik katonai vagy polgári felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, netán épp idén fejezik be az egyetemet. főiskolát, vagy az utolsó előtti évfolyamon koptatják a padokat.

Kiből lehet Top Gun?

Klikk a képre!
Klikk a képre!

Szabó Pétertől, a honvédség Repülő Felkészítési Osztályának tanácsosától megtudtuk, hogy bár először reklámozza a képzést a honvédség, a kanadai pilótaiskola nem újkeletű dolog. A magyar kormány több mint három éve, 2002. március 25-én csatlakozott a nemzetközi NATO-programhoz, amiben a Kanadai Védelmi Minisztériummal együttműködve, Edmonton közelében NATO-kompatibilis helikopter- és vadászpilótákat képeznek ki. Az első hallgatókat 2002-ben vették fel és a képzés gyümölcse mostanra kezd beérni, "az első fecskék már jönnek haza", mondta a tanácsos, hozzátéve, hogy a magyarok jó tanulók voltak, Gróf Gergely főhadnagy például évfolyamelsőként végzett, különdíjat is kapott.

Szabó Péter tájékoztójából kiderült, valóban nyitva áll bárki előtt a képzés, sem szakirányú képzettség, sem katonaviseltség nem szükséges ahhoz, hogy valaki vadászpilótának álljon. A képzés ráadásul tandíjmentes. A 2002 óta felvett hallgatók között ennek megfelelően nemcsak hivatásos katonák, de civilek is vannak, az ELTE-n végzett csillagásztól a testnevelési egyetemistáig bezárólag. Egy részüknek már volt korábban valamilyen repülési tapasztalata, de olyanok is vannak, akik ezelőtt még sosem vezettek semmiféle légijárművet.

Pillanatnyilag három évfolyam van kint a kanadai háromszor nyolc hónapos képzés valamelyik szakaszán, és három vadászpilóta és egy helikoptervezető tért már haza és helyezkedett el a légierőnél.

Többszáz jelentkező

A magyarországi "repülő-hajózó képzés" egyébként a kilencvenes években szűnt meg. A Varsói Szerződés szétesésével a pilótaképzésre vonatkozó nemzetközi szerződések is felbomlottak (a repülőgép-vezetőket addig a Szovjetunióban és Csehszlovákiában képezték), és két évvel később, 1993-ban indították csak újra a repülő-hajózó képzést Szolnoki Repülőtiszti Főiskolán. Az évtized közepére azonban a haderőreform eredményeképp csökkent a repülőalakulatok, valamint a repülőgépek száma és így viszonylagos pilótafelesleg alakult ki, ezért a repülőgép-vezető képzést előbb szüneteltették, majd meg is szüntették. "Jelenleg a hajózó pályáról több évfolyam hiányzik" - olvasható az az nftc.hu-n.

A kilencvenes években folyt hazai képzéshez képest a jelenlegi rendszer egészen más jellegű, nemcsak megtanulnak repülni a hallgatók, de konkrét harcászati feladatokat is elsajátítanak, az iskolát pedig csakugyan úgy kell elképzelni (persze némi fenntartással), mint ahogy a Top Gun című filmben ábrázolták az amerikai kiképzést. A reklámnak is köszönhető, hogy többszáz jelentkező ostromolja folyamatosan a szolnoki Repülő Felkészítési Osztályt, sőt előkészítő táborokat is szerveztek, ahova háromszázan jelentkeztek, bár közülük végül csak kilencvenen kóstolhattak bele íly módon a szolnoki képzésbe.

Ki lehet szállni

A 26 évesnél nem idősebb, angolul legalább középfokon tudó ideális jelölt a jelentkezési lap kitöltése és elküldése után háromnapos orvosi vizsgálaton vesz részt a kecskeméti repülőkórházban, ahol az alapvető vizsgálatok kiderítik, hogy fizikailag és pszichésen alkalmas-e vadászpilótának (1a minősítést kell elérni az alkalmassághoz). Ezt az úgynevezett repülő orvosi bizottság (rob) dönti el, ami évente felülvizsgál minden pilótát, hogy folytathatja-e a repüléseket.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

A "rob" után jön a felvételi vizsga, ami legközelebb 2006 júniusában lesz esedékes. Ezen elsőként egy írásbeli angoltesztet kell kitölteni. A felvételihez nem szükséges nyelvvizsga, a szolnoki kiképzés tíz hónapja alatt ennek megszerzésére is lesz lehetőség. A nyelvi teszt után jön a fizikai felmérés: 3200 méter futés, két perc fekvőtámasz és két perc felülés. A pontszámot "minél gyorsabban, minél többet" alapon számítják ki. A vizsgát végül angol szóbeli beszélgetés, majd egy kötetlen beszélgetés a felvételi bizottsággal zárja. Az a tapasztalat, hogy a testnevelési egyetetemről, főiskoláról érkezők a fizikai felmérésben eredményesebbek, míg például a műszaki egyetemről jövők angolból erősebbek.

A felvételiztetők még aznap javaslatot tesznek Sági Jánosnak, a légierő parancsnokának, hogy kit vegyenek fel a képzésre. A szerencsés jelöltek ha még nem voltak katonák, akkor augusztusban egy háromhetes alapkiképzésben vesznek részt, majd szeptemberben megkezdődik "az iskola".

A képzés közben természetesen van lemorzsolódás, van aki meggondolja magát és saját elhatározásból akar kiszállni, van aki orvosilag bizonyul mégiscsak alkalmatlannak és előfordul az is, hogy repüléstechnikailag nem elég felkészült a jelölt, fél a repüléstől, bizonytalan, nem képes repülőgépet vezetni. Mindezeken túl sincs még arra garancia, hogy a szolnoki alapszakasz után minden hallgató kikerül Kanadába, a "tanulmányi eredménytől" függ, hogy nemzetközi évfolyamon folytathatja-e a képzést. Azonban azoknak sem kell elkeseredni, akik itthon maradnak: a légierő mindenkinek biztosít elhelyezkedési lehetőséget, ha vadászpilóták nem is lesznek, vezethetnek még helikoptert, szállítórepülőgépet. De aki nem akar maradni, azt sem köti semmi, volt olyan hallgató például, aki visszatért a civil életbe és végül a Malévnél kötött ki.

Gripenekre készülnek

A Jak-52-es gép vezetését elsajítítók a szolnoki képzést követően kiutaznak Kanadába, ahol egy rövid - tízhetes - nyelvi előkészítés után a Moose Jaw légibázison a Raytheon Harvard II turbólégcsavaros gép vezetési fortélyait sajátítják el, megalapozandó a növendékek repülési és katonai pilótákra jellemző készségeket. A Raythenon Harward II kezelése, és repülési jellemzői igen hasonlóak a sugárhajtóműves vadászgépekéhez, felszereltsége, berendezései is korszerűek, ezért a leghatékonyabb gyakorló repülőgépek sorába tartozik.

Az utolsó előtti (harmadik) fázisban tovább fejlesztik a már kialakított haladó repülési készségeket, a kanadai alacsony forgalmú légtérben megismerkednek az alapvető harcászati elemekkel és elsajátítják a sugárhajtású Hawk 115 repülőgép rendszereinek mesteri kezelését. A fázis végzősei tovább léphetnek az utolsó fázis dinamikus harcászati környezetébe, egyben a növendékek szakszolgálati engedélyt szereznek és jogosultak lesznek a kanadai pilóta jelvény viselésére.

A légiharc manővereket, légi csapásmérő gyakorlatokat tartalmazó utolsó fázis (a Cold Lake-i bázison) végeztével már csak a típusátképzés van hátra, a hazatérő magyar pilótákat a MiG-29-eseket felváltó Gripenekre készítik majd fel. Hogy aztán havi bruttó kétszázért* megvédhessék Magyarország légterét.

*A cikk megjelenése után szerzett, a korábbi lapértesüléseket cáfoló információk szerint a készültséget adó magyar vadászpilóták ennél többet, a különféle juttatásokkal együtt körülbelül bruttó ötszázezer forintot keresnek havonta.