Árpád
-2 °C
9 °C

Orbán: az EU a vágy pőre tárgya

2002.12.07. 13:25
Az Európai Unió a rendszerváltás Magyarországa számára a vágy titokzatos tárgya volt, de mára "megismertük kevésbé előnyös oldalait, és elgondolkodunk, hogy a maga csúnyaságában is kell-e még" - mondta Orbán Viktor a Fidesz XVI. Kongresszusán. A volt miniszterelnök szerint hazánk csatlakozási feltételei rosszabbak, mint azt valaha gondoltuk, a Fidesz mégis igent mond a csatlakozásra. A párt legfőbb testülete az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk címet viselő vitairatot egyhangúlag elfogadta.
A kérdések kérdése, hogy ha igaz, hogy az EU-csatlakozás után további küzdelmek várnak az országra, és a belépés feltételei is rosszabbak, mint az valaha gondoltuk, akkor megéri-e, tette fel a kérdést a párt kongresszusa előtt a volt kormányfő, majd folytatta: "azért jöttünk össze, hogy igennel válaszoljunk."

A ma ellenzéke

A Fidesz Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című vitairatát tárgyaló kongresszusának küldöttei előtt elsőként Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának elnöke beszélt arról, hogy egy ellenzéki párt is felelős abban, hogy az európai csatlakozás során segítse képviselni az ország érdekeit. Pöttering a kongresszus képviselőit biztatva kifejtette, hogy a jelenleg legnagyobb, 233 tagú európai frakció jövőbeni elsőségéhez 2004-ben már a Fidesznek is segítséget kell nyújtania. Az EU-politikus szerint a pártnak tisztában kell-e lennie azzal, hogy ma ellenzékben van, de a "ma ellenzéke holnap kormányon lehet".

A vágy pőre tárgya

A volt miniszterelnök vitaindítóját azzal kezdte, hogy a 90-es évek elején az EU a magyarok számára "viszonzatlan szerelem", "a vágy titokzatos tárgya" volt. Orbán szerint azonban a rendszerváltás ideje óta Magyarország megismerhette az unió kevésbé előnyös oldalait, és a "vágy pőre tárgyával" kapcsolatban feltehető a kérdés: vajon a maga csúnyaságában is kell-e még. A volt kormányfő egy hosszan kifejtett metafórával jellemezte a csatlakozást megelőző 12 éves folyamatot: a magyarok miután "rongyosan nem mehetnek a fényes társaságba", a szabónál készítették a szalonban való "megjelenéshez illő ruhát", ám mire megérkeztek, kevésnek bizonyult a fogas, "baráti ölelés helyett pedig úgy kellett beverekednünk magunkat".

Orbán szerint a felkínált étlaphoz is az úriember hidegvére szükséges. Példaként említette, hogy a mezőgazdasági támogatások jelentős hátrányt jelentenek majd a magyar gazdáknak, ezért szerinte jogos igény, hogy jelentősen magasabb támogatást és hosszabb türelmi időt követeljen az ország. Orbán felszólította a kormányt, hogy az egyéni feltételek esetében a magyar érdekekből ne engedjen, és "legfeljebb egy tapodtat hátráljon" a tárgyalásokon.

Moszkoviták, brüsszeliták

Horváth Balázs, Balsai István és Eperjes Károly a kongresszuson
A volt miniszterelnök szerint a küzdelmek a belépéssel nem érnek véget. Szerinte sokan vannak olyanok, akik a nemzeti érdekek fölé helyezik a nemzetközit, "régen moszkovitáknak, ma brüsszelitáknak hívják őket", akik "eurószervilisként próbálnak kioktatni minket az európaiságból". Orbán szerint a felkészülés utolsó évének költségvetése "teljességgel alkalmatlan" arra, hogy a gazdákat, a kis- és középvállalkozókat, a családokat és a nyugdíjasokat segítse. Hozzátette, hogy olyan "gazdasági patriotizmusra" van szükség, amelyet kormánya követett: privatizáció helyett megőrizve az állami vagyont és minden nem tiltott módon támogatva a magyar vállalkozókat.

Orbán szerint a multinacionális vállalatok megítélésében is annak kell a döntő szerepet játszania, hogy a cégek vezetői mennyire tudnak "azonosulni a nemzet céljaival" és akarják-e az ország "XXI. századi polgárosodását támogatni". Ennek ellenére - szögezte le Orbán - az ország elemi érdeke a csatlakozás, hiszen "aki a forráshoz akar jutni, annak árral szemben kell úszni".

Wermer ismét a Fidesznél

A Fidesz kongresszusán részt vett a kisebbik ellenzéki néhány párt képviselője is. A nemrégiben lemondott frakcióvezető, Balsai István mellett Horváth Balázs és a polgári körök szervezésével foglalkozó Hende Csaba is megjelent. A párt rendezvényén hosszú szünet után először jelent meg Wermer András, a Happy End Kft. egykori vezetője, akit az utóbbi időben a pártban is kritizáltak a Fidesz választási kampányáért. Ott volt többek között Pintér Sándor, Mikola István volt miniszter, valamint Nemeskürty István, Eperjes Károly és Kerényi Imre is.

Szájer: idegen érdekek szerint csatlakozunk

Szájer József, a Fidesz alelnöke zárszavában azt mondta: a Fidesz azért rendezett a pártok közül elsőként az Európai Unióval kapcsolatos kongresszust, mert ma ezt a kérdést ítéli a legfontosabbnak. Megítélése szerint az unióhoz az az ország tud sikeresen csatlakozni, amelyet az integráció felkészülten ér.

"Aki felkészületlen, az rosszul is járhat" - szögezte le a politikus. Szájer József sajnálattal állapította meg, hogy Magyarország élén ma olyan kormány áll, amely az integráció kapcsán nem a nemzeti érdekekből indul ki, hanem valamilyen külső érdeket érvényesít.

Dávid Ibolya a csatlakozásról
A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya szerint Magyarország nincs maradéktalanul felkészülve az európai uniós csatlakozásra, melynek rövid távon vesztesei is lehetnek - egyebek között ez olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet Dávid Ibolya pártelnök előterjesztését követően szombati ülésén fogadott el a testület. Az ország európai uniós csatlakozásáról szóló dokumentum szerint a mindenkori kormány és a mindenkori politika felelőssége, hogy a vesztesek számát csökkentse, és megteremtse annak feltételeit, hogy a veszteség vagy a lemaradás átmeneti legyen.

Dávid Ibolya az állásfoglalásból idézve az MTI-nek hangsúlyozta: ennek módja többek között a jobb költségvetési kondíció és a felkészítés, amely nem merülhet ki formális reklámban és a népszavazásra való buzdításban. Az MDF választmánya szerint a felkészítés olyan feladat és felelősség, hogy minden magyar tisztában legyen azzal: a csatlakozás milyen hatással lesz az ő közösségére, személyes sorsára, hogy milyen esélyei és lehetőségei lesznek a boldogulásra, rövid és hosszú távon.

- A Magyar Demokrata Fórum csak az Európai Unió keretei között látja annak esélyét, hogy a Kárpát-medence magyarsága - a környezetünkben élő többi nemzettel való békés együttélés mellett - újra egyesüljön - emelte ki Dávid Ibolya.