Rózsa Györgyék későn jöttek, de benyomták őket

Az Index információi szerint az idén eddig 122 millió forintos pluszjövedelemmel toldotta meg költségvetési keretét az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Az év első öt hónapjában a kiszabott bírságokból és kötbérekből - a bírósági perek után - keletkezett többletbevétel nagy részét dokumentumfilmek finanszírozására csoportosítják át.

Bevitték őket

A pluszbevételek igénybevételére azért van szükség, mert az ORTT majdnem 50 százalékkal túllépte a dokumentumfilmek támogatására kiírt pályázatának eredeti, 200 milliós keretét. A februárban indított pályázatra összesen 178-an jelentkeztek 1,2 milliárd forintos támogatásigénnyel, közülük a bíráló bizottság 45 tervezet elfogadását javasolta az elnökségnek.

Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja szerint már az első körben is számos pályázat méltányossági alapon került be a támogatottak körébe, a hivatalos lezárás után befogadott további négy pályamunka között volt olyan is, amely formai okokból valójában nem is kerülhetett tényleges elbírálásra. Szalai az Indexnek nyilatkozva a Magyar Mozgókép Közalapítvány zavaros filmtámogatási ügyeihez hasonlította, hogy a testület több tagja május 10. után, azt követően, hogy véglegesítették a támogatottak listáját, újabb kedvezményezetteket szavaztatott meg. Az MDF-es delegált három, az MSZP-s tag pedig egy filmet vitt az elmúlt napokban az elnökség elé, többek között Rózsa György és Tolvaly Ferenc produkcióját, amivel további 40 millió forinttal növelte meg a kiadásokat.

Túllépték

Ladvánszky György, a testület MSZP-s tagja az Indexnek azt mondta, hogy sem a média törvény, sem a pályáztatási szabályzat nem tiltja, hogy az ORTT újra megnyissa a már lezárt pályázatot. Ladvánszky szerint a nagy arányú túljelentkezés nehéz helyzetbe hozta a bírálókat, ezért - bár nem véd senkit - kénytelenek voltak megfontolni, hogy ha lehet, újabb alkotások is pénzhez juthassanak. A szocialisták delegáltja szerint a helyzetre nem lett volna jó megoldás, hogy Szalai javaslatának megfelelően új pályázatot írjanak ki, inkább bevállalták a túlköltekezést, amit a kötbérekből és a bírságokból finanszíroznak.

Exponenciálisan nő

A kereskedelmi televíziózás rövid történetében évről évre nőtt az Országos Rádió és Televízió Testület által kiszabott bírságok száma, sőt a büntetések nagysága is meredeken emelkedett. Például 2000-ben az ORTT Műsorfigyelő- és elemző Igazgatóság a megvizsgált műsorórák egyharmadában talált jogsértést, 2004-ben pedig már minden második órára jutott egy bírság, ráadásul tavaly már több mint 1,3 milliárd forint kötbért szabott ki az ORTT csak az országos kereskedelmi csatornákra, miközben 1998-ban, a kereskedelmi tévék első teljes működési évében a bírságok összege éppen meghaladta a tizenötmillió forintot.

Elsötétítés helyett

A bírságok meredek emelkedésének nemcsak az az oka, hogy az ORTT egyre több esetben vél felfedezni jogsértést, a Tv2 új szerződése például már arra is lehetőséget ad, hogy olyan vétségekben is pénzbírságot szabhasson ki a testület, amelyek esetében eddig csak adásfelfüggesztéssel élhetett. A korhatár-besorolás miatt 2003-tól már kötbért kell fizetnie a Tv2-nek, míg az RTL Klub nem ment bele a szerződésmódosításba, így őt továbbra is elsötétítéssel büntetik rossz korhatár-besorolás esetén.

Egyes szakértők szerint azonban az új módszer nem hatékonyabb a réginél, hiszen a kötbér kifizetése egyrészt kalkulálható veszteséget jelent a kereskedelmi csatornáknak, másrészt egy akár több órás műsorszünettel szemben elhanyagolható presztízsveszteséggel jár, így kisebb a visszatartó ereje is. Ráadásul ezzel a módszerrel csökken a csatornák által befizetett adók mértéke, miközben az ORTT alapba újabb százmilliók kerülnek, amit azután az alap kezelői szabadon szétoszthatnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!