Magyarország mindenkit szeret, de senkire nem vár

A miniszterelnök a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban jelezte: a jogszabály "igazi tartalmát és értelmét" a végrehajtási rendeletek adják majd meg, amelyekről a szombati kormányülésen is tárgyalni fognak. Orbán szerint a szomszédos államok közül a horvátokkal már megállapodtak a törvény végrehajtásának kérdéseiben, a szerbek részéről óvatos támogatást tapasztaltak, Szlovénia soha semmilyen kifogást nem vetett fel, és véleménye szerint Ukrajnában sem lesz akadálya a törvény érvényesülésének. Orbán Viktor elmondta, hogy Románia esetében is bizakodó, Szlovákiával pedig a napokban tárgyalnak majd a törvényről.

Minden tagjelölt csatlakozhat? Rendkívül kedvezőnek ítélte Ion Iliescu román államfő azt a francia elképzelést, hogy politikai megfontolásokból valamennyi tagjelöltet együtt vegyék fel az Európai Unióba - idézte a szerdai román sajtó a román államfő szóvivőjét. Hubert Védrine francia külügyminiszter a hét elején - igaz, csak kérdés formájában - felvetette a 12 tárgyaló tagjelölt egyidejű taggá válásának a lehetőségét. Szerinte az uniónak el kellene gondolkodnia azon, nem járna-e destabilizáló hatással, ha a bővítés első köréből csak - a legkevésbé felkészültnek tekintett - két ország, Bulgária és Románia maradna ki.

"Szívünk és lelkünk szerint szolidárisak vagyunk"

Az európai uniós csatlakozás kapcsán a kormányfő úgy vélte, hogy óvatosan kell nyilatkozni a bővítést illetően, ugyanis nem Magyarország dolga meghatározni, hogy miképpen bővüljön az Európai Unió. "Ezt az Európai Unió fogja eldönteni, és nem tűnnénk fel jó színben, ha olyan kérdésben okvetetlenkednénk, amelynek az eldöntése nem tartozik Magyarországra. Ráadásul azért is óvatosnak kell lennünk, mert mi a szívünk és lelkünk szerint szolidárisak vagyunk, és támogatjuk azokat a közép-európai országokat is, amelyek ma kevésbé felkészültek, mint Magyarország, de szeretnének bejutni az Európai Unióba" - jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök szerint egyszerre kell a magyar nemzeti érdeket és a többi ország iránti barátságot képviselni, ám azt világossá kell tenni, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán Magyarország elvégzi a felkészülés munkáját és senkire nem akar várni. "Mindenkit szeretünk, mindenkit támogatunk, mindenkivel együtt érzünk, de egy dolgot nem tudunk elfogadni: ha bármely más ország nálunk lassabb felkészülése miatt várnunk kell a tagságra" - szögezte le Orbán Viktor.

Április 7-én lehetne az első forduló?

Az Országgyűlés jövő tavaszi ülésszakára vonatkozó kérdés kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy parlamenti ügyekben a miniszterelnöknek nagyon kevés lapot oszt az alkotmány, ugyanis itt "az erős ember" a házelnök, illetve a frakcióvezetők. Nézete szerint a miniszterelnöknek el kell majd fogadnia döntésüket a parlament tavaszi ülésezése ügyében. "A kormányprogram végrehajtása érdekében már a munka túlnyomó többségét elvégeztük, sőt azon túl is nyúltunk" - jegyezte meg Orbán Viktor. Bővebben: Orbán szerint nincs szükség tavaszi parlamenti ülésre

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy egyes hírek szerint április 7-én lehetne a jövő évi országgyűlési választások első fordulója, a miniszterelnök leszögezte: a köztársasági elnökre tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mikorra írja ki a választásokat.

Stumpf lett Orbán helyettese A miniszterelnök a napokban Stumpf Istvánt, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert nevezte ki állandó helyettesének - értesült a Népszabadság. Az Orbán-kormány három és fél évvel ezelőtti megalakításakor a miniszterelnök legfőbb politikai bizalmasát, Kövér László akkori titkosszolgálati minisztert jelölte ki állandó helyetteseként. A Fidesz elnökévé történt megválasztása miatt azonban Kövér tavaly májusban kivált a kormányból, s csaknem másfél évig nem volt állandó helyettese a miniszterelnöknek. A helyettes a kormányfő távollétében vezeti a kormány üléseit. Kormányzati körökben természetesnek tartják Stumpf megbízását, hiszen Orbán távollétében a kancellária vezetőjeként ő intézi a miniszterelnök hivatali ügyeit.