Toroczkai először ütheti meg a bokáját

2007.10.24. 21:45
Toroczkai László csütörtöki tárgyalására készülnek hívei és a rendőrség is. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője akart már királyságot, megszervezte a Magyar Szigetet, dolgozott állami alapítványnak, és kitiltották három szomszédos országból. A tavalyi tv-ostrom előtt ő vitte az embereket a Szabadság térre és ő szervezte a 22-i erőszakba torkolló tüntetést is.

Toroczkai László az egyetlen, akit őrizetbe vettek az ünnepek idején történt zavargások kapcsán. 22-én a Nagymező utcában fogták el, ellenállást nem tanúsított. Ő volt az, aki a Szabadság téren tüntető tömeget felszólította, hogy menjenek az Operaházhoz, ahol Gyurcsány Ferenc beszélt. A rendőrség korábban megtiltotta, hogy a tüntetők odamenjenek. Toroczkait rendzavarással és a gyülekezési joggal való visszaéléssel gyanúsítják.

Nem ez volt az első eset, hogy Toroczkai valahova elküldte az embereket, aztán abból könnygázfelhő és vízágyúzás lett. Tavaly is ő vezette a tüntetőket a Kossuth térről a televízió Szabadság téri székháza elé. Akkor a tv-székház elesett, most azonban az Operát meg se tudta közelíteni a Toroczkai szavain felbuzdult tömeg.

Toroczkai farkasszemet néz a rendőrsorfallal október 22-én este (Fotó: Beliczay László)

Apuval a MIÉP-ben

Toroczkai László 29 éves, Szegeden született, 18 éves koráig Tóth Lászlónak hívták. A Magyar Fórumnál indított újságírói karrierje miatt változtatott nevet. Később dolgozott a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának, illetve ő a Magyar Jelen című hetilap főszerkesztője. Önéletrajza szerint nagy hatással volt rá a nagypapája, aki válogatott focista és csendőr volt a Horthy-korszakban, és katonáskodott a második világháborúban. Édesapjával a MIÉP-ben kezdett politizálni. 1998-ban Szegeden képviselőjelölt volt, de nem jutott be a parlamentbe. Ugyanabban az évben az apja önkormányzati képviselő lett és a párt szegedi elnöke. Toroczkai egy ideig a MIÉP parlamenti frakciójának dolgozott újságíróként, majd a Magyar Fórum jugoszláviai tudósítója lett. A Vajdaságból és Koszovóból küldött riportokat. 2000-ben lett kurátora az Esély a Stabilitásra Közalapítványnak. A szervezet Milosevics ellenzékét pénzelte.

Toroczkai és az államtitkok

Az alapítványt Szeged város önkormányzata alapította, de 2000-ben a kormány 350 millió forintos állami támogatásban részesítette, és több külföldi kormány valamint a NATO is beszállt a finanszírozásába. A szervezet környezetvédelmi, tájékoztatási és oktatási célokat határozott meg hivatalosan, de a valóságban kezdettől a szerb ellenzék finanszírozását szolgálta, írta a HVG 2006. november 23-i számában. Ennek megfelelően a Szerbiában nyilvánosan kiírt pályázatok szövege sok esetben nem esett egybe a valós célokkal. Például iskolai fűtésre írtak ki pályázatot, valójában pedig ellenzéki politikusok kapták meg a pénzt. Sokszor konspiratív módon készpénzben, vagy magyarországi bankszámlákra adták oda a támogatásokat. Toroczkait még Tóth néven választották be a kuratóriumba, akkor, amikor a magyar állam is beszállt a finanszírozásba. A tisztséget önkormányzati képviselő apja járta ki nála Szeged akkor fideszes polgármesterénél. Toroczkai kurátorként olyan papírokba is betekinthetett, amelyek államtitkoknak számították, legalábbis a HVG értesülései szerint ilyen adatokkal is foglalkozhatott az alapítvány.

Toroczkai nem elégedett meg a pénzosztással, szeretett volna egy fegyveres testületet is létrehozni a vajdasági magyarok védelmében. Ennek érdekében horvátországi veteránokkal is felvette a kapcsolatot, de Csurka István MIÉP-elnök leállította szervezkedését. Állítólag e konfliktus miatt lépett ki a MIÉP-ből 2000-ben, az akkor még csak 22 éves politikus-újságíró. Hamarosan a Külügyminisztérium nyomására kirakták az Esély a Stabilitásra alapítványból. Felmerült, hogy valamelyik külföldi titkosszolgálat embere lehetett, és balhés lépései a magyar diplomácia lejáratását szolgálták. Toroczkai azonban koholmánynak nevezte a vádat, amit hivatalosan soha nem fogalmaztak meg ellene.

Hatvannégy

Miután szakított a MIÉP-pel, saját ifjúsági szervezetet alapított, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) néven. A szervezet 14-35 közötti fiatalokat toborozott, a határon túli magyarok körében is. Elsősorban Trianon-ellenes megmozdulásokkal hívták fel magukra a figyelmet. A HVIM szervezi 2001 óta a Magyar Sziget nevű nyári fesztivált, aminek négy éve már felvidéki változata is van. A HVIM rendszeresen tartott felvonulásokat a trianoni békeszerződés évfordulóján, már 2002-ben tüntettek a szlovák nagykövetség előtt a Benes-dekrétumok ellen, tavaly júniusban pedig a Versaillesban tüntettek, magában a Kis-Trianon nevű kastélyban, ahol a békeszerződést aláírták.

Tavaly úgy tűnt, hogy a HVIM esetleg eltűnik. Toroczkai kiszállt, és csak a tiszteletbeli elnökséget vállalta, viszont megalakította a Mi Magunk nevű új csoportját (a név az északír Sinn Fein párt nevének fordítása, sokáig ez volt az IRA politikai szervezete). A HVIM jegelésére azért volt szükség, mert a tévészékház ostroma után az ügyészség eljárást indított a szervezet ellen, és félő volt, hogy esetleg feloszlatják. Idén októberben azonban lezárult a vizsgálat és megállapították, hogy a HVIM törvényesen működik. Toroczkai rögtön feloszlatta a Mi Magunkat és visszatért a HVIM aktív vezetéséhez. Mellette Hunnia néven is vezet egy mozgalmat, utóbbi célja a jelenlegi kormány megdöntése.

Akciók külföldön

Toroczkait az elmúlt években kitiltották Szerbiából, Szlovákiából és Romániából is. Szerbiában többször is verekedésbe keveredett. 2004-ben szerb fiatalokkal verekedett össze Palicson, akik állítása szerint azért támadták meg, mert magyarul beszélt. Az eset után a szerb hatóságok egy évre kitiltották az országból. Idén Zentán verték meg egy koncerten a biztonságiak. 2005 szeptemberében a román határőrök indoklás nélkül fordították vissza, mondván nem kívánatos személy az országban. 2006 szeptemberében a szlovák hatóságok öt évre tiltották ki, amikor Pozsonyban a belügyminisztérium előtt akart tiltakozni a felvidéki magyarokat ért támadások ellen. Toroczkai elfogadta, hogy a HVIM nem tüntethet a szlovák fővárosban, és egy sajtótájékoztatót készült tartani a tüntetés tervezett helyszínén. A szlovák rendőrök azonban ezt is illegális demonstrációként értelmezték.

Királyságot is akart

2006 tavaszán Toroczkai bejelentette, hogy aláírásgyűjtést kezd a királyság visszaállítása érdekében. A TV2-ben arról beszélt, hogy akár a király nélküli királyságot is el tudná képzelni (a Horthy-rendszer alatt volt ez Magyarország államformája) és nincs ötlete arra, hogy ki lehetne a magyar uralkodó.

Toroczkai László és Budaházy György a Szabadság téri színpadon október 22-én este (Fotó: Beliczay László)

A tévéostrom tette híressé

Néhány akciójával és a Magyar Szigettel már korábban is bekerült a hírekbe, azonban az országos ismertséget a tavalyi tv-székház elleni ostrom hozta meg számára. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után többször is szónokolt a Kossuth téri tüntetésen. A tüntetés második estéjén Takács Andrással, a Szabad Magyarországért Mozgalom vezetőjével elmentek a közeli tévészékházhoz, hogy kérjék a tüntetők petíciójának beolvasását. Miután a Magyar Televízió nem tett eleget kérésüknek, Toroczkai visszatért a Kossuth térre, és felszólította az embereket, hogy vonuljanak át a Szabadság térre, követelni a petíció beolvasását. Gonda László a Kossuth téri színpad egyik akkori moderátora az Indexnek azt mondta, hogy ő úgy tudja, hogy Toroczkai és Takács pénzfeldobással döntötték el, hogy ki maradjon a tévénél, és ki menjen vissza a térre embereket toborozni.

A Szabadság téren a tömeg megostromolta és elfoglalta a tévészékházat. A csatában rengeteg rendőr megsérült, több autót és egy vízágyút felgyújtottak. Visszaemlékezések szerint a székház eleste után a rendőrök arra kérték Toroczkait, hogy hangosbeszélőn keresztül csillapítsa az embereket, és ő ennek eleget is tett. Későbbi interjúiban Toroczkai spontán forradalomnak nevezte a történeteket.

Az ostrom kapcsán két per is indult Toroczkai ellen. Egyrészt negyvenezer forintra büntették mert engedély nélkül szervezett tüntetést a Szabadság téren. Toroczkai fellebbezett és nyert, mert az önkormányzati választások előtt a kampánygyűléseket nem kell előre bejelenteni és a bíróság elfogadta, hogy ez is az volt. A rendőrség továbbá tízmillió forint kártérítést is követel tőle, az ostrom alatt a felszerelést ért kár miatt. Toroczkai nem hajlandó fizetni, ez a per még nem fejeződött be.

Eltűnt, visszajött

A tévéostrom után egy időre Toroczkai visszavonult a tüntetésektől, tavaly november 4-én például egy szépségversenyen tűnt fel, amelynek honlapját szerkesztette, míg korábbi szövetségesei Budapest utcáin vonultak. Idén áprilisban tért vissza egy Hősök terén tartott tüntetésen, ahol a Gyurcsány-kormány megdöntésére szólított fel.

A Kossuth tériek későbbi akcióit nem vette komolyan, egy visszaemlékezés szerint "nem bízott már a békés megoldásban". Toroczkai a tévészékház elleni évfordulón a Hír tévének arról beszélt, hogy most már a rendőrök felkészültebbek, ezért nincs értelme egy hasonló támadásnak. Gonda László, a mai napig naponta tüntető Kossuth téri csoport egyik vezetője szerint "kemény ember, aki nagyon radikális, de nem szélsőjobboldali".

A 22-i tüntetés egyik fő szervezője volt. Bejelentette ugyan a rendőrségen, hogy a tüntetők át akarnak menni az Operához, ám ezt a rendőrség nem engedélyezte. Ennek ellenére Toroczkai mégis az Opera felé küldte az embereket, mondván hogy hivatalosan a rendőrség nem értesítette arról, hogy nem lehet az Operához menni. A rendőrség szerint ezt ők többször is próbáltá közölni vele, telefonon is elmondták neki. Toroczkai nem vette át azonban a hivatalos értesítést, viszont a sajtóból így is tudhatott arról, hogy nem lehet az Opera környékén 22-én tüntetni.

Toroczkait 22-én este az utcán fogták el, ő volt az egyetlen a balhé közben előállított személyek közül, akit őrizetbe is vettek. 23-án a rendőrség bejelentette, hogy vidékre szállították, ennek ellenére néhányan a Gyorskocsi utcai fogdához vonultak kiszabadítását követelni. A csütörtöki tárgyalásra hívei mozgósításba kezdtek, hogy személyesen is ott lehessenek a bíróságon.