A pizsamás vallomás nem elég

2002.02.25. 14:39
Bűncselekmény hiányában felmentést kért a védelem a Tocsik-per mindhárom, zsarolás miatt bíróság előtt álló vádlottjának a Fővárosi Bíróságon hétfőn előadott perbeszédekben. Az ügyészség Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, aki a vádbeli időszakban pártpénztárnok volt, továbbá Budai György szabad demokratákhoz közel álló üzletembert vádolja immáron zsarolással, bűnsegédként pedig Vitos Zoltán vállalkozót.
Budai György, Boldvai László és Vitos Zoltán a vád szerint politikai kapcsolataikra hivatkozva 1996-ban megfenyegették Tocsik Mártát, hogy csak akkor tarthatja meg jövedelmező tanácsadói tevékenységét az ÁPV Rt.-nél, ha fizet az általuk megjelölt cégeknek, melyek azonban munkát nem végeznek.

Tocsik Márta 1996-ban a 804 millió forintos sikerdíjából átutalt mintegy 343 millió forintot a megjelölt cégeknek, melyek 96 őszén, a botrány kipattanása nyomán ezt a pénzt visszautalták.

A zsarolással vádoltak ügyvédjei hétfőn részben azzal érveltek, hogy törvénysértő módon született Tocsik Márta úgynevezett "pizsamás" vallomása, melyben 1996. október 15-én terhelő nyilatkozatokat tett Boldvaira, Budaira és Vitosra. Tocsik Márta ezt a vallomását a rendőrség előtt az elkövetkező hónapokban többször fenntartotta, majd 97 januárjában visszavonta. Azóta az ügy más szálait illetően részletes nyilatkozatokat, észrevételeket tevő jogásznő az erre a témakörre vonatkozó kérdésekre nem válaszol. Visszavonását Tocsik Márta azzal indokolta, hogy erős gyógyszerek, nyugtatók hatása alatt tette "pizsamás" vallomását.

Mint ha nem is lenne a pizsamás vallomás

A zsarolással vádoltak védői hétfőn azzal érveltek, hogy ez a vallomás egyáltalán nem használható fel bizonyítékként az eljárásban. Az ügyvédek részletesen foglalkoztak az éjszakába nyúló Gyorskocsi utcai kihallgatás furcsa körülményeivel, így többek között azzal, hogy a 13 éves vizsgálói múlttal rendelkező rendőrtiszt ez esetben elmulasztotta a hamis vádra történő figyelmeztetéstannak annak dacára, hogy ez a formula akkoriban már a rendőrségi nyomtatványokon és számítógépekben is szerepelt.

A védők kifejtették: semmit sem bizonyítanak a kapcsolatok tartalmát illetően azok a telefonos híváslisták és naptári bejegyzések, melyek az ügyészség szerint Tocsik Márta és a három zsarolással vádolt személy kapcsolatára utalnak.

Boldvai László ügyvédje védőbeszédében megjegyezte: ez politikai ügy, melynek egyik célpontja éppen védence volt. - Tudomásul kell vennünk, hogy a politika céljai eléréséhez olykor az igazságszolgáltatást is igénybe kívánja venni - fűzte hozzá. Egy másik ügyvéd pedig úgy fogalmazott, hogy ha soha semmiben nem is lenne igaza a védelemnek, az mégis mindenképpen megfontolandó lenne: szabad-e jogállamban bármifajta társadalmi értékítéletet nem létező büntetőjogi keretek között érvényesíteni.

Az nem került szóba miért "utazgatott" a 300 millió

A Budai, illetve Boldvai által megjelölt cégek részére Tocsik Márta által átutalt, majd a botrány kipattanásakor visszaküldött, összesen mintegy 343 millió forint kérdésére, a pénzmozgások életszerű magyarázatára azonban nem tértek kia a védőbeszédek. Azt azonban vitatták, hogy a zsarolással vádolt személyeknek egymással, illetve a cégekkel lett volna-e egyáltalán bármiféle kapcsolata.

A korábbi tárgyaláson az ügyész vádbeszédében letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte a zsarolással vádoltaknak, a bíróság pedig azt a tájékoztatást adta, hogy Boldvai, Budai és Vitos esetében fennáll a lehetősége annak, hogy a vádirati tényállás a vádtól eltérően is minősülhet.