A Rebisz bukott parancsnokát is beidézték a Zsanett-perben

Nyolc hónapja tart a Zsanett-ügy pótmagánvádas pere a Fővárosi Bíróságon, ahol a szerdai tárgyalási napon hét tanút hallgatott meg a bíróság Nyilas Levente vezette tanácsa. A vád tanúként idéztette be Dobozi József rendőrtábornokot, az azóta megszűnt Rendőrségi Biztonsági Szolgálat parancsnokát, aki 2007-ben épp a Zsanett-ügy miatt kényszerült lemondásra. Dobozi - aki nem járult hozzá, hogy róla felismerhető fotó vagy kamerafelvétel készüljön a bíróság előtt - azzal kezdte vallomását, hogy 2007 májusa óta túl hosszú idő telt el, így nem biztos, hogy pontosan emlékezni tud minden részletre.

Tanúvallomásából kiderült, hogy ő először 2007. május 5-én szombaton hallott a feltételezett bűncselekményről, és csak annyit, hogy egy fiatal lány megerőszakolói vélhetően rendőrök voltak, és hogy négyen ültek egy autóban. Elmondta, hogy a Rebisz 6-os bevetési osztályának munkatársai teljesítettek aznak éjjel szolgálatot a kerületben, de "mivel négyfős csoportokban nem dolgozott senki, megnyugodtam".

Dobozi még aznap délután megkapta az első adatgyűjtés eredményét, amit az aznap szolgálatot teljesítők körében végeztek. "105 fős volt a 6-os bevetési osztály így gyorsan végeztek" Dobozi hangsúlyozta, hogy nem volt gyakorlat a Rebisznél, hogy négyen vagy többen üljenek egy szolgálati gépkocsiban. "Később, május közepe felé mégis kiderült, hogy volt ilyen aznap éjjel azon a környéken. Ez nagyon megrázott" - mondta a bíróság előtt a volt parancsnok.

A Rebisz egykori vezetője ezen kívül nem sok érdemlegeset tudott elmondani a bíróságon, legtöbbször azt felelte az egyes kérdésekre, hogy "nincs róla információm". Így például a 2007. május 3-ról 4-re virradó éjsszaka rádióforgalmazásáról sem tudott egyebet mondani.

Vannak-e rádiófelvételek?

A parancsnok meghallgatása után Tuza Péter, E. Zsanett jogi képviselője közölte a bíróval, hogy 2009. május 29-én választ kapott nyomozó ügyészségtől arra a megkeresésére, hogy adják ki neki a rádió és telefonforgalmazás felvételeit. A nyomozó ügyészség nem tett eleget kérésének, arra hivatkozva, hogy "a vádlottakat érintve titkos információgyűjtés nem folyt, így hangfelvételek nem állnak rendelkezésünkre" - idézte a választ az ügyvéd.

Tuza Péter ezután felhívta rá a figyelmet, hogy előbbieknek ellentmondó ügyészi feljegyzések születtek a nyomozás során: 2007. május 13-án három ügyész is aláírta azt a dokumentumot, amiben az áll, hogy "a rögzített hívásforgalmazást a két rögzített csatornára vonatkozólag beszereztük". Tuza ezért arra kérte í bíróságot, hogy ismételten keressék meg a nyomozó ügyészséget a hangfelvételek dolgában. "Ezeknek a hívásforgalmazásoknak meg kell lenniük" - szögezte le az ügyvéd.

A rendőrségi rádióbeszélgetésekről kérdezte Tuza Péter azt a tanút is, aki a Rebisz híradó és informatikai osztályának vezetője volt akkoriban. A tanú elmondta, hogy 2007 májusában még tartott az átállás az EDR rádiórendszerre (azaz az analóg URH rádiókról a digitális, TETRA rendszerű rádiókra), de java részben már az EDR rádiókat használták. Így a rádióforgalmazás hangfelvételeinek rögzítése elvileg megtörtént és az EDR-t szolgáltató külső cégtől, a Pro-M Zrt-től beszerezhetők a felvételek. A tanú meghallgatásakor újabb ellentmondás merült fel, mivel a tanú azt vallotta, nem hallott olyan hanganyagot, ami akkor éjjel lett volna rögzítve, egy korábbi tanú - az egyik munkatársa - viszont azt vallotta, hogy visszahallgatták a meglévő felvételeket.

Véraláfutások kérdésekkel

Tanúvallomást tett a bíróságon a Nemzeti Múzeum egyik biztonsági őre is, aki szolgálatban volt aznap éjjel. Az őr elmondta, hogy a hajnali kapunyitáskor látta hogy a rendőrök megállítottak egy kis autót és igazoltatnak valakit. Az őrnek az tűnt fel, hogy sok - kettőnél több - volt a rendőr, még mondta is a társának, hogy valami történik a körúton.

A szerdai tárgyaláson utolsóként azt a szíriai származású orvost hallgatta meg a bíróság, aki XIII. kerületi nőgyógyászként Zsanett nőorvosa volt. Az orvos elmondta, hogy nem sokkal dél után jelent meg a rendelésen E. Zsanett édesanyja és a lány. Mindketten sírtak, Zsanett teljesen maga alatt volt. A lány elmondta, hogy mi történt vele, és mivel hasi fájdalomra panaszkodott, az orvos azonnal megvizsgálta.

A nőgyógyász belső, külső szervi sérülést nem talált, így akut orvosi beavatkozásra nem volt szükség, a lány combjain azonban több véraláfutást - szuffúziót - is látott. Ezekről a legutóbbi tárgyaláson is sok szó esett, ellentmondásos szakértői vélemények vannak a tekintetben, hogy keletkezhettek-e a az állítólagos erőszakos nemi közösülés időpontjában.

A nőgyógyász a bíróság előtt azt állíotta, hogy a véraláfutások frissek voltak, színük barnás-vöröses volt. Erre a bíró szembesítette a rendőrségen tett vallomásának jegyzőkönyvével, amiben az szerepel, hogy világosak, sárgáskékek voltak ezek a véraláfutások (azaz nem friss sérülések). A tanú hosszas, orvosi fogalmi félreértéseket sem nélkülöző kérdés-felelet után leszögezte, hogy szerinte rosszul vették fel a rendőrségen a vallomását, ő pedig nem olvasta el rendesen, úgy írta alá.

A per pénteken további tanúk meghallgatásával folytatódik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!