DNS-bizonyíték a romagyilkosságok gyanúsítottjai ellen

"Köztudott, hogy egy sikertörténet végéhez ért a rendőrség" - kezdte a romák elleni támadások feltételezett elkövetőinek elfogásáról tartott sajtótájékoztatóját Házi István vezérőrnagy, az Országos Rendőrfőkapitányság bűnügyi igazgatója. Mint mondta, a rendőrségnek a kilenc támadás helyszínein DNS-nyomokat sikerült azonosítania, és gyanúsítottakon végzett DNS-vizsgálat azonosságot mutatott. Petőfi Attila, a nyomozást vezető Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) vezetője szerint a DNS-profil segítségével két gyanúsítottat sikerült azonosítani.

Felismerték, hogy ez sorozat

A sikertörténet, ami Házi szerint köztudottan véget ért, Petőfi elmondása szerint 13 hónapja, tavaly július 21-én, Galgagyörkön kezdődött. Az NNI összesen kilenc ügyben nyomozott - a tavalyi tarnabodi támadást is ideszámítják, bár az ügyben korábban három személyt is alapos gyanúval letartóztattak, ám ma szabadlábra helyezték mindnyájukat -, a kilenc esetben 16, romák által lakott épületet ért támadás. A támadásoknak 55 célpontja volt, hatan meghaltak, öten megsérültek.

Petőfi szerint a rendőrség felismerte, hogy sorozatbűncselekményről van szó. Ezt alátámasztotta az elkövetési helyek, időpontok és a sértettek kiválasztása, az elkövetés módja, valamint a szakértői vélemények. A támadásokat különösebb periodicitás nélkül követték el, ám hat támadást is hétfő hajnalban, kettőt csütörtökre, egyet pedig péntekre virradóra követtek el. Hasonlóságot mutattak a helyszínek, valamennyi megtámadott épület az autópályától 20-25 kilométerre, a faluszéli cigánysorok végén volt.

A nyomozás több vonalon indult el, elsőként a sértetteket ellenőrizték. Megállapították, hogy azon túl, hogy valamennyien romák voltak, semmilyen más összefüggés nem volt köztük. Vizsgálták a támadásokhoz felhasznált fegyvereket is. Eltérő fegyvereket használtak az elkövetők, feltételezhetően eltérő személyi összetételben támadtak. Részletekbe Petőfi nem kívánt bocsátkozni, de annyit elmondott, hogy a nyomok alapján eleinte három-négy fős, a nagycsécsi gyilkosság után egy-két fős csapatok támadhattak. Ugyanakkor a nagycsécsi támadást követően is segíthették támogatók az elkövetőket.

Milliókat ellenőriztek

Petőfi értékelése szerint a helyszíni szemléket megkezdő nyomozók "nagy precizitással" végezték a munkájukat - bár a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság helyszínén tapasztaltak nem erre utaltak.

A támadássorozat ügyében több szűrőellenőrzést is tartottak. Ellenőrizték a közúti forgalmi adatokat, másfélmillió gépjármű adatait ellenőrizték. Ellenőrizték a támadások helyszínén a telefonforgalmazási adatokat is - ez is kemény munka volt, Nagycsécs például Miskolc körzetében van, tehát az összes miskolci telefonhívást is ellenőrizniük kellett. Petőfi szerint nagy segítséget nyújtottak a lakossági bejelentők is, bár a konkrét ügyekre vonatkozóan nem szolgáltak információkkal, de az elkövetői körre utaló értesülésekkel igen.

Részletekbe nem mentek bele

Petőfi azt nem kívánta részletezni, hogy a még pár hete is zajló adatgyűjtésből hogyan lett a most letartóztatott gyanúsítottakra vonatkozó konkrét információ. Csak annyit mondott, hogy a gyanúsítottakat már megfigyelték, és azért csaptak le rájuk péntek hajnali negyed háromkor a debreceni Perényi 1. klubban, mert akkor volt egy helyen a négy elkövető és barátaik, és az akció ekkor nem kockáztatta mások életét. Ha ugyanis tettenéréssel kísérleteztek volna, szinte biztosan tűzharc alakult volna ki, amiben ártatlanok is megsérülhettek volna.

Összesen 16 helyen tartottak házkutatást, fegyvereket, köztük sörétes és golyós vadászfegyvereket is lefoglaltak, olyanokat, amilyeneket a támadásoknál is használtak. A fegyvereket most szakértők vizsgálják, első körben DNS-nyomok és egyéb azonosítók alapján azt próbálják meghatározni, melyik fegyvert ki használhatta, ezt követi majd a ballisztikai vizsgálat, amellyel meghatározzák, hogy mely fegyvereket használhatták a bűncselekmények elkövetéséhez.

A rendőrség nem kívánta megerősíteni a Népszabadság értesülését, hogy további három gyanúsítottat azonosítottak és keresnek. Azt sem kívánták kommentálni, hogy az egyik elkövető kapcsolatban állt-e a nemzetbiztonsági szolgálatokkal. Nem kívánták elmondani azt sem, hogy konkrétan mivel gyanúsítják a letartóztatottakat, de azt elmondták, hogy előéletüket is fel kívánják térképezni. A házkutatások során három személygépkocsit is lefoglaltak, de ezek típusairól sem kívántak beszámolni.

Újságírói kérdésre elmondták azt is, hogy az elfogásokhoz vezető információ az utolsó, kislétai gyilkosság után, de nem azzal összefüggésben merült fel.

Mi történt Tarnabodon?

A tavaly szeptember 29-i tarnabodi támadással kapcsolatban elmondták, hogy az az elkövetés módja és helyszíne alapján beleillett a sorozatba. Ám annak az ügynek három gyanúsítottja is volt. Az egyébként roma fiatalokra egy tanúvallomás terelte a gyanút, egy ember lefűrészelt csövű vadászpuskát látott egyiküknél, aki a támadást megelőző este részegen garázdálkodott is. A gyanúsítottakon lőpornyomokat is azonosítottak. Ám mivel semmilyen kapcsolat nem mutatható ki köztük és a most elfogottak között, a rendőrség szabadításukat indítványozta, ami kedden meg is történt.

Sógora és testvére is a rendőrség munkatársa

Nemcsak a sógora rendőr a romák elleni támadássorozat egyik gyanúsítottjának, a testvére is a rendőrségen dolgozott, egy Hajdú-Bihar megyei rendőrkapitány titkárnőjeként - erősítette meg az MTI információját egy neve elhallgatását kérő rendőrségi forrás. A nő jelenleg szülési szabadságon van. Férje, a gyanúsított sógora ugyancsak a rendőrség munkatársa, ő a hivatásos állomány aktív tagja. Az NNI és a társszervek vizsgálják a rokon esetleges szerepét.

Petőfi Attila, az NNI vezetője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "a másik személy elszámoltatását az NNI és a társszervek végzik".

Az MTI információja szerint a gyanúsított Cs. I., aki korábban szerződéses katonaként két cikluson keresztül is szolgált a koszovói KFOR-misszióban.

Az MTI rendőri forrásból korábban úgy értesült, hogy a nyomozók feltételezése szerint Cs. I. szerezte be a bűncselekményeknél használt lőfegyvereket. A vasárnapi előzetes letartóztatásról szóló bírósági döntés után az egyik gyanúsított kirendelt védője az MTI-nek azt mondta, Cs. I. az egyedüli a romák elleni támadásokkal kapcsolatban elfogott négy férfi közül, aki nem fellebbezett az előzetes letartóztatás ellen, tudomásul vette a kényszerintézkedés elrendelését, de tagadja részvételét a hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozatban.