Nem harcolt Arkan tigrisevel a csepeli gyanúsított

Az Arkan tigriseiként ismert Szerb Önkéntes Gárda egykori tagjai nem ismeri el maguk közül valónak azt a férfit, akit a csepeli erdőben elásott hullák miatt tartóztattak le. Az Alo! nevű szerb bulvárlapnak nyilatkozott vasárnap a Szerb Önkéntes Gárda volt parancsnokhelyettese, Borislav Pelevic. "Aljas rágalomnak” nevezte, hogy V. László a tigrisek közé tartozott volna. Azt mondta, hogy soraikban csak szerbek harcoltak, illetve volt egyetlen félig szerb, félig magyar emberük, de ő nem azonos V. Lászlóval.

A Bors írta azt szombaton, hogy egy V. László nevű, macedón útlevéllel rendelkező vajdasági magyarról van szó, akit háborús bűnök miatt kerestek a szerb hatóságok, és állítólag a délszláv háborúban Arkan kapitány hírhedt tigrisei között harcolt.

Tisztázatlan az identitása

A magyarul beszélő csepeli gyanúsított személyazonosságáról eddig is ellentmondásosak voltak az információk. Először az terjedt el róla a sajtóban, hogy szerb. Szerbia budapesti nagykövetsége viszont már múlt pénteken közölte, hogy az illető nem szerb állampolgár, és nem is szerb nemzetiségű, hanem macedón. Ivica Dacic szerb belügyminiszter vasárnap megerősítette: a gyanúsított neve „a pillanatnyilag rendelkezésére álló adatok szerint” nem szerepel a szerb állampolgárok listáján.

A Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója szombati sajtótájékoztatóján csak annyit mondott, hogy a hajléktalan közösség központi vezéregyéniségének tartott férfi macedónnak mondja magát, de nem tudja magát iratokkal, személyi okmányokkal igazolni, személyazonosságának azonosításában a rendőrség külföldi partnerei segítségét kéri. A Népszabadság információi szerint egyébként a férfi azt mondta a rendőröknek, hogy Alexander Mencevnek hívják.

A tanú védett házban van

Nem a rendőrség közreműködésével került úgynevezett "védett házba" az az erdélyi fiatalember, akit a macedón férfi és két társa megvert, megkötözött és a földbe ásott, de sikerült megszöknie kínzói elől a csepeli erdőből.

Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója az Indexnek azt mondta: miután a Magyar Nemzet újságírójának csütörtökön sikerült felvennie a kapcsolatot a túlélővel, az újságíró ismerősei ajánlották, hogy kérjen segítséget a baptistáktól. A fiatalember eredetileg egy csepeli lakásban élt, de félt ott maradni, mivel ismerőse volt, aki bántalmazta, és tartott attól, hogy ismerik a címét. A szigorúan titkolt helyen lévő védett ház eredetileg családon belüli erőszak, emberkereskedel áldozatainak szolgál menedékül. Most az erdélyi fiatalember és édesanyja is ott tartózkodik.

Nem tud eltűnésekről a Vöröskereszt

Miután az NNI sajtóközleménye szerint mind az elkövetők, mind a sértettek többsége az erdei hajléktalankolónia tagjai közül került ki, érdeklődni próbáltunk a csepeli hajléktalanokkal foglalkozó Vöröskereszttől arról, tudnak-e eltűnésekről az utóbbi időben. A Vöröskereszt által működtetett csepeli hajléktalanszállón nem nyilatkoztak az ügyben, a budapesti Vöröskereszt igazgatójához, Kardos Istvánhoz irányítottak minket. Ő elmondta, hogy a terepre kijáró szociális munkások elsődleges feladata a hajléktalanok alapszükségleteinek feltérképezése, nyáron kevesebb a dolguk, télen több, olyankor meleg teát, takarókat osztanak. Sok oka lehet annak, ha egy hajléktalan embert nem találnak ott, ahol régebben élt, lehet az eltűnés hátterében egy új párkapcsolat, munkalehetőség, vagy akár az, hogy az illető elkerült egy szállóra.

Az utcai szociális munkások nem tudják nyomon követni az embereket, persze érdeklődnek az ott maradottaknál, de ennél mélyebben - eszközök hiányában - nem járhatnak utána, merre vándorolnak, mondta a budapesti Vöröskereszt igazgatója. Kardos István hozzátette: a Belügyminisztériummal és a rendőrséggel partneri a kapcsolatuk. Ha  megkeresik őket, hogy ismernek-e egy bizonyos személyt, akkor adnak ki információt a rendőrségnek, leginkább bűnelkövetők ügyében. Kardos azt mondta: neki nincs információja arról, hogy a csepeli hajléktalanokkal dolgozó szociális munkások jeleztek-e eltűnést vagy bűncselekményt a rendőrségnek.

Három hajléktalankolónia Csepelen

Csepelen egyébként három helyen élnek nagyobb létszámban hajléktalanok: abban az erdőben, ahol a holttestesteket megtalálták, egy másik, távolabbi kiserdőben és a Duna partján, a Papírgyár mellett. A csepeli önkormányzat tavasszal ennek az utóbbi, Papírgyár melletti terület rendezésének látott neki. Márciusban sajtóközleményben számoltak be róla, hogy a szemetet elszállíttatták, az ott tartózkodók elhagyták a területet, a kóbor kutyákat befogták. Úgy tudjuk, hétfőn éppen utóellenőrzést tartottak ezen a területen, és azt találták, hogy néhányan már vissza is költöztek azóta.

Az az erdős rész, ahol az elásott holttestek voltak, nem önkormányzati terület, hanem a Fadesa nevű spanyol ingatlanfejlesztő cégé. Szerettük volna megkérdezni a Fadesa illetékeseit arról, tudtak-e területen élő hajléktalankolóniáról, de hétfőn nem volt elérhető, aki nyilatkozhatna az ügyben.