Ne tapicskoljon madárhullákban

Milyen madaraktól kell leginkább rettegnie a városlakó magyaroknak most, hogy az országban is terjed a madárinfluenza, tettük fel a kérdést Halmos Gergőnek, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatójának. A szakember szerint a legnagyobb veszélyt a vizi madarak jelentik, amik, ugye, Budapesten is előfordulhatnak.

Vadkacsa ügynök

A vizimadarak ugyanis fogékonyak a betegségre, a hattyúk már bizonyítottak is. Az már októberben kiderült, hogy a nem őshonos vizimadarak behordhatják a kórt Magyarországra. Ekkor ugyanis Horvátországban talált, madárinfluenzában elpusztult hattyúkról bizonyosodott be, hogy költőhelyük a Balaton.

A madárinfluenza a hattyúkkal elképesztően rövid idő alatt végez, egy-két nap alatt elpusztul a fertőzött állat. Így igazából nem is a hattyú, hanem egy másik vizimadárfaj, a réce jelenti a legnagyobb veszélyt. A vadkacsák - és háziasított társaik - ugyanis tünetmentesen hordozhatják a vírust, így észrevétlenül terjeszthetik azt. Halmos szerint a többi vizimadárfaj, így a Budapesten szintén felbukkanó kormoránok, szárcsák, sirályok is veszélyt jelentenek.

Alapvetően csirkevész

A madárinfluenzára a tyúkok a legfogékonyabbak, és mivel a tyúkok általában sokan élnek kis helyen, így rohamosan terjed köztük a betegség. Ezért is szokták a teljes állományt levágni akár egy egyed megbetegedése után is. Mivel a kórt vadmadarak terjesztik, leginkább a szabadon tartott állatok vannak veszélyben. A nagyüzemi csirketenyésztés azonban zárt rendszer, így elvileg elkerülhető a fertőzés. A baromfitenyésztők ezt igyekeznek is hangsúlyozni, hiszen az októberi pánik is becslések szerint kétmilliárdos kárt okozott az ágazatnak. Ahogy azt is hangsúlyozzák, hogy a csirkehús fogyasztása is veszélytelen, hiszen a H5N1 vírus már 70 fokos hőmérsékleten elpusztul, így a jól átsütött/főzött csirkehús semmiképpen sem fertőz.

Galambtól, verébtől nem kell félni

A városokban leggyakoribb madárfajtól, a galamboktól viszont egyáltalán nem kell tartani. Benkő Mária virológus, a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója szerint a galambok nem hordozzák a madárinfluenza vírust, közelmúltban a kutatók próbáltak mesterségesen megfertőzni kísérleti állatokat, de nem sikerült átvinni a galambokra a kórokozót.

Halmos szerint ennek ellenére a galambtetemeket is nyugodtan le lehet jelenteni a 189-es kormányzati bejelentővonalon, mint mondta, nem árt, ha újra tisztázódik a kérdés. Az ornitológus szerint a második leggyakoribb madárfaj, a veréb sem jelent kiemelt kockázatot. A veréb énekesmadár, és énekesmadarakban eddig nem mutatták ki a betegséget.

Az énekes madarak szervezete amúgy az átlagnál érzékenyebb, így ha el is kapják a betegséget, az olyan gyorsan végezhet velük, hogy észre sem vesszük pusztulásukat.

Ne játszon állatorvost

A beteg madarakat legkönnyebben felborzalt tollukról lehet felismerni, de ez általában betegségre, nem konkrétan madárinfluenzára utal. Ahogy a csirkéknél, úgy a vadmadaraknál is a madárinfluenzára utaló jel lehet a megduzzadt nyirokmirigy és a bevérzett kötőhártya. Ezt azonban legfeljebb közelről lehet megfigyelni, Halmos pedig nem ajánlja, hogy amatőrök betegnek tűnő állatokat vizsgálgassanak közelről.

Ahogy a döglött madár tapogatását sem, bár alapos kézmosással akkor is megóvhatjuk magunkat a betegségtől, ha előtte két kézzel tapicskoltunk a madártetemekben. Halmos attól is óva intette a madártetem-kutatókat, hogy madárürülékkel szennyezett környékeken járkáljanak, hiszen a H5N1 a madarak testnedvei mellett ürülékükben bukkan fel leggyakrabban.