A magyar tenyésztők szerint a tollfosztás nem állatkínzás

A libatartással kapcsolatos újabb botrányt a Tv4 svéd csatorna rejtett kamerás felvételei robbantották ki. Az összeállításban megjelent a legnagyobb magyar, lengyel és kínai tolltermelő libatenyészetek listája. A magyar üzemek közül a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezetője, Varga Ferenc nem számít nagy változásra a svéd felvételek miatt, egyrészt mert Magyarországon engedélyezett és szabályozott a tollfosztás, másrészt mert cégük tagja a Magyar Tollszövetségnek, ezen keresztül pedig az Európai Tollszövetségnek, akiktől eddig nem érkezett kritika. 10-15 évvel ezelőtt német állatvédőkkel ültek le tárgyalni a libatartás és a tolltépés körülményeinek meghatározása miatt, azóta német cég végzi a telep műszaki minősítését, a magyar állat-egészségügyi felügyelet rendszeres ellenőrzése mellett.

A magyar libatartók szerint az állatnak nem fáj a tolltépés, mert vedlés időszakában az "érett" tollakat távolítják el - írta a Délmagyar.hu. A ludak bőrének vérzése abban az esetben fordulhat elő, ha nem a megfelelő libafajta tollát tépik, vagy nem megfelelő időben tépik - mondta megkeresésünkre Varga Ferenc a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezetője. Az úgynevezett szürke libát a májáért tenyésztik, a legutóbbi libatöméssel kapcsolatos botrány miatt elképzelhetőnek tartja, hogy nem tudták tömésre értékesíteni az állatokat, ezért érett tollukat hasznosították.

A tollpiac visszaszorulását is érzékeli a cégvezető. A nem gépesíthető, kemény fizikai munkára nehéz embereket találni. A fiatalok nem keresik ezt a munkalehetőséget, az idősek értenek hozzá, de fizikailag nem bírják- mondta Varga Ferenc. A rendszerint május közepétől októberig tartó idénymunkával naponta öt-hatezer forintot kereshet meg egy tolltépő. A magyar toll világhírű minőségű, de az elmúlt években folyamatosan csökken a tolltépések száma - tette hozzá.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyelőre nem foglal állást az ügyben. Megkeresésünkre elmondták, eddig nem történt hivatalos kapcsolatfelvétel Svédország részéről.

Bojkottált tollak

Svédországban nagy port kavart a magyar libatollfosztás kérdése, miután a "Hideg tények" című műsor összeállítása szerint a tollak eltávolítása fájdalmat okoz a madaraknak, és a tépést a hat hét helyett négyhetente ismétlik. A képek láttán a svéd agrárminiszter, Eskill Erlandsson, az egész Európai Unióban betiltatná a tollfosztást, amit állatkínzásnak tart – közölte a Magyar Televízió Híradója. Emellett a svéd kormány a magyar libából készült termékek elleni bojkottra szólítanak fel.

A svédeket annyira leforrázták a felvételek, hogy az emberek visszaviszik a boltokba a libatollból készül dunyháikat, párnáikat és kabátjaikat, illetve tiltakoznak az állatkínzás ellen - mondta Dragos Erzsébet Stockholmban élő újságíró a Klubrádió Kontra című műsorában. Az Európai Unióban nem szabad élő libát fosztani - mondta Dragos.

Nagy gazdasági kár nem éri Magyarországot - mondta Bárány László a Baromfi Terméktanács elnöke, "annak viszont nem örülünk, hogy egy újabb ország áll be abba a sorba, aki rombolja a magyar baromfitartás több évszázados imázsát" - idézte szavait a Délmagyar.hu.

Magyar szabályok

Magyarországon tradicionális és nemzeti alapon megengedett a libafosztás, külön szabályok vonatkoznak rá - mondta Pallós László Országos Állatvédelmi Főfelügyelő a Klubrádió műsorában. Nem megfelelő tollfosztás esetén öttől százezer forintig terjedő pénzbüntetés szabható ki a törvény szerint. Állatkínzás esetén pedig az üzem vezetője öt év börtönbüntetéssel sújtható - tájékoztatott az MTV Híradója. Az állatokat vedlési időszakban, úgynevezett porolgatással szabadítják meg a tolltól, ami egyébként is lehullana. A vérzés a termelők szempontjából is káros, mert értéktelenné teszi a tollat - mondta Pallós László az MTV Híradójában.

Pallós László a héten Brüsszelbe utazik tájékozódni. Az ágazat fennmaradását biztosítani kell - mondta, de az eset miatt szigorú ellenőrzést is elrendelnek a nyolc érintett cégnél.