További Bulvár cikkek
A sebesség túllépése okozta a valenciai metrószerencsétlenséget a szerelvény feketedobozában rögzített adatok szerint. A szerelvény 80 kilométer/órás sebességgel ment egy olyan kanyarban, ahol csak negyvennel mehetett volna, derült ki a spanyol metróüzemeltetőnél zajló vizsgálatokból. A feketedoboz szerint a vezető, aki szintén életét vesztette a balesetben, "nem reagált a sebességre", feltehetően elveszítette az eszméletét, elájult, így a valenciai metró 1-es vonalán kisiklott a szerelvény. A hétfői tragédiában legalább 41 ember vesztette életét és 39 másik megsérült.
Nálunk minden kanyar bevehető nyolcvannal
Az eset kapcsán az Indexnek Szonntag Andor, a BKV metró üzemigazgatóságának jármű műszaki főmérnöke elmondta, Magyarországon, Budapesten nem fordulhat elő az, hogy egy szerelvény ne tudjon bevenni 80 kilométeres sebességnél egy kanyart. "A mi metróink, azok alagútjai ugyanis úgy épültek, hogy ekkora gyorsasággal minden kanyarban kisiklás veszélye nélkül közlekedhetnek a kocsik" - mondta. Ugyanakkor a főmérnök megjegyezte, nem ismeri egyelőre a valenciai eset körülményeit, tehát pontos összehasonlítást nem tehet az ottani metró és a hazai létesítmények között.
Szonntag hozzátette: 40 kilométeres sebességet a budapesti metróban nem igazán írnak elő, ez ugyanis olyan érték, ami normál üzemmódban túl alacsony, lassújelhez viszont túl magas általában. A pesti metrók közül a kelet-nyugatin 70 kilométeres a felső sebességhatár, az észak-délin pedig 80. Ha valamilyen javítást rendelnek el, akkor 10-20, de inkább 20-25 kilométeres sebességkorlátozás érvényes.
Egy ember minden szerelvényen van
A főmérnök hangsúlyozta, hogy lassújelet akkor adnak ki, ha valamilyen javítást végeznek, így például cserélik a síneket, esetleg a csavarokat. Elvileg egyébként lehetőség van a járművek 30-40 kilométeres sebességkorlátozására is, tette hozzá a szakember.
A BKV-nál egyébként az észak-déli vonalon folyamatosan figyelik a szerelvényeket, amelyeket automata irányít, így ott sebességtúllépés nem lehetséges. A kelet-nyugati vonalon szakaszonként figyelnek, de ott két ember tartózkodik a vezetőfülkében, eggyel többen figyelnek tehát, mint a kék vonalon.
Vészfékek tartalékban
Szonntag szerint a BKV vonalain a sebességtúllépés azért sem lehetséges, mert ha ki kell kapcsolni mondjuk az észak-déli vonalon az automatikát, akkor 20 másodpercenként a vezetőnek reagálnia kell az érkező jelekre. Ha a vezető nem jelez vissza, a szerelvényt azonnal vészfékezi a rendszer.
Szintén vészfékek lépnek működésbe, ha a sebességkorlátozást úgynevezett "inercia-stopokkal" tartatják be. Ezek olyan érzékelők, amelyek a szerelvények sebességét mérik, ilyeneket elsősorban a korlátozások idején használnak. Ha ezek a detektorok túlzott gyorsaságot észlelnek, szintén leállítják a metrót, magyarázta Szonntag.
A BKV főmérnöke elmondta azt is, hamarosan, a nemzetközi vasúti szervezet metróbizottságának ülésén megtárgyalják a valenciai katasztrófa okait, és ebből minden országban a metrótársaságok levonják majd a következtetéseket. Ha a valenciai eset nyomán kiderülnek olyan technikai hiányosságok, amelyekre eddig nem gondoltak Budapesten - jóllehet metróinkban általában 3-4 szeres a túlbiztosítás -, akkor változtatásokat hajtanak végre a BKV-nál is, tette hozzá Szonntag.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
