Teletömjük a külföldet pénzzel

Ez a grafikon azt mutatja meg, hogy melyik szektornak mekkora volt a megtakarítása Magyarországon az utóbbi húsz évben, a magyar GDP egészéhez viszonyítva. Ha a gazdaságot odáig egyszerűsítjük, hogy csak öt szereplő legyen benne, tehát az állam, a vállalatok, a bankok, a külföldiek és mi, a háztartások, akkor ez volt a helyzet a rendszerváltás óta.

Kiolvasható például a kilencvenes évek elején a kárpótlás, az állami vállalatok felszámolása és a bankkonszolidáció hatása: az előbbiekkel a háztartások, utóbbival a bankok jártak jól, az állam terhére. Ez vezetett később a Bokros-csomaghoz. A bankok végig csak közvetítettek. Azt is látni, ahogy a magyar háztartások a bérük egyre kisebb részét takarították meg a kétezres években, és a devizahitelezés is megjelent, miközben a külföld végig pluszban volt a magyar gazdaság egészével szemben. Mostanra viszont alapvetően megváltozott a helyzet.

(Valójában két trükköt is elkövettünk, hogy egyenletesebb legyen a grafikon. Egyrészt a kormány nyugdíjeinstandjával kiigazítottuk az összképet: a háromezermilliárd forint eltulajdonítása miatt valójában 2011 első negyedévében az államnál 38 százalékos plusz, a háztartásoknál pedig ugyanekkora mínusz volt. Ez itt nem látszódik. Másrészt, hogy simábbak legyenek a vonalak, és így a trendeket jobban lehessen látni, minden negyedévhez négy negyedéves átlagot használtunk.)

Két dolog nagyon megváltozott az utóbbi években. A folyó fizetési mérleg hiánya (tehát az, amivel a külföld minket finanszírozott) egy pillanat alatt elolvadt a válság után, azóta mi pénzeljük a külföldet. Ez egyrészt egy jó dolgot jelent: hogy nem veszünk tőlük sok mindent, viszont sokat eladunk nekik (külkereskedelmi többlet). De sajnos azt is, hogy ők nem igazán szeretnének ide pénzt hozni. Ez utóbbi azért baj, mert így nem jönnek működőtőke-beruházások, ami rossz jel a később várható növekedésre nézve.

Közelebbről így néz ki az utóbbi négy év:

A másik igazán nagy változás a korábbi húsz évhez képest, hogy a vállalatok egyáltalán nem költik a pénzt. Ahelyett, hogy beruháznának vagy béreket emelnének, inkább a hiteleiket fizetik vissza, a fölös pénzt pedig a bankban tartják, vagy pénzügyi eszközökben kötik le. Egyszóval: a háztartások és a magyarországi vállalatok is rengeteg pénzt nem költenek el az országban, amivel végső soron a külföldet és az államot finanszírozzuk. De távol vagyunk attól is, hogy akkora hitelezők legyünk, mint mondjuk a németek: ahhoz előbb le kellene építeni a hatalmas adósságokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!