Hamarosan európai bérünk lesz? Kár, hogy nem

2014.08.21. 13:43

Orbán Viktor nem csak az államadósságról beszélt a páneurópai pikniken, hanem a bérekről is. A miniszterelnök azt mondta, hogy az uniós átlagbéreket a magyar "hamarosan", illetve "belátható időn belül el fogja érni, hogy ha a mostani gazdaságpolitika folytatódhat", és ehhez csak annyi kell, hogy "2-4-ről a 4-6 százalékos sávba emelkedjen a gazdasági növekedés". Bár azt is hozzátette a miniszterelnök, hogy annak egy szavát sem érdemes elhinni, aki erre pontos előrejelzést ad.

De igaza van abban, hogy hamarosan vagy belátható időn belül elérjük az európai átlagot?

Az adatokból nem úgy tűnik. Mutatunk két grafikont. Az első azt mutatja, hogy a magyar medián- és átlagjövedelmek hogyan viszonyultak az európai átlaghoz az utóbbi tíz évben:*

 

A másik pedig azt, hogy hogyan aránylott tavaly a magyarok által egy óra alatt megtermelt GDP és a bérköltség egymáshoz és a többi európai országhoz képest (az ábrát a Defacto korábbi cikkéből vettük át):

A helyzet az, hogy a medián és az átlagbér is éppen az európai szint felénél van – és csak ez is akkor, ha kiigazítunk az árszint különbségével (azaz hozzáadjunk jó 40 százalékot a magyar számokhoz, ugyanis ennyivel alacsonyabbak nálunk az árak). A kiigazítás nélkül, euróban számolva kevesebb, mint a harmada a magyar átlag- és medián kereset az európai átlagnak.

A második ábrából pedig az derül ki, hogy a mostani helyzetben a magyar gazdaság termelékenysége nem is alapozna meg ennél érdemben nagyobb jövedelmet. Azokban az országokban magasabbak a bérek, ahol adott idő alatt nagyobb értéket hoznak létre, az európai adatok alapján elég szoros az összefüggés.

Orbán szerint a mostani növekedési szintnél 2 százalékkal gyorsabb bővülés olyan helyzetet teremtene, hogy "hamarosan", vagy "belátható időn belül" elérnénk az európai átlagbéreket. Ha azt feltételezzük, hogy az európai gazdaság a következő évtizedekben megfeneklik, tehát változatlan marad a teljesítménye, miközben a magyar gazdaság kitartóan 5 százalékkal bővülne (ami sajnos elég valószínűtlen feltevés), és az összes egyéb tényező változatlan, akkor is másfél évtizedig eltartana, hogy felzárkózzunk a mostani európai termelékenységi átlaghoz.

Ha viszont a realitás talaján állva azt feltételezzük, hogy legfeljebb 1-2 százalékkal vagyunk képesek jobb növekedésre, mint az európai átlag, akkor már sajnos évszázados távlatba csúszik a felzárkózás.

* A háztartási felmérések szerint. 2013-ra még nem állították össze az európai átlag- és mediánbér adatokat, ezért azt feltételeztük, hogy változatlan maradt - az viszont már látszik, hogy a magyar jövedelmek viszont nominálisan is visszaestek 2012-höz képest.