25 éve egy helyben toporgunk

Az OECD friss, Going for Growth című jelentése szerint Magyarország nem tudott az utóbbi 25 évben felzárkózni a világ gazdagabb országait tömörítő OECD átlagához a nemzeti össztermék tekintetében, ennek pedig a fő oka az alacsony termelékenység. Ez látszik a grafikonon is, ami azt mutatja meg, hogy hogyan változott a magyar egy főre eső bruttó nemzeti össztermék (GDP), nemzeti jövedelem (GDI) és a termelékenység (GDP/munkaóra) az OECD-átlaghoz képest.

A nemzetközi szervezet öt területet jelöl meg, ahol javulni lehetne, hogy az ország gazdasága jobban tudjon növekedni.

A jelentés szerint a magyar munkaerőpiac teljesítménye közelít az OECD-átlaghoz, mivel a dolgozó magyarok az átlagnál több időt töltenek a munkahelyükön, és ez ellensúlyozza az alacsony munkaerő-piaci részvételi arányt. A munkát terhelő adók viszont még mindig magasak, ez pedig különösen az alacsony fizetésűeknek kedvezőtlen.

Az OECD szerint ezért úgy kellene csökkenteni a szociális kiadásokat, hogy ezzel az alacsony jövedelműek munkájára rakódó adóterhelés csökkenjen, valamint az adójóváírást is vissza lehetne hozni úgy, hogy annak mértéke a fizetés nagyságával ellentétesen alakuljon.

A tanulmány szerint volt előrelépés a munkát érintő adminisztratív és adóterhek csökkentésében, látszik például a nyugdíjkorhatár kitolásának hatása, de azért ezen a területen lehetne még fejlődni. Az OECD azt javasolja, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható életkorhoz igazítsák, illetve töröljék el a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetőségét.

Az OECD szerint kevés a magyar diplomás, nem megfelelő a szakképzési rendszer és az, hogy egy magyar gyerek tanulmányi eredményét átlagon felül határozza meg a családi háttere, hátráltatja a magyar gazdaságot.

A tanulmány szerint a kormány sok EU-s pénzt használt fel a hátrányos helyzetű általános és középiskolás diákok felzárkóztatására, de egyre nehezebb hátrányos helyzetűként bejutni a magyar felsőoktatásba. A szervezet szerint ezért több pénzt kellene költeni a oktatásban az esélyegyenlőség megteremtésére, és növelni kellene a hátrányos helyzetűek számára elérhető helyek számát.

A szervezet szerint a kiskereskedelmet érintő új szabályok és adók a hazai szereplők számára kedvezően fogják torzítani a versenyt. Az energiaszektorban a rezsicsökkentések nem tettek jót a hosszú távú beruházásoknak. A telekompiacon a frekvenciatender jó lépés volt, de a céges összeolvadások nehezítése nem tesz jót a gazdasági teljesítménynek.

Bár voltak törekvések az adminisztratív terhek csökkentésére, a különadók nem tesznek jót a beruházási kedvnek. Az OECD szerint olyan törvények kellenének, amik kötelezővé teszik az egyeztetést az új iparági szabályok megalkotása előtt.