Szórakozásra sokat költ a magyar kormány, egészségügyre nem

2016.03.23. 07:05

Megjelentek az Eurostat adatai arról, hogy az unió tagállamai mire mennyi pénzt költöttek 2014-ben. Ebből nagyon érdekes dolgok derülnek ki például arról, hogy hogyan súlyozzák a különböző állami funkciókat az európai országok, köztük Magyarország.

Hogy kiderüljön, mire költ európai viszonylatban sokat és keveset a magyar költségvetés, összevetettük azt, hogy melyik államháztartási funkciókra a költségvetés hány százalékát költi el a magyar állam, és mennyit költenek az uniós országok átlagosan.

 

Az Eurostat adataiból az látszik, hogy a magyar állam sok dologban nagyjából a költségvetés ugyanakkora részét fordítja a legtöbb dologra, mint az EU tagállamai átlagosan. Van mégis pár dolog, amire kiugróan kevesebb vagy több jutott, mint az unióban általában.

Egyrészt Magyarország összességében többet költ általános közösségi szolgáltatásokra, ami az unióban átlagosan a költségvetés majdnem 14 százalékát vitte el 2014-ben, Magyarországon viszont a 20 százalékát. A közösségi szolgáltatások valójában leginkább azt jelentik, amit az állam a saját működésére költ. 

Erre az EU-ban Magyarországnál csak Ciprus költ többet, a büdzsé 38 százalékát, a magyar szintet pedig alulról súrolja Görögország 19,3 százalékkal. A legtakarékosabb államok pedig Hollandia, Lengyelország és Csehország, ahol kevesebb, mint a költségvetés 12 százaléka megy ezekre a szolgáltatásokra.

A másik funkció, amire a magyar állam jóval többet költ, mint az EU átlaga, az az állam gazdasági funkcióinak betöltése, vagyis az, hogy mennyit költ az állam a saját gazdaságban betöltött szerepére. Erre a magyar állam a költségvetés 14,4 százalékát költi, míg az EU átlag csak 8,8 százalék. Ebben viszont nem Magyarország viszi a prímet, erre a funkcióra a legtöbbet, a büdzsé 17 százalékát Románia költi, Csehország pedig csak egy kicsit fordított erre kevesebbet, mint mi, pontosan 14,4 százalékot. A gazdasági szerepére Ciprus és Dánia költött a legkevesebbet két éve, 5,6 és 6,5 százalékot. 

Erre a két funkcióra amúgy a magyar költségvetés az elmúlt években egyre többet költött, míg magához képest például oktatásra egyre kevesebbet. Ezen kívül a magyar állam több mint kétszer annyit költ kultúrára, sportra és szórakozásra mint az uniós átlag. Amire viszont kevesebb jut Magyarországon, mint az EU-ban átlagosan, az

  • az egészségügy, amire mi 10, az EU tagállamok átlagosan 15 százalékot fordítanak
  • a munkanélküli ellátás, amire a magyar költségvetésnek csak az 1 százaléka ment két éve, míg az uniós átlag 3 százalék, de például Németországban 4, Írországban pedig 6,5 százalék megy erre;
  •  és a nyugdíjak és az idős-ellátás, amire Magyarország a büdzsé 15 százalékát szánja, az EU államok viszont átlagosan a 21 százalékát.