A németek nyúlnak a legmélyebben a zsebükbe, hogy minket pénzeljenek

Az Európai Unión belül hatalmas a szórás abban, ki mennyi pénzt dob be a közös költségvetésbe, és hogy onnan kinek mennyi pénz jut támogatás formájában. A fejlettebb országok nettó befizetők, míg az elmaradottabb, újabban csatlakozott gazdaságok, mint amilyen Magyarország is, nettó haszonélvezői a rendszernek. Az Európai Bizottság adataiból látszik, kinek a pénzéből valósulnak meg a nagy infrastrukturális beruházások itthon.

Az ábra x tengelyén azok az országok állnának, amelyek a vizsgált időszakban pontosan ugyanannyi pénzhez jutottak az EU-tól, mint amennyit befizettek – ilyen ország nem létezik, de Málta, Ciprus és Luxemburg azért közelítik ezt a szintet. A befizetés bajnokai a németek, igaz, a közös piac legnagyobb haszonélvezői is valószínűleg ők. Második helyen a britek, akik különösebben nem szívelik a helyzetet, éppen ez az egyik ok, ami miatt népszavazást tartanak az unióban maradásról.

A számok azt mutatják, a rendszer legnagyobb haszonélvezője Lengyelország, utána sokkal lemaradva a görögök, majd közel azonos szinten Portugália és Magyarország, amelyek 2006-2014-ig több mint nettó 3 milliárd eurót húztak ki az EU-ból (tagságunk eddigi teljes idejére számolva ez az összeg már közel 5,6 milliárdra rúg). Ennek a pénznek a felhasználása során persze valamennyi vissza is csorog a fejlettebb országokba azokon a külföldi cégeken keresztül, amelyek sikerrel pályáznak közbeszerzéseken, de közben a feladat helyben ad munkát, és az elkészült dolgok is itt maradnak. 

Az Independent térképre is felrakta az adatokat, ezt itt lehet megnézni . 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!