Ugyanott dolgozik a lengyel és a magyar Angliában?

2016.07.27. 07:09
14 hozzászólás

Legfeljebb majd kimegyek Londonba mosogatni - így hangzott az elmúlt években a magyar fiatalok egy részének a B-terve arról, hogy mi lesz, ha mondjuk az egyetem befejezése után nem kapnak valami neki tetsző munkát Magyarországon. De tényleg mosogatnak meg pincérkednek a magyarok Angliában? És vajon keményen kell küzdeniük azért a sok mosogatói és pincéri állásért a lengyel és bolgár kivándorlókkal?

A válasz nagyon tömören kábé és nem igazán, de ennél bonyolultabb a dolog.

A kérdésre az MTA friss, Munkaerőpiaci Tükör 2015 című kiadványában ad hosszabb statisztikákkal alátámasztott választ Chris Moreh, a Southamptoni Egyetem népesedéstudományi központjának kutatója. 

Moreh tanulmánya a brit statisztikai hivatal negyedévi munkaerőpiaci felmérése alapján vizsgálja, hogy milyen szektorokban dolgoztak a bevándorlók Nagy-Britanniában 2007 és 2015 között. Ebből először is az látszik, hogy a magyarok és a más, 2004 óta csatlakozott kelet-európai országokból odavándoroltak döntő többsége dolgozik, az aktívak aránya a magyaroknál 82,5, a többieknél 80 százalék. Hivatalosan csak a kinti magyarok 4,7 százaléka munkanélküli, a rajtuk kívül nem aktívan dolgozó 12,8 százalék vagy tanuló, vagy háztartást vezet, vagy nyugdíjas. 

No de a nagy kérdés:

Tényleg mosogatnak és felszolgálnak a magyarok? Hát, arányaiban a legtöbben, a minta 26,5 százaléka igen, vagy legalábbis a vendéglátásban dolgozik.

De ezen kívül viszonylag sokan dolgoznak a kereskedelemben, az ingatlanpiacon (nem az építőiparban, ott nem olyan sokan), és az egészségügyben. 

 

Ez önmagában annyira azért nem meglepő, az viszont érdekes, hogy ez eléggé eltér attól, amit a más keleti uniós tagállamokból érkezők, vagy úgy általában a bevándorlók csinálnak. A többi 11 2004 után csatlakozott országból érkezők legnagyobb arányban a feldolgozóiparban dolgoznak, vagyis közel negyedük gyári melós. A magyaroknál jóval nagyobb arányban dolgoznak az építőiparban, viszont sokkal kisebb arányban dolgoznak a vendéglátásban vagy az egészségügyben. 

Megint más területekre mennek az EU-n kívülről érkező külföldiek, akiknek 18,9 százaléka az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozik, a vendéglátásban viszont csak 10,3, az iparban pedig 8,2 százalékuk talált munkát.