Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMHiába költünk többet az egészségügyre, mégis egyre kevesebb jut rá
Bár nominális értéken Magyarország egyre többet költ az egészségügyre, a GDP-hez viszonyítva 2003 óta gyakorlatilag folyamatosan csökken az erre fordított összeg aránya. Különösen látványos a visszaesés a közkiadások tekintetében, magyarul az állami egészségügyi kiadásokat jelentősen és folyamatosan vágják, derült ki egy friss KSH-jelentésből.
A jelentést a Napi.hu szemlézte, és a cikkből a fentieken túl még kiderül:
- 2015-ben a vásárlóerő-paritáson számolt fejenkénti 1371 eurós magyar egészségügyi költés az uniós mezőny alsó harmadára elegendő , és még a felét sem éri el az EU-28-ak 2781 eurós átlagának.
- Az összesített egészségügyi kiadások 7,1 százalékos GDP-hez viszonyított aránya sem éri el a 9,9 százalékos EU-28-as átlagot.
- Míg a gazdasági válság az uniós országok többségében nem volt jelentős hatással az egészségügyi kiadások reálértékére, nálunk a 2007–2009-es visszaesés után a kiadások reálértéke ismét csökkent, és még mindig nem érte el a 2005-ös bázisév szintjét.
- A háztartások jövedelmük 4,7-4,9 százalékát fordítják egészségügyre.
- Ennek mintegy felét (48-50 százalékát) a gyógyszerkiadások teszik ki.
Rovataink a Facebookon