Már 32 éve is voltak nagy koncertek a Dunán
További Fortepan cikkek
Ugyan a P. Mobilnak messze nem ez volt a legsikeresebb időszaka, még mindig komoly közönsége volt az együttesnek, mely a kádári kultúrpolitika nagy vesztesei közé tartozott. A hetvenes évek végén a Mobil egyértelműen a legnépszerűbb magyar rockzenekarok közé tartozott, pedig nem élvezhette a hanglemezgyár és a média támogatását, dalaikat nem nagyon játszották a rádiók, mégis tömegek jártak a koncertjeikre.
Az együttest azonban fokozatosan mégis sikerült ellehetetleníteni, és amikor a tagok azt látták, hogy náluk gyengébb, de a kellő támogatást megkapó zenekarok sorban húznak el mellettük, elbizonytalanodtak, és végül többen is távoztak közülük. Így vesztette el a P. Mobil a rivális zenekarokkal szemben Vikidál Gyulát, Bencsik Sándort, Cserháti Istvánt, de a zenekarvezető, Schuster Lóránt nem adta fel, és a kicserélődött Mobilnak megkésve még lemeze is lehetett, de akkor már az együttes korántsem töltötte be azt a szerepet a hazai rockéletben, mint a fénykorában a hetvenes években.
A nyolcvanas évek közepén a zenekar még mindig teljes fordulatszámon pörgött, és kívülről nézve semmi nem utalt rá, hogy közel a feloszlás: 1985-ben a Rockkalauz című újságban Schuster még arról beszélt, hogy javában zajlik a Honfoglalás-turné, augusztusra nagyszabású fesztivált terveztek, ahová a Scorpionst is elhívták volna, továbbá film és könyv is készülőben volt az együttesről.
És ezen a nyáron, június elején rendezték meg a Vízi turnét is: az eredeti terv egy országhatárokon átívelő Duna-turné lett volna, Linztől Újvidékig, de ‘85-ben még híre-hamva sem volt a határok nélküli Európának, úgyhogy maradt a magyar szakasz, ami így is épp elég konfliktust jelentett a hazai belügyi szervekkel. A koncertek ingyenesek voltak, a közönség a partról nézhette esténként a hajón koncertező zenekart. A turné állomásai Győr, Komárom, Esztergom, Vác, Budapest, Dunaújváros, Paks és Baja voltak.
A turné ötlete a P. Mobil egyik technikusától, Rádler Andrástól jött, és a marketinghez mindig különös érzékkel vonzódó Schuster le is csapott a nem mindennapi hírverést ígérő elképzelésre. A zenekar másik színpadi technikusa, Golecz Géza a Folyami Kavicskotró Vállalatnál (FOKA) volt kormányos, akinek jogosítványa is volt a Dunára, és a FOKA adta az uszályt (amin a színpad volt), illetve a hozzá csatolt hajót is a turnéra. A ‘85-ös, moszkvai VIT (Világ Ifjúsága Találkozó) miatt VIT-hajónak nevezték. “Az eseményhez annyi közünk volt, hogy a vízi járművön egy kis VIT zászló lengedezett, amelynek feliratát már a korláttól sem lehetett elolvasni” - mondta Schuster a Hangfoglalás Online-nak.
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)“A zenekar a hajón lakott, az volt a trükk, hogy a tanyahajó teteje a szellőzőnyílásokat leszámítva nagyjából egysíkú volt. Föltettünk egy elég komoly énekcájgot, amit leponyváztunk, kikötöttünk. A tanyahajó gyomrában volt az étterem, a szálláshelyünk, kabinok, szóval ki volt találva minden” - emlékezett vissza a Kaptafa című könyvében Schuster Lóránt.
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)“Győrben a megyei kapitány őrjöngött és megpróbált velünk keménykedni, hogy mikor kell abbahagynunk a koncertet. A hatalmánál fogva beszólt az ÉDÁSZ-hoz és elkezdték áramtalanítani városszerte a szektorokat. Láttuk, hogy szép sorban elsötétedik a parton ez is, az is… Ez a faszkalap nem tudott mit csinálni, nem mondtuk meg neki, hogy a P. Mobil az áramot a hajóról kapta. Saját áramfejlesztőnk volt. Speciális problémánk adódott abból, hogy a vízen nem lehet földelni stb., de a keverőpultot kivittük a partra, Rádler Andris onnan kevert, és a központi kábel mellett egy felfüggesztett acél dróton a betáp is a hajóról ment a keverőhöz, úgyhogy a kedves rendőrkapitány, a bolsevik gyökér büdös bunkó állat bekaphatta a zenekar faszát; lejátszottuk a teljes bulit, miközben Győrt elsötétítette, a hajón égett minden világítás és szólt a zene” - így idézte fel Schuster a turné legemlékezetesebb mozzanatát.
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)Mivel Nagy Feróval (aki nem sokkal korábban vált ki a Bikiniből) baráti kapcsolatokat ápolt a zenekar, vendégként ő is fellépett a turnén, ám Schuster visszaemlékezései szerint “valami miatt megsértődött és lelépett.”
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)“Esztergomban elhatározták, hogy móresre tanítják a fiatalokat. Meg is tették. A gyerekek a kordonon nem jöttek át, és a kordonon kívül álló közönséget, csak azért, mert ugráltak, ezek a büdös gyökerek könnygáz spray-vel fújták, mint a bogarakat.” Urbán Tamás fotói is Esztergomban készültek.
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)A turnén problémákat okozott az is, hogy a hajó többször is a magyar-csehszlovák határsávban haladt, néha egész közel a magyar lakossággal bíró helyiségekhez. “A csonka híd felőli oldalon több ezer magyar gyerek verődött össze. Annyira ellenségesek és bunkók voltak velük a határ innenső oldalán lévő vámosok és rendőrök is, hogy azon gondolkoztam, hogyan lehetne jelet adni a túlsó oldalon lévő magyar gyerekeknek” - írta Schuster, és végül 24 darab ezer wattos halogén lámpát szereltek az uszály megfelelő oldalára, piros-fehér-zöld színekben, melyek a kellő időben kigyulladtak. “Akkora hangzavar volt, hogy beszartunk a gyönyörtől, a bunkó rendőrök meg nem tudták, hogy mi történt.”
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)A turnént szakácsként jelen volt a volt kenus, jelenlegi kocsmáros Wichmann Tamás is, aki “az első két napon nem ért rá, úgyhogy megbízta egy barátját, hogy főzzön, aki viszont nem főzött, hanem végig részeg volt. Amikor megérkezett Wichmann, a barátját lepofozta a hajóról és utána kezdett ránk maga főzni.” Ugyancsak Wichmann volt, akinek a hátára véletlenül egy csapóajtón keresztül rázuhant a P. Mobil gitárosa, Sárvári Vilmos. “Tamásnak semmi baja nem lett, Vili meg nem bírt egy hétig menni, összevissza törte magát.”
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)“Mindent összevetve, nagy dili, jó kirándulás, és jó hangulatú buli volt, amiért nem kaptunk gázsit. Reklámnak viszont kitűnő volt és ez többet ért. Ha lehetne, a mai technikával - és egyáltalán - szívesen megismételném ezt a turnét!” - összegezte a turnét Schuster a Hangfoglalásnak.
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)A P. Mobil felállása akkor a következő volt: Schuster Lóránt zenekarvezető, Tunyogi Péter ének, Sárvári Vilmos gitár, Kékesi “Bajnok” László basszusgitár, Zeffer András billentyűs hangszerek, Donászy Tibor dob.
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)Az együttes aztán ugyanennek az évnek a végén oszlott föl, és a tagok szétszéledtek: Schuster hang- és fénytechnikai céget alapított, “eszembe nem jutott, hogy valaha is újra zenekart szervezzek”, írta. A tagok többsége vendéglátózni kezdett, Sárvári vállalkozó lett (“szöget gyártott, matricázott, terepszínű ruhákat készített”), Zeffer Fenyő Miklós kísérőzenekarában tűnt fel, Donászy pedig az Eddában folytatta. Kilenc évvel később aztán majdnem ugyanebben a felállásban tért vissza a P. Mobil a Fradi-pályán tartott koncerttel, csak Donászy helyett újra Mareczky István dobolt.
(Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Rovataink a Facebookon