Hella
14 °C
27 °C

Titkos tanulmányra épülhet a Balatonring Sávolyon

2010.01.15. 11:05
A kormány titkolja azt a megvalósíthatósági tanulmányt, aminek alapján közel 75 millió euró (nagyjából 20 milliárd forint) költségvetési forrás odaítéléséről döntött, és készfizető kezességet vállalt további 15 milliárd forintnyi MFB-hitel 80 százalékára. A magyarországi MotoGP futamok megrendezéséhez és a sávolyi Balatonring motorversenypálya megépítéséhez nyújtott nagyvonalú állami támogatást a KPMG tanácsadócég az MFB megbízásából készült tanulmányára alapozták, ami azonban „banktitkot képez” az illetékesek szerint.

Az eredetileg beharangozott spanyol befektetők helyett túlnyomó részben a magyar állam pénzéből épülhet meg a Balatonring sávolyi motorversenypálya, miután Varga István gazdasági miniszter tavaly novemberben alapítói határozatban utasította a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), nyújtson beruházási kölcsönt a pálya megépítésére. Bár az eredeti bejelentés szerint a pályaépítés oroszlánrészét a Sedesa spanyol ingatlancég finanszírozta volna, a befektetők már a 2008. októberi alapkőletételt követően megkeresték az MFB-t, forrásaink szerint „részletes hitelkérelem és üzleti terv nélkül”.

12

A hitelkérelem bírálata azután a befektetők, a kormány és az MFB között zajló egyeztetések ellenére több mint egy évig húzódott, a motorversenypálya pedig nem épült meg az eredetileg kitűzött tavaly szeptemberi határidőre, ezért futamot sem tarthattak rajta. Pedig a magyar kormány mindent megtett a befektetők érdekében: 2008. szeptemberében a Balaton törvény elfogadásával lehetővé vált a pálya helyszínéül kijelölt mezőgazdasági területek fejlesztési területté történő átminősítése, és rögtön ezután kiemelt nagyberuházásnak nyilvánították a befektetők nagyprojektjét.

Az állami nagybank MFB illetékesei viszont hosszú vajúdás után tavaly júniusra arra a következtetésre jutottak, hogy „a banki módszerekkel nem számszerűsíthető nemzetgazdasági előnyökre és az ügylet kockázataira való tekintettel” állami készfizető kezességre van szükség a hitel odaítéléséhez. A projekt független értékelésével, a pénzügyi modell auditjával és az ingatlan értékelésével a KPMG tanácsadócéget bízták meg. A beruházó eközben felvásárolta a kiszemelt területeket.

A KPMG megvalósíthatósági tanulmánya tavaly szeptemberben készült el, a jelentés ismeretében a kormány október 26-án kormányhatározatban döntött arról, hogy 74,7 millió euró (nagyjából 20 milliárd forint) központi költségvetési forrást biztosít a MotoGP futamok megrendezéséhez a 2010-2019-es időszakban, és 15,3 milliárd forint összegű, 25 éves lejáratú beruházási kölcsön nyújtására utasítja az NFGM miniszter útján az MFB-t oly módon, hogy a beruházási kölcsön 80 százalékára az állam készfizető kezességet vállal.

Az MFB a kormányhatározatnak és a miniszteri utasításnak megfelelően tavaly november 30-án kötelező érvényű finanszírozási ajánlatot tett a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.-nek (SMF) a beruházási kölcsönre és az ahhoz kapcsolódó áfahitelre. Őry Kovács Katalin, az MFB kommunikációs vezetője megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy szerződéskötésre még nem került sor, és a hitel folyósítása előtt a beruházónak igazolnia kell az előírt mértékű, 5,3 milliárd forintos saját erő elköltését is.

A kormány szerint előnyös

Az államilag garantált óriáshitellel megkínált SMF Kft. egyedüli tulajdonosa a spanyol Worldwide Circuit Management S. L., és ugyanez a cég a megépítendő versenypálya üzemeltetésére alapított Balatonring Zrt. 70 százalékos tulajdonosa is. Az SMF Kft. veszi fel a hitelt, költi el az önerőt és lesz a pálya tulajdonosa, a magyar állam csak az üzemeltetésben vesz részt az állami Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül, amely a Balatonring Zrt. 30 százalékos tulajdonrészét kapta.

Gyenesei terepszemlén
Gyenesei terepszemlén

A kormányhatározat értelmében ugyanakkor a Magyar Turizmus Zrt. költségvetési forrásból állja a MotoGP évi 5 millió eurós (közel 1,5 milliárd forintos) licenszdíját, amit a jogtulajdonos Dorna Motorsportnak kell megfizetni.

A Kormányszóvivői Irodától szerettük volna megtudni, hogy miért jó üzlet az államnak ez a konstrukció, amiben az állami pénzből épülő motorversenypálya és az állami pénzből finanszírozott jogdíj hasznainak túlnyomó része egy külföldi magáncéghez kerül. Érdeklődésünkre két hetes spéttel azt közölték, hogy „a sávolyi beruházás a pályán megtartott futamok és közvetítéseik révén közvetlen és közvetett turisztikai és forintosítható gazdasági előnyöket jelent hazánknak”. A pályán a MotoGP futamokon kívül más rendezvényekre is sor kerül, és mindez plusz munkahelyeket és bevételeket hoz a térségnek.

Ennek igazolására a fent említett KPMG tanulmányra hivatkoztak, ám a beruházás létjogosultságát állítólag alátámasztó dokumentumot nem kaphattuk meg, és nem is tekinthettünk bele.

Drukkerek és ellendrukkerek

Más forrásokból úgy tudjuk, hogy a beruházás projektmenedzsmentjével megbízott Grupo Milton Management Zrt. kiterjedt politikai kapcsolatrendszere sem jött rosszul ahhoz, hogy ennyire zöld utat kapjon a kockázatos nagyprojekt. A Figyelő értesülése szerint például a Grupo Milton bőkezűen, 300 millió forinttal támogatta a Fehérvár FC focicsapatot, amely szorosan együttműködik az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával, és korábban az Ujhelyi István szocialista politikus „érdekeltségi körébe tartozó” szegedi kézilabdacsapattól sem sajnált 50 milliót.

A sávolyi motorversenypálya körül mindenesetre a kezdetektől ott bábáskodott a projekt két „mentora”, Ujhelyi István szocialista képviselő, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, és Suchman Tamás, a térség szocialista képviselője, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Suchman még a projektet nyilvánosan bíráló képviselőtársának, Gyenesei Istvánnak is nekiment a projekt védelmében.

Letették. Gyenesei és Bajnai 2008-ban
Letették. Gyenesei és Bajnai 2008-ban

A volt önkormányzati miniszter ugyanis a 2008-as alapkőletételnél még intenzíven lelkesedett és évi százezer látogatóról beszélt, tavaly decemberben viszont már a gazdasági minisztert interpellálta az ügyben, például hogy hogyan vélekedik arról, hogy „egy neves könyvvizsgáló cég kockázatosnak, bevételi oldalról pedig kalandorprogramnak nevezte” a sávolyi beruházást, illetve hogy tud-e arról, hogy az egyik spanyol befektető hazájában állítólag megvesztegetési ügybe keveredett? Érdeklődésünkre Gyenesei azt mondta, hogy a kérdéseire nem kapott választ a kormánytól, ami számára nagyon aggályossá teszi a beruházást, amit a Népszabadság hasábjain is támadott.

A Fidesz viszont nem fogalmazott meg fenntartásokat, sőt, a fideszes kötődésű Echo tévétől tavaly novemberben (a Jobbik irányában) távozó Pörzse Sándor műsorvezető arra hivatkozott, hogy nem kerülhetett adásba a Grupo Milton pátyi óriásberuházása ellen tiltakozó civilekkel készült beszélgetése, mert „a legnagyobb jobboldali sajtóorgánumok védelmi pénzt kaptak a hallgatásukért”, vagy a befektető mögött olyan politikai erő áll, amelyet „az említett orgánumok lakáj módon kiszolgálnak”. Az Echo TV nem szólalt meg az ügyben.

Gyensei és Suchman
Gyensei és Suchman

A párt által gyanúsnak vélt privatizációs manővereket vizsgáló fideszes munkacsoportokat irányító Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő megkeresésünkre azt mondta, hogy nem ismeri a Grupo Milton civil tiltakozást is kiváltó föld-, és telekügyleteit.

Szerteágazó kapcsolatrendszer

A sávolyi motorversenypályát építő SMF Kft.-t Mervó József vezeti, és ő a beruházás projektmenedzsmentjével megbízott Grupo Milton Management Zrt. vezérigazgatója is. A Grupo Milton tulajdonosa a magyar származású spanyol üzletember, Kovács Bence János által jegyzett Milton 2006 S.L. nevű spanyol cég. Ez a cégcsoport az elmúlt években több nagyprojektben is feltűnt Magyarországon: ötmilliárd forintért vásárolt önkormányzati ingatlanokat Pécsen, földterületeket szerzett Tárnokon, Székesfehérváron és Pátyon is.

Amint azt korábban megírtuk, a Grupo Milton pátyi golf lakópark nagyprojektje tavaly civil ellenállásba ütközött. A telki határában fekvő földterületeket a terézvárosi ingatlanpanamában is szereplő belga befektetők vásárolták fel, az agglomerációs törvény a befektetőknek kedvező módosítását a parlamentben Laboda Gábor szocialista képviselő érte el. A tervezett beruházást keményen támadta Telki is.

Mervó József és testvére, Tamás tulajdonában van a budapesti Café Rió nevű szórakozóhely is, amelyről korábban megírtuk: többet használ a hivatalosan átengedett Goldmann György téri közterületnél, és milliókkal támogatta Molnár Gyula újbudai polgármester politikai sikereit.

A cégnyilvántartás tanúsága szerint a Milton 2006 S.L. 2008-ban attól a svájci VIV Holding A.G.-tól vásárolta meg az Iváncsa Ipari Park Kft.-t, amely a 9 milliárdos MFB-hitelből felhúzott adonyi intervenciós gabonatárolók építésénél is bábáskodott - azt a beruházást jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az Iváncsa Ipari Park Kft.-t szintén Mervó József vezeti, a spanyol tulajdonban lévő cég székhelye pedig a pátyi polgármesteri hivatal, noha az önkormányzatnak hivatalosan semmi köze nincs ehhez a vállalkozáshoz.

Ujhelyi István
Ujhelyi István

A Grupo Miltonnak dolgozik az Advocon Kft., Nagy Balázs, Ujhelyi István volt kabinetfőnökének és titkárságvezetőjének tanácsadó cége is. Érdeklődésünkre Nagy Balázs azt mondta, hogy Kovács Bence Jánossal és a hozzá köthető spanyol beruházói körrel még akkor ismerkedett meg, amikor az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban dolgozott, és amikor Kovács megtudta hogy elhagyja az államigazgatást, tanácsadói szerződést ajánlott neki. „Azóta a hozzá köthető ügyekben elsősorban én tartom a kapcsolatot a politikai és államigazgatási szereplőkkel, köztük Ujhelyi Istvánnal is, akivel jó viszonyban váltunk el” – nyilatkozta Nagy, hozzátéve, hogy Ujhelyi csak jóval később lett a Balatonring projekt kormányzati koordinátora. Nagy Balázs ma már igazgatósági tag a Grupo Milton Zrt.-ben és a Balatonring Zrt.-ben is, mert "munkám során egyre jobb viszonyba kerültem a Mervó testvérekkel, a spanyolokkal és Kovács Bence Jánossal is. Mára kevés olyan projektje van ennek a beruházói körnek, amihez ne lenne valami közöm".

Mervó szerint mindenki jól jár

Megkerestük Mervó Józsefet is, hogy ha tényleg jó üzlet a sávolyi motorversenypálya, akkor az ígért spanyol befektetők helyett miért van szükség állami óriáshitelre a megvalósításához? Mervó azt válaszolta, hogy a válság közbeszólt, a piacon jelenleg nincs pénz, a spanyol befektetőkre nagy nyomás nehezedik otthon is.

Az eredeti koncepció szerint a sávolyi beruházói kör része lett volna a spanyol Bancaja bank is, ám a válság hatására kivonult a projekt finanszírozásából, a beruházó ezért döntött úgy, hogy segítséget kér a magyar államtól. Ha 2010-ben is elmarad a verseny, Magyarország elveszíti a rendezési jogot, ha viszont az állam mentőövet dob a beruházónak és a motorpálya megépül, a kapcsolódó ingatlanfejlesztések is elkészülhetnek pár év csúszással.

Mervóék szerint ez jó üzlet az államnak, mert „a hitelre kamatot fizetünk, a garanciára díjat, a fejlesztés a régióban komoly adó és egyéb bevételeket hoz, az állam megkapja a Balatonring bevételeinek 30 százalékát, és nem utolsó sorban jelentős országmarketinget.  Az egyetlen valós költség az állam oldaláról a jogdíj, cserébe viszont egy az egész világon ismertté váló pályát, rendezvényközpontot kap, amely éllénkíti a régió és az egész ország turizmusát, hozzájárul a balatoni szezon kitolásához, és többlet adóbevételeket generál”.

A Grupo Milton üzleti filozófiájáról Mervó József azt mondta, hogy az ő szerepük annak a folyamatnak a lebonyolítása, amely amely ipari, kereskedelmi, logisztikai célra hasznosítható területek esetében az egyes földtulajdonosoktól való felvásárlással kezdődik, és a szabályozott, közművesített, projektcégbe rendezett területnek a végfelhasználó részére történő átadásával végződik, építési engedélyekkel együtt.

„Ez Magyarországon a gazdasági, jogi környezet miatt extrém nehéz feladat, külön szakértelmet igénylő munka” – mondta Mervó, aki szerint a Grupo Milton ma Magyarországon messze a legnagyobb területekkel rendelkező ilyen típusú vállalkozás, országszerte 15 ipari, logisztikai területet fejlesztenek. Sávolyon a Grupo Milton hasonló tevékenységet folytat mint a többi projektben, azzal a különbséggel, hogy itt végigviszi a projektet a teljes megvalósulásig.

2009 március
2009 március

A szakvélemény banktitok

Hogy valójában kinek és mennyire jó üzlet a Balatonring, talán csak a KPMG megvalósíthatósági tanulmányából derülne ki. A kormány erre a tanulmányra, a projekt független értékelésére hivatkozott amikor több mint 30 milliárd forintot ítélt oda, a jelentés tartalmát mégis titkolják, abba külön kérésre sem tekinthettünk bele. Az MFB-től is megpróbáltuk megkapni, ott azt a választ kaptuk, hogy a jelentés banktitkokat és üzleti titkokat tartalmaz, ezért nem kiadható. A megvalósíthatósági tanulmányt készítő KPMG-től szintén elutasító választ kaptunk, semmit nem voltak hajlandóak közölni erről a témáról.

Magukat megnevezni nem kívánó forrásaink szerint a bő száz oldalas értékelés nem egyértelműen hízelgő a beruházásra nézve. Nagy Balázs, a Grupo Milton tanácsadója szerint „van benne jó, meg kevésbé jó is”, többféle verziót elemzett végig a KPMG, volt olyan is, mely szerint a MotoGP versenyen kívül más rendezvényt nem tartanak, de „az MFB hitel visszafizetése még ebben az extrém negatív szcenárióban is biztosított”.

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet adatvédelmi és információszabadság programvezetője szerint a jogszabályok értelmében az államnak nem lehetnek üzleti titkai, ezért a kormány által nyújott támogatással kapcsolatos információk nem titkolhatóak el. Az átláthatóság követelménye azonban nem érvényesül akkor, ha az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül biztosít pénzügyi segítséget, mert a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét biztosító üvegzseb törvény megalkotásakor megfeledkeztek az MFB-ről, ezért a banktitok a mai napig kivételt képez a közérdekű adatok nyilvánosságának főszabálya alól.

Hüttl szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szóban forgó tanulmány nem kizárólag banktitkokat tartalmaz, hiszen alapvetően egy megvalósíthatóságot vizsgáló jelentésről van szó, ezért a banki adatok kitakarásával erre irányuló igény esetén nyilvánosságra kell hozni. A TASZ és az Index ezért megvizsgálja a jogi lehetőségét annak, hogy bírósági úton kényszerítse ki a dokumentum az állami támogatásra vonatkozó részeinek nyilvánosságát.

A cikket itt lehet kommentálni