Sok a titok az E.On-vásárlás körül
További Gazdaság cikkek
Sem a vagyonértékeléseket, sem az E.Onnal kötött előszerződést nem hozta nyilvánosságra a kormány, ugyanakkor egyelőre nem is cáfolta Mártha Imre volt MVM-vezér állítását, miszerint akár 500 millió eurós, nagyjából 145 milliárd forintos különbség is lehet az E.On gázüzletágának vételára és az előzetes vagyonértékelésben megállapított ár között. Mártha az Indexnek azt mondta, az állam alighanem 800 millió euró körüli összegért készül az E.On Földgáz Trade és az E.On Storage megvásárlására, miközben a fejlesztési tárca és a Magyar Villamos Művek által készíttetett vagyonértékelések mindössze 40 millió, illetve 300 millió euróra értékelték a cégeket.
Találgatások a 800 millióról
Bár kérdésünkre a vételárról sem az MVM, sem az érintett tárca, sem a Miniszterelnökség nem adott felvilágosítást, korábban iparági szakértők 800 millió euróhoz közeli vásárlási szándékról beszéltek, vagyis hogy ennyiért venné meg a magyar állam az E.Ontól a magyarországi földgáz-nagykereskedő és gáztározós céget. Korábban a Világgazdaság is arról írt, hogy a végső ár 800 millió euróhoz lehet közelebb, ez nagyjából 220 milliárd forintnak felel meg, és ezt erősítették meg később a Népszabadság forrásai is.
A nagyságrend a német anyacég oldaláról érthető lenne, hiszen nekik annak idején ennél is többe került a két vállalat, és bár a piac azóta sokat változott, és a nagykereskedő veszteséges, a tározós üzlet azért hoz annyi pénzt évről évre, hogy ne kényszerüljenek az eladásra bármi áron, 2010-ben és 2011-ben is 13 milliárd körüli osztalékot fizettek. Ezt jelzi egyébként az is, hogy az MVM évek óta sikertelenül tárgyal az E.Onnal a cégek megvásárlásáról, az árról egészen mostanáig nem sikerült megegyezniük. Ha most valóban nyélbe ütik az üzletet, az két dolgot jelenthet: vagy a német, vagy a magyar fél hajlandó volt ellépni korábbi határozott elképzelésétől.
Túl sokat fizethetünk?
Ami biztos, korábban a magyar fél megbízásából már két nagy tanácsadócég is készített értékbecslést az E.On leányairól, ezek a felmérések nem nyilvánosak. Piaci információk szerint ugyanakkor azok nagyságrendileg kisebb összegről szólnak, mint a korábban emlegetett 800-1200 millió eurós találgatások. Igaz a két értékbecslés között is jelentős különbség van, feltehetőleg a különböző módszertan miatt - az egyik 40, másik 300 millió euróról szól - beszédes, hogy mindkettő messze alulmúlja a 800 eurós értéket. Az egyik - KPMG által készített - vagyonértékelést korábban a Népszava már megpróbálta kikérni, a kiadást az MVM üzleti titokra hivatkozva megtagadta.
Az ügyet felkapta a Haza és Haladás Egyesület is, Bajnai Gordon a szándéknyilatkozat és értékbecslés nyilvánosságra hozatalát követeli a kormánytól. Bajnai az InfoRádiónak azt mondta, miniszterelnökként ő maga volt az, aki kikötötte az előjogot az E.On a magyar állam számára stratégiailag fontos eszközeire, nem a vétel szándékával van baja. Felszólította a kormányt, hozza nyilvánosságra a vagyonértékelést és a fizetendő árat is, hogy lássuk, tényleg van-e túlárazás.
Nem árt az óvatosság
Persze a konkrétumok egyelőre nem ismertek a vásárlás kapcsán, mint ahogyan az sem, hogy az eddig napvilágot látott információk megfelelnek-e a valóságnak, így korai lenne pálcát törni a vásárlás felett. A tranzakció az ígéretek szerint azonban január végén lezárul, és ha kiderül, hogy a magyar állam valóban 800 millió euróért vásárolt, mindenképpen érdekes lesz összevetni az árat a vagyonbecslésekkel. Ha ugyanis kimutatható a jelentős értékkülönbség, a vásárlás akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet.
Dr. Kovács Tamás ügyvéd a konkrét ügytől függetlenül az Indexnek elmondta, ha az állam megvásárol egy céget, minden esetben vagyonértékelést készítenek könyvvizsgálók, ingatlanszakértők bevonásával. Az értékbecslés során elvileg minden olyan tényezőt és körülményt meg kell vizsgálni, amely a vásárlás során szerepet játszik, utólag, új, a vagyonértékelés során nem vizsgált körülményre hivatkozni, amely a magasabb vételárat magyarázná, nem lehet. Ha utólag kimutatható, hogy az állam drágábban vásárolt, mint amennyi az értékbecslés alapján indokolható lett volna, fennáll a hűtlen kezelés, vagy a hanyag kezelés gyanúja. Amennyiben úgy tűnik, hogy valakinek a zsebében a vásárlásnál elért magasabb ár miatt plusz pénzek is landolnak, a vagyon elleni bűncselekmény alapos gyanúja is felmerülhet.
Az ügyvéd az Indexnek elmondta, hűtlen kezelést az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Tettesként csak az felel, akit az idegen vagyon kezelésével bíztak meg. "Aki megbízás nélkül, de a tettessel egyetértésben vagy vele közreműködésben okoz vagyoni hátrányt bűnsegéd, míg a kötelességszegésre rábíró felbujtásért felel. Csak szándékosan követhető el, a szándékosságnak a kötelességszegésre, és a vagyoni hátrányra is ki kell terjednie. Hanyag kezelés a hűtlen kezelés gondatlan alakzata. Tettese csak olyan személy lehet, akit a vagyon kezelésével vagy felügyeletével a törvény bízott meg" - mondta Dr. Kovács Tamás.
Hogy esetleg az óvatosság is közrejátszott-e Horváth Gergely Domonkosnak a MNV vezérének tavaly év végi váratlan távozásában, nem tudni, őt ugyanis személyesen nem sikerült elérni, a vagyonkezelő pedig az erre vonatkozó kérdésünket a tulajdonosi jogokat gyakorló NFM-nek passzolta tovább. Az NFM-től még várunk a válaszra. Szerettük volna megismerni az E.Onnal kötött szándéknyilatkozat szövegét is, a Miniszterelnökségen azonban azt a választ kaptuk, hogy a tárgyalások zajlanak a kormány és a cég között, jó ütemben, a szerződés véglegesítése felé. Arra a kérdésünkre, hogy a vásárlás után várnak-e az állami vagyon kezelésével kapcsolatos feljelentéseket, a Miniszterelnökségen egyelőre nem válaszoltak.
Érdemes résen lenni
Mivel az E.On-vásárlás részleteit egyelőre homály fedi, sőt, még a vásárlás sem történt meg, hűtlen kezelésről korai lenne beszélni, de nem árt, ha a közös vagyonnal való gazdálkodás kapcsán elővigyázatos az állam. Jelenleg is zajlik például a nyomozás jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával a második Gyurcsány-kormány idején 200 millió forintért megvalósított kormányszóvivői honlap ügyében, a Kehi feljelentése szerint mintegy negyvenmilliós kárt okozott az államnak, hogy nem a legolcsóbb beszállítótól rendeltek meg számítástechnikai eszközöket. De emlékezetes a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettessel szemben zajló per, a sukorói telekcsere, vagy a moszkvai ingatlan eladásának ügye is.