Brüsszel: Nem fog sikerülni, Budapest

A magyar kormány által várt 1 százalékos növekedéssel szemben erre az évre is recessziót, igaz, csak enyhe, 0,1 százalékos, stagnálásnál alig rosszabb eredményt jelentő visszaesést jósol Magyarországnak az Európai Bizottság pénteken közzétett prognózisa (a jelentést pdf-ben itt olvashatja). Ez a jelentős eltérés azt jelenti, hogy így nem tudja az ország a tervezett 3 százalékos GDP-arányos szint alatt tartani a költségvetési hiányt, az idei deficit 3,4 százalékos lesz.

A szégyenpad nem ezen múlik

A hír rossz, de egy szempontból nincs jelentősége: ugyanis nem a mostani, hanem majd a tavaszi prognózis lesz az, ami alapján eldől, hogy kikerülünk-e az uniós szégyenpadot jelentő túlzottdeficit-eljárásból, vagy sem. Sőt, Olli Rehn uniós pénzügyi biztos pénteken arról beszélt: Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van.

Az Európai Bizottság szerint az államháztartási hiány 2013. évi megugrása elsősorban egyes szektorális és egyszeri különadók kivezetésével (1 százalékpontnyi egyenlegromlás), az adóbevételeket csökkentő gazdaságösztönző intézkedésekkel (-0,5 százalékpont), illetve a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadóját csökkentő (-0,25 százalékpont) intézkedésekkel magyarázható.

2014-et várhatjuk nagyon

A bizottság előrejelzése szerint a GDP a 2012. évi 1,7 százalékos visszaesés után 2013-ban 0,1 százalékkal zsugorodik, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal nő.

A szervezet szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi 2,4 százalék után idén és jövőre is 3,4 százalék lesz. A GDP-arányos államadósság szintje a tavalyi 78,6 százalékról idén 78,7 százalékra nő, majd 2014-ben 77,7 százalékra csökken.

Még kevesebb beruházás lesz

Az Európai Bizottság szerint a mínusz 0,1 százalékos várható GDP-eredmény oka, hogy a kivitel és belső fogyasztás kedvező fordulatait ellensúlyozza a beruházások 1,5 százalékos és a háztartások fogyasztásának 0,5 százalékos visszaesése.

A bizottság szerint 2014-ben javulhatnak a növekedési kilátások, miután a kivitel bővülése és a belső fogyasztás mellett a háztartások fogyasztása is enyhén bővülhet. A nem kormányzati beruházások azonban 2015-ben is várhatóan csökkenni fognak.

Többet kell tenni

A magyar kormány elkötelezett a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány teljesítése mellett, és az Európai Bizottság várja: a konvergenciaprogramban jelezze, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kijelölt szint alatt tartani a hiányt – mondta az Európai Bizottság alelnöke pénteken egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Olli Rehn hangsúlyozta: ezeknek az intézkedéseknek elsősorban strukturális jellegűeknek kell lenniük, írja az MTI.

Korábban Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság legkésőbb az áprilisi előrejelzéseket követően tesz javaslatot, hogy megszűnjön-e a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás.

A végső döntést az eljárás esetleges felfüggesztéséről valamikor május-júniusban hozhatja meg a tanács – idézi az MTI a képviseletvezető szavait.

NGM: Brüsszel téved

Az uniós prognózisra reagálva a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca közölte: a bizottsági előrejelzés hibás, „mert a 3% fölötti hiányt -0,1%-os gazdasági visszaeséshez köti. Mivel a kormány továbbra is közel 1%-os pozitív növekedést vár, ezért a hiány bőven 3% alatt lesz”. Igaz, a közleményben lévő részletes indoklás nem túl meggyőző, és a magyar sikereket csomó olyan tétellel támasztja alá, amely legalábbis kockázatos elemei a költségvetésnek. A Matolcsy utódjaként emlegetett Varga Mihály IMF-ügyi miniszter szintén azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a kormány tartja magát a hiánycélhoz.

Arról ír ugyanis az NGM: „a Bizottság előrejelzésében több olyan elemet nem vesz figyelembe, amelyekkel kedvezőbb hiányszámot jelezhetne előre [...]  nem veszi figyelembe több intézkedés kedvező költségvetési hatását, mint például a gazdaság fehérítését, a pénztárgépek bekötését vagy az e-útdíj bevezetését”. Ugyanakkor az NGM megjegyzi azt a valóban figyelemreméltó tényt is, hogy „az előzetes pénzügyi számlák szerint az államháztartás nettó finanszírozási szükséglete 2012-ben a GDP mindössze 2,1 százalékát tette ki, ami azt sugallja, hogy az államháztartás eredményszemléletű hiánya esetében a kiinduló helyzet jobb a korábban feltételezettnél”.

Mindez mit jelent?

Ha viszont esetleg mégsem a bizottsági prognózis téved, akkor az azt jelenti, hogy az NGM által ígért célhoz, vagyis a 3 százalék alatti hiány eléréséhez újabb megszorításokra lesz szükség (még ha azt nem is annak fogják hívni).

Ha valóban 0,4 százalékkal lépnénk túl a hiánycélt, akkor a nagyjából 28 000 milliárd forintos GDP-ből kiindulva minimum 110-140 milliárdos újabb csomag kellene ahhoz, hogy a 2,9-3 százalékos tartományban maradjon a deficit. Az elemzők viszont ennél nagyobb kiigazítást várnak: az ING és az Erste szakértői szerint 200-300 milliárd forintos újabb csomagot kell elfogadni még tavasszal. És ennek ráadásul, Olli Rehn szavai szerint, strukturális intézkedéseket kell tartalmaznia.