Újra van Matolcsynk, csak Vargának hívják

Jól kezdi a hetet a forint, nyitottuk hírfolyamunkat hétfőn reggel. Megint zuhan a forint, írtuk pénteken 300-as euróárnál. A köztes négy napban a kormány esszenciáját adta az elmúlt három év gazdaságpolitikájának. Egy kivétel azért akadt: pénteken hivatalosan is kikerültünk az uniós hiányeljárás alól. De ez már nem sokat számított.

Derült égből megszorítás

Varga Mihály ugyanis rövid kihagyás után bejelentette második csomagját. Emelkedő csekkadó, emelkedő távközlési adó, emelkedő bányajáradék és a kamatjövedelmek magasabb adóztatása. Ezek a hivatalosan is elhangzott megszorítások.

Volt ugyanis három dolog, amit elfelejtett megemlíteni Varga. A bankok új, 7 százalékos különadóját, amit az önkormányzatok bankok felé fennálló tartozásából vonnak majd le (hogy ez mit jelent, azt ebben a cikkben jártuk körbe). Aztán, hogy a bankokkal ugyan tényleg egyeztettek az ügyben, csak éppen nem állapodtak meg. És azt is, hogy jön a népesedési csomag, amit részben az új bejelentésekből fedezne a kormány. Varga egyszerűen a túl alacsony inflációra fogta az újabb megszorítást.

Hogy mindez miért idézi az elmúlt három év csomagjait? Mert a bevételek emelésére épül, rontja a közép-hosszú távú növekedési kilátásokat, és azt üzeni a piaci szereplőknek, hogy ebben a gazdaságban bármikor, bármi megtörténhet.

Ezzel ez a csomag is egy azoknak a sorában, melyek ártottak a gazdaságpolitika szavahihetőségének. Mindez egyébként pár héttel az után történt, hogy Varga bejelentette, nem kell több csomag. És bár véletlen, mégis fontos egybeesés: a német cégek érdekképviselete a héten jelezte, hogy nem az alacsony szja-kulcs a fontos, inkább kiszámíthatóságra vágynának. Most több elemző is nyugtázta, hogy eldőlt, nem hoz érdemi megújulást a Varga-korszak a Matolcsy-korszakhoz képest.

2000 milliárd a kasszában

A bejelentések értelmezésének egy lényegileg más megközelítése is akadt. Eszerint jövőre komolyan elszállhat a költségvetés, de már idén is lyukas a büdzsé, tehát a pénz nem osztogatásra kell. Az előrejelzések többsége szerint viszont az idei számok rendben vannak, így most egyelőre ennek a forgatókönyvnek adhatunk valamivel kisebb hitelt.

A törékeny egyensúly ára hatalmas, amit már a kormány is elismer: a ciklusban gigantikus volt a kiigazítás, a GDP 6-7 százalékát eléri az intézkedéstömeg, ami valahol 2000 milliárd forint környékén van. A megadóztatott tőzsdei cégek rendesen szenvedtek a héten, és a nemzetközi hangulat sem segített sokat.

	25. heti záró	24. heti záró
BUX	18 336	19 535
OTP	4 461	4 945
Mol	16 300	16 800
Richter	34 800	35 800
Magyar Telekom	318	360

Kikre lő a Varga-csomag?

A telekom-, az energia, a pénzügyi- és bankszektorra, illetve ezeken keresztül közvetett módon mindenkire, ahogy az elmúlt három évben mindig.

A társadalmi érintettség kapcsán a dolognak rengeteg utózöngéje volt: Varga megöli a bankkártyás fizetést, mert durván megemeli a banki tranzakciók árát. Évi ötezer forintunkba kerül a csekkadó. A kamatnyereségünk negyede az államé, és a megtakarításokra kivetett eho miatt az egykulcsos 16 százalékos adónak is vége. Már a bankbetét is viszi a pénzt: ha augusztustól, amikor hatályba lépnek a változtatások, két hónapra kötünk le 100 ezer forintot, a végén 18 forinttal szegényebbek leszünk, miközben az állam 768 forinttal gazdagabb.

Az új adót (az ehot) viszont megúszhatjuk, mert a tervek szerint a tartós befektetési- és a nyugdíj-előtakarékossági számlákról felvett pénzre nem vonatkozna a szabály. És az állampapírok után sem kellene fizetni a 6 százalékos sarcot. A magasabb tranzakciós adót viszont nemsokára keményen fizetnünk kell.

Kiszorító hatás

Lesz is miből, örüljünk. Eltűnt az infláció, emelkednek a bérek az átlag nettó fizetés 148 500 forint. A baj csak az, hogy a reálbérek nem a gazdaság ereje miatt, hanem a már említett alacsony inflációs mutatónak köszönhetően emelkednek.

Nagyot nőtt az építőipar, ami kicsit meglepő, ami viszont kicsit sem, hogy emögött is az állam fogyasztása van: a vasútépítéseknek és más állami megrendeléseknek köszönhető a bővülés.

Az állami nyomulás az építőiparon kívül is folytatódik: a kormány vagyongyarapításra eddig vagy 750 milliárdot költött. A stratégiai megállapodások meg csak mosolyok az albumba.

Ügyek és mellékhatások

A nagy dolgok, százmilliárdos ügyek, csomagok mellett nehezebb észrevenni a kormányzás kisebb-nagyobb mellékhatásairól szóló híreket. Összegyűjtöttük az utóbbi napok termését.

Debrecenben elfogyott a cigi, mert nehéz az átállás: a boltosok már nem töltik fel a készleteket, a nemzeti trafikok pedig még üresek, úgyhogy pár engedély nélküli helyen tovább lehet majd árulni a cigit. Felcsútiak árulják a dohányt az Auchanban, mert a kormányfő kegyeltjeként számon tartott polgármester testvére és az alpolgármester lett a befutó a francia tulajdonú áruházakban. Ráadásul még trafikok sincsenek, de már foglaltak a polcok, egyébként meg nagyot drágul a cigaretta, akár júliustól 120 forinttal is emelkedhet egy doboz ára. Ja, és ötszáz trafikot visznek a Continental emberei, ami a kiosztott koncessziók tíz százaléka.

Fideszes képviselő kerül az energiahivatal élére. Dorkota Lajos július 1-jétől vezetheti a hivatalt, ami szabadon dönthet a rezsicsökkentésről. Ami jön, mindjárt itt is van, lehetőleg a fűtési szezonig ismét csökkenhet a gáz ára. Az NFM szerint minimum tíz százalékkal, és az áramé is.

Egy volt államtitkár cége kapta az NFÜ-pénzt, a konzorciumnak jó politikai kapcsolatai voltak, így nyert el egy negyedmilliárdos munkát. És durván fogynak a cégek: 2011-ben még majdnem kétszeres volt az alapítások száma a törlésekéhez képest, most viszont nagyon más a helyzet. És a cégalapítás is drágul.

A legszegényebbek is fizethetik az útdíjat. És kevesebb a bankautomata kilenc év folyamatos növekedés után. Közeleg az újabb olajszőkítés, a színezett benzin kora. Matolcsy kézjegye pedig már a pénzünkön is ott van.

Tízből semmi

A héten összeszámoltuk, hogy miközben öt éve mentjük a devizahiteleseket, a kormány tíznél több intézkedéscsomagot dobott eddig be, de mindegyikbe hiba csúszott, a probléma nem oldódott meg.

A kajajegy-piac elfoglalásába is hiba csúszhatott, ami miatt az Európai Bíróság elé kerülünk. Annyira azért nem kell félni Brüsszeltől: például a nyugdíjállamosítás az európai fórumokon simán átment. A mellékhatás itt az, hogy hamarosan bezár a piacvezető, a tagoknak nagyon komoly hozamot termelő Aranykor, és a Pannónia is lehúzza a rolót.

És még ez is

A hét másik nagy sztorija a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos kérdéseire összeállított PSZÁF-válaszlevél volt. Bankpániktól tart a felügyelet, például államcsőd is jöhetne Szász Károly, a szervezet elnöke szerint, ha a bíróságok a devizahitelesek javára ítélnének a bankok ellen folyó perekben. Ezeket a hatásokat viszont nem mérlegelheti a bíró, ugyanis csak a törvény szava számít egy jogállamban.

De nem csak a magyar bankrendszer, az egész világ elképesztő méretű pénzügyi kockázatokkal terhelt: 223 ezer milliárd USD a világ összes adóssága, ez a világgazdaság teljesítményének 313 százaléka, magyarul kifizethetetlen.

A hét második felére nagyrészt ettől függetlenül alakult ki világvége-hangulat Kínában, ahol beszakadtak a tőzsdék, és egekbe emelkedett a bankközi kamatláb, ami az erős bizalomhiány jele. De legalább az USA köszöni szépen, egyre jobban van. A hírek szerint hamarosan elállhat a pénzeső, ami a gazdaság talpraállását jelentené, 2014-re pedig teljesen megszűnhet a jegybanki pénznyomtatás.