A Duna is, a pénztárcánk is apad

Ez történt a gazdaságban az év 24. hetében

2013.06.16. 10:03 Módosítva: 2013.06.16. 10:04
Miközben az ország az árvíz levonulásának örült, a befektetőket éppen az amerikai pénzcsapok elapadása aggasztotta: a forint is nagyot zuhant, miután a piacok elkezdtek azzal kalkulálni, hogy leállhat a pénznyomda. Sok helyen bíznak már a növekedésben, de egyelőre itthon csak a benzinár és a kötelező biztosítás díja nőtt biztosan. Hozott még a hét gigabírságot a Tescónak, lefülelt sertésmaffiát és kanadai csokibotrányt, miközben úgy tűnik, a kánikulára már csak a Balaton jelenthet vigaszt.

A sok helyen a héten tetőző árvíz a gazdaságot sem hagyta érintetlenül: az árvíz miatt leállt a Suzuki gyárában a termelés, az Audi győri gyáránál pedig át kellett szervezni a műszakokat a héten. A cégeken kívül sok embert is érintett az ár, ami ellepte az árterületen lévő házakat, kérdés, hogy ki fizeti meg a károkat. Ha nem hagyta az ártérben a kocsiját, vagy nem a vízszint alatti pincéjébe menekítette drága holmijait, akkor bizakodhat, hogy nem önnek, de az is kizáró ok lehet, hullámtérbe építkezett.

Nem csak a biztosítók, sok szervezet is kiveszi a részét a károk enyhítéséből egész Európában: Csehországban az állami áramszolgáltató ad ingyen áramot az árvízkárosultaknak, a legkevésbé szerencséseknek háromhavi számlát is elengedve, és segítene az Európai Beruházási Bank is, ami az árvíz utáni helyreállítást és a gátépítéseket támogatná.

A pénzár is elapad

Vízből jó, hogy kevesebb van, ugyanakkor idegesen figyelték a piacok, hogy mi történik, ha pénzből is kevesebb áramlik a gazdaságba, mert az Egyesült Államok leállítja a pénznyomdát. Az idegesség érződött itthon is: már kedden zuhant a forint, és 300 fölé ment az euró árfolyama, ami április óta nem látott mélypontot jelent (a hét második felében aztán visszakorrigált az árfolyam). De ha a befektetők a borúsabb időkben megint elkezdenek szabadulni a kockázatosabb termékektől, extrém esetben akár még 308 forintos euróár is jöhet.

Persze nem mindenki ilyen pesszimista, bár a tőzsde nem teljesített jól a héten, a japán jegybankelnök szerint már így is kifelé tartanak a válságból, a Fidelity vezető elemzője szerint pedig hiába a pénznyomda leállása, a kötvény és a részvény is jó befektetés lehet.

   23. heti záró  24. heti záró
 BUX 19 632 19 535
 OTP 5 050 4 945
 Mol 16 890 16 800
 Richter 35 570 35 800
 Magyar Telekom 359 360

Japánban ugyan már bizakodnak, Portugáliában úgy tűnik, még nem látszik a válság vége: az IMF a héten hagyta jóvá a mentőcsomag újabb részletét, igaz, az országnak már nem kell annyira szigorúan vennie a költségvetési hiányra vonatkozó korlátokat. Görögországban sem rózsás a helyzet: nem elég, hogy leállt a közszolgálati média, senkinek nem kell a görög gázszolgáltató sem, mivel tele van nem fizető ügyfelekkel.

A megoldást pedig máshol sem mindenki az ortodox lépésekben keresi. Lengyelországban először hétfőn volt kénytelen cáfolni a miniszterelnök, hogy államosítanák a 15 ezer milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyont, majd az ottani jegybank tett szokatlan lépéseket: kamatot csökkentett, majd vásárlással erősítette a zlotyt – kérdés, hogy ez a recept mennyire tetszik meg itthon Matolcsyéknak.

Részlegesen növekszik

Persze lehet, hogy tényleg azoknak van igazuk, akik szerint itt a válság vége, köztük Francois Hollande francia elnöknek, aki szerint az unióban már nincs válság, bár a számok mást mutatnak. Hollande bizalma mellett sok minden más is nőtt a héten, például a török GDP, vagy éppen az ukrán GDP.

De itthon is volt ok némi örömre, nagyot nőtt az ipar, miután az autóipar végre éreztette a hatását, igaz, az is sokat számít, hogy az elmúlt évi adat pocsék volt. Szentgotthárdon felpöröghet a motorgyártás, 2015-re akár évi egymillió motor is készülhet, és gyárat avatott az Audi is. De nőtt más is, bár az kevésbé örömteli: például a kötelező biztosítás díja, átlagosan több mint tíz százalékkal, de előfordultak 50 százalékos változások is, vagy éppen a tankolás költségei, miután a benzin és a gázolaj átlagára is 413 forintra ugrott.

Sertésmaffia és csokibotrány

Történtek ennél szokatlanabb dolgok is a héten: a munkaügy például tetoválószalonokban is járt a masszőrök, takarítók és autókölcsönzők mellett, és szinte mindenhol talált feketemunkásokat.

Lefülelték a szanyi sertésmaffiát, ami mögött európai bűnhálózat áll, nettó áron importálták az állatokat, majd bruttósítottak.

Kanadában csokibotrány tört ki, a Marsot és a Nestlét ármegállapodással vádolják, és le kellett fújni az iskolagyümölcs-tendert is, amit mindössze néhány nap alatt akartak lezavarni.

Masszív büntetést kapott a Tesco is, a cégnek húszmilliót kell fizetnie, miután a hitelkártyájuk hirdetéseinél kihagytak több fontos részletet is. Bár a vállalat nem érzi magát hibásnak, és úgy gondolja, hogy korrekten tájékoztattak mindenkit, ez valószínűleg a bírságot kiszabó PSZÁF-ot már nem fogja meghatni.

Luxus a tenger

A hét végére megjött a kánikula, azonban ez elől nem lesz könnyű elmenekülni: nagy luxus lett a tengerpart, húsz éve nem volt ilyen kevés foglalás, és gyakorlatilag már csak az akciós nyaralásokra és a last-minute utakra mozdulunk. Igaz, itt a Balaton is, ahova ráadásul új hajók jönnek, nyár végére készül el a két új gyorshajó Horvátországban, és Hévízen már jók is az előfoglalási adatok.

Repülni sem mindenhova egyszerű, a héten indult a légiirányítók sztrájkja késéseket és járattörléseket okozva Európában. Bár a jövő már fényesebnek is tűnhet, ha arra gondolunk, hogy a Boeing szerint csak a következő húsz évben 35 ezer új repülőgép kell, addig is vigasztalódhatunk a kisüzemi sörökkel, amiből már az Indexnek is van sajátja.