Pöfékelve üldögélünk a szégyenpadon

“Senki sem ígérte, hogy minden régi trafikos nyertes lesz, a pályázati kiírás tiszta volt” - így indította a hetet Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. És így zárult: a régóta trafikot üzemeltetők pályázatait újraértékelik. Ezt már Lázár János fideszes képviselő jelentette be pénteken, miután reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor is úgy nyilatkozott, “nem engedhető meg, hogy elveszítsék a megélhetésüket azok, akik eddig főállásban trafikot működtettek.”

Fotó: Soós Lajos / MTI

A pálfordulás inkább látszólagos, Lázár Jánosék a 10 ezer vesztesből mindössze 100 pályázónak ajánlanák fel az újraértékelés lehetőségét, és továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy szakmai alapokon nyugvó méltányos döntések születtek. Dacára annak, hogy Hadházy Ákos, szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő idő közben már kiállt a világ elé, és elmesélte, a nem hivatalos Fidesz-frakcióülésen hogyan listázták politikai alapon a jelentkezőket, és szerkesztőségünkbe is tucatjával érkeztek a hasonló történetek szerte az országból.

Trafik, kormány, ellenzék

A kormánypárti körök védekezése nem különösebben összehangolt, van, aki szerint szó sincs mutyiról, a trafik-ügy egyszerű gumicsont, ami elvonja a figyelmet a Portik-Laborc-ügyről, mások szerint ha volt is politikai alapú osztogatás, az akkor sem volt országos méretű. Megint mások úgy vélik, ezek a dolgok mindig így mennek, néha a bal, néha a jobboldal osztogat. A Magyar Nemzet ennél is tovább megy: szerintük “sorra és folyamatosan derül ki újabb és újabb trafikpályázat-nyertesekről, hogy több szálon kötődnek a politikai baloldalhoz.”

Bár láttunk már a héten Orbán Ráhelért aggódó Gyurcsány Ferencet, a nagykoalíciós összeborulásra az óriási üzletnek ígérkező trafikok osztogatásában eddig egyelőre kevés jel mutat, a Jobbik vizsgálóbizottságot sürget, Bajnaiék perelnek, a szocialisták a teljes törvény visszavonását kezdeményezték. Tisztábban lehetne persze látni, ha nyilvánosak lennének a pályázatok, a kormány által létrehozott nemzeti dohánykereskedelmi cég azonban elzárkózott attól, hogy közzétegye a részleteket. Közben pedig már kiírták az új pályázatokat azokra a falvakra, ahol első körben, az akkor ismert árrés, és a várható forgalom mellett nem akadt pályázó.

Több szervezet és lap, köztük az Index is közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz és a NDN-hez, a dohányos pályázatok adatai Pétervalvi Attilának a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság elnökének állásfoglalása szerint is közérdekűek, ezért azokat nyilvánosságra kell hozni.

Rezsi és Brüsszel

A trafik-ügy mellett kissé háttérbe szorult a héten a második körös rezsicsökkentés témája, pedig hétfőn a parlament újabb jelentős mérséklésről döntött, nyártól 10 százalékkal olcsóbb lesz a csatornadíj, a vízdíj és a szemétszállítás, hamarosan pedig a kéményseprés és a pb-gáz árát is lejjebb vihetik. Az intézkedések átmenetileg mindenképpen könnyítést jelentenek a lakosságnak, középtávon azonban a rezsicsökkentésnek itt is lehetnek hátulütői, akár a gáz és a villany esetében.

Parlamenti szavazás a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról

Fotó: Földi Imre / MTI

A középtáv fogalma alatt feltehetőleg mindössze néhány hetet értő miniszterelnök pénteki rádióinterjújában mindenesetre azt mondta: “mára már látszik, semmi sem volt igaz azokból a sikolyokból, hogy az áram- és gázszolgáltató cégek tönkremennek, elbocsátásokra kényszerülnek, illetve hogy romlik a szolgáltatás színvonala.”

Orbán Viktor egyébként a megsarcolt nemzetközi energiacégek bosszúját, és más, régóta húzódó konfliktusokat lát Brüsszel szigorában is. Szerinte Magyarország megtette a magáét, az Európai Unió által elvárt szint alá csökkentette a költségvetési hiányát, így ha az unió tartja magát alapelveihez, akkor meg kell szüntetnie az országgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást.

Nem kell sok

Kétségtelen, Magyarország még soha nem állt olyan közel ahhoz, hogy kikerüljön az eljárás alól, mint most, Matolcsy tavalyi csomagjai megtették a hatásukat. Ugyan a növekedés kárára, de a hiányunkat jelentősen leszorítottuk, tavaly bőven megvolt az elvárt három százalék alatti cél, idén és jövőre is közel leszünk hozzá.

Csakhogy, mint az az Európai Bizottság pénteki jelentéséből kiderül, még mindig csak közel leszünk a küszöbhöz, és nem alatta. Ha Romániához, Lettországhoz és Littvániához hasonlóan már idén nyáron fel akarunk állni az uniós szégyenpadról, ahhoz további lépéseket kell tennünk, Brüsszel a jövő évre nagyjából 120 milliárdos kiigazítási igényt lát. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság kettős mércével mér és rosszul számol, a költségvetés módosítása nélkül is ki kellene venni minket az eljárás alól.

A forint nem viselte rosszul a brüsszeli bejelentést, az euró árfolyama a korábbi napok 300-as szintjéről már az EKB kamatcsökkentésének a hatására is erősödött, péntekre pedig beállt 296 körüli szintre. A BUX 18 318 ponton zárt, két héttel ezelőtti értékükhöz képest az OTP és a Richter részvényei is erősödtek.

Csúszik, drágul, távozik

A bizottság egyébként azért pesszimistább, mint a kormány, mert osztják például a magyar pénztárgépesek aggodalmát, miszerint nem tartható a bevezetés határideje, így pedig a várt adóbevételek is elmaradnak. Kockázatot jelent szerintük az e-útdíj bevezetésének csúszása, a vártnál kevesebb áfabevétel és a tranzakciós adóból is jóval kevesebb jöhet be, mint amennyivel a kormány kalkulált a költségvetésben.

Ezen kívül a növekedés sem lesz akkora, mint amekkorát a kormány remél. Hiába a sorozatos kamatcsökkentés és a hitelbővítő Matolcsy-program, így is csak 0,2 százalékkal bővül a GDP, nem pedig 0,7 százalékkal, mint az a konvergenciaprogramban szerepel. A nemzetközi hangulat egyelőre kedvez az országak, de nem pörgött fel az export, a Tárki felmérése szerint kicsit ugyan javult a helyzet, de még mindig nagyon borúlátó a magyar.

Több adót fizetünk, mint három éve, teli lett burkolt sarcokkal az életünk, és még újabbak várhatók, a vonatozás is szinte észrevétlenül lesz egyre drágább, miközben még mindig nemzeti sport az adóelkerülés, zsebbe fizetik a magyarok egyhatodát. A heteken át tartó csökkenés után a héten drágább lett a benzin, jöttek-mentek az állam cégek vezérei, az államkincstár élén három év alatt már az ötödik vezetőt váltják, most Kandrács Csaba távozik, és Petykó Zoltán sem lesz tovább a Nemzeti Fejlesztési Ügyönökség elnöke.

Kiderült, a fővárosé lesz a három éve elkészült, és azóta is üresen álló Rác fürdő, a kapuvári húsgyár viszont nem kell senkinek. A hét vesztese a Bloomberg, a PSZÁF 10 milliós bírságot szabott ki rájuk korábbi hibájukért, téves hírt jelentettek meg a magyar kamatcsökkentésről.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!