Zsuzsanna
-3 °C
3 °C

Óriási üzlet lesz trafikot nyitni

2013.04.30. 08:16
A trafikpályázatok eredménye miatti botrány egyelőre nem csitul, miközben nem egyértelmű, hogy az új rendszer milyen változásokat fog hozni a dohánypiacon. A politikai jelszavak félrevezetőek lehetnek, és a pályázatnál megjelölt célok sem fognak teljesülni. A több tízmilliárd forintot átcsoportosító szabályozással rengeteget nyernek a dohánycégek és a több koncessziót elnyerők, nagy vesztesek a kimaradó élelmiszerláncok és munkanélkülivé válók lehetnek. A magyar rendszernek kevés köze van az elvileg mintaként szolgáló osztrákhoz.

A kormány a trafiktörvénnyel monopóliummá tette a dohánykereskedelmet, majd egy több kérdést is felvető pályázaton keresztül teljesen átrendezi a piacot. Érdemes azonban végigvenni, hogy milyen változásokra lehet számítani, azon túl, hogy a függő dohányosoknak messzebb kell majd menni a napi adagjukért. Legfőképp azért, mert messze nem csak a dohánykereskedelem átalakításáról van szó, az indoklásként felhozott fiatalkorúak védelméről pedig gyakorlatilag soha nem is volt.

Önmagában a dohány is hatalmas piac, mivel a magyar lakosság 38 százaléka dohányzik, 15 százalék a korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47 százalék, aki sohasem dohányzott élete során. A napi átlag cigarettafogyasztás az uniós átlag feletti a nőknél a férfiaknál is.

 

Ez összesen hozzávetőleg 400 milliárd forintos piac, aminek 80 százaléka az adó, terméktől függően 5-10 százalék a  beszerzési költség, így 10-15 százalék marad minden másra. Ez a 40-60 milliárd forint nem tiszta profit, a dohánytermék-nagykereskedőknek még két jelentős költségtényezővel kell számolniuk. Az egyik a disztribúció, a másik az értékesítés.

 Phillip Morris  BAT  Imperial Tobacco
 márka  ár  márka  ár  márka  ár
    Dunhill 870.- Davidoff 870.-
Marlboro 840.-  Lucky Strike  800.-  Gauloises  850.-
Multifilter 800.- Pall Mall 800.-    
Phillip Morris 770.-        
 Bond  770.-  Sopianae, Viceroy  770.- Golden Gate 770.-
 
 
 
 
West 740.-
     
 
Symphonia 760.-

Nagy pénz ment ösztönzésre

Miután a nyílt reklámozást törvény tiltja, a dohánycégek csak a kiskereskedőre tudnak hatni, szinte kizárólag csak tőlük függ, hogy mennyit fognak értékesíteni. A dohánycégek tehát a törvényben szabályozott árrésen felül, éppen annak alacsony mértéke miatt a kiskerekedőknek meghatározott volumen elérése esetén forgalmi visszatérítést, listázási díjat fizetnek, összesen milliárdos nagyságrendben. Ez különösen igaz a kiskereskedelmi láncokra, hiszen ők egyszerre sok bolttal, nagyobb alkuerővel rendelkeznek.

Ezen felül komoly költségtényező a polcképért fizetett pénz. Kereskedelmi láncoknál, benzinkutaknál a cigaretták elhelyezkedése a polcon mindig meghatározott módon történik, azaz minden egyes márkának, azon belül minden terméknek megvan a megvásárolt pontos helye. A dohánycégek versenyeznek azért, hogy hány cigarettahelyet kapnak a véges számú helyet biztosító polcon, illetve hogy a termék szemmagasságban helyezkedik-e el, vagy a félreeső sarokban.

A dohánycégek a fesztiválokon, vendéglátóhelyeken akár évi tízmillió forintos nagyságrendben kötöttek kizárólagossági szerződéseket, hiszen a forgalomnövekedés mellett az aktív fogyasztók más márkára való átszoktatásának ez volt az egyik legmegbízhatóbb eszköze. Ezt viszont jellemzően csak a nagy dohánycégek erősebb márkáival lehetett megtenni, egy olyan vállalat, mint trafiktörvény megalkotásában erős szerepet vállaló Continental, labdába sem rúghatott volna azzal, hogy egy akár középszerű étteremben is mondjuk csak a Continental alsó kategóriásnak számító Pannónia vagy Silver cigarettáit tartsák.

A pályázati felhívás a marketingtevékenységet és a kizárólagosságot is megtiltja, azonban a legnaivabb jogász sem gondolhatja azt, hogy ezt nálunk ténylegesen be is fogják tartani. Egyrészt azért, mert ez az egyetlen érdemi eszközük a dohánycégeknek arra, hogy növeljék az értékesítésüket. Egy, az Index által megkérdezett iparági szakértő szerint milliárdos nagyságrendben költöttek erre eddig, ezért nehéz ezért elképzelni, hogy ezután ölbe tett kézzel várnák, hogy most a trafikos saját belátása alapján rendezgesse az áruit, és ezzel döntően meghatározza az óriási cégek eredményét.

Másrészt a trafikosnak sem érdeke ezt elutasítani, hiszen neki semmibe se kerül átrendezni a polcot, ha pénzt kap érte. Teljesen egybevágó érdekeknél, régi személyes ismeretségeknél pedig a lebukás veszélye elhanyagolható, még ha ezt tényleg ellenőrizni is kívánná bárki.

A sokkal több értékesítési eszközt megengedő, de akár sokkal súlyosabb erkölcsi kérdéseket felvető gyógyszerpiacon is rendre megtalálják a gyártók törvényen kívüli eszközökkel is azokat orvosokat, patikusokat, akik döntően hatnak az értékesítésükre, tisztelet a kivételeknek. A trafikoknál sokkal egyszerűbb lesz a helyzet, és a fogyasztó sem szenved kárt.

A logisztikán sokat fognak spórolni

A nagy dohánygyártók közel tíz éve a kereskedelemben megszokott nagykereskedelmi rendszer helyett saját disztribúciós hálózat kialakítása mellett döntöttek. A logika az volt, hogy ha minden boltba saját maguk viszik az árut, akkor pontosabban le lehet követni az adott bolt igényét, jobban biztosítva, hogy véletlenül se alakuljon ki áruhiány. Továbbá abban bízva, hogy jobban tudják érvényesíteni a személyes kapcsolatot, mintha egy nagykereskedő száz másik termékkel együtt lerakodja az övéket is. Ez összességében nem hatékony egyensúly, hiszen egy nagyker is el tudná látni a több mint 40 ezer hazai trafikot is, de azt is jelzi, hogy mennyire oda kellett figyelniük a trafikosra, azaz az értékesítőre.

Kapóra jött most viszont a dohánytörvény korlátozása, a korábbi 25-40 ezer kiskereskedelmi egység helyett csak legfeljebb az ötödébe, ötezerbe kell majd szállítaniuk. A gépjárműpark és a személyzet töredékével ellátható a disztribúció és az ellenőrzés, anélkül, hogy a piacon kialakult pozíció sérülne. Biztos, hogy cégenként százával fogják kirúgni a logisztikában foglalkoztatott embereket, és visszaadni a lízingelt furgonokat, ami által az egész iparág milliárdos, de akár tízmilliárd forintos nagyságrendű logisztikai költséget fog spórolni. Az iparági szakértő szerint valószínűleg ennek egy jelentős részét is az értékesítésre fogják áldozni.

Tízmilliárdok, de egyenlőtlenül

Úgy tűnik tehát, hogy a dohánycégektől a pult alatt évi 10-20 milliárd forint is érkezhet a most nyertes trafikosokhoz, anélkül, hogy egy doboz cigarettát eladtak volna. Nem véletlenül pályázhattak CBA-igazgatósági tagok vagy helyi fideszesek a teljes rokonságukkal és beosztottjaikkal a „tisztes megélhetést biztosító” koncessziókra.

Ez átlagosan 4 millió forint egységenként, de ebből alig fog látni valamit az egy falusi dohányboltot üzemeltető trafikos, ugyanis a „marketingre szánt pénzeket” sokkal jobban megéri olyan tulajdonosoknál elkölteni, akik egyszerre több fontos helyet tartanak az ellenőrzésük alatt. Forgalomarányosan sokkal egyszerűbb tervezni, megállapodni a trafikossal és ellenőrizni azt, aki mondjuk megbízottjain keresztül 13 helyet nyert el Esztergomban és környékén, mint azt, aki akár monopolhelyzetben van Egyházashetyén.

Iparági becslések szerint a trafikos két és félszeresére emelt kisker árrésekkel évente 8, jobb helyen 12 millió forintot termelhet egységenként. Ez egy átlagosnak mondható, de nem hivatalos 12 trafikos lánc esetén évente 144 millió forintot kockázatmentesen hozhat a tulajdonoskörnek. Ehhez jön még ráadásul az alkohol, sorjegy és lottóárusításból származó bevétel, de ez már a helyi versenytől is függ. Az pedig az egész piac méretét növeli, hogy a dohányosok is többet fognak készletezni, ha messzebb van a bolt, bár az is igaz, hogy a feketepiac előretörésére is számítani lehet.

Duplán jó a CBA-nak

Még ennél is nagyobb előnye lesz azoknak, akiknek már most is van vegyesboltjuk, vagy pláne a CBA-hoz vagy Coop-hoz hasonló kiskereskedelmi láncuk, hiszen ezzel gyakorlatilag megölik a konkurenciát egy ilyen erősen dohányos országban. A nagybevásárlásokat jellemzően az olcsóbb hipermarketekben fogjuk intézni ezután is, de kisebb vásárlások során egy szenvedélybetegben meg sem fordulhat, hogy ne abba a boltba menjen, ahol van dohányáru is.

Elvileg különálló helyiségnek kell lennie a nemzeti trafiknak, de egy meglévő boltnál könnyű megoldani ezt egy oldalfallal és két plusz ajtóval, több helyen erre készülve már tavaly ki is alakítottak ilyen egységeket. Egy létező boltnál ráadásul még új alkalmazottat sem kell a trafikrészhez felvenni.

Azt is elintézték, hogy bevásárlóközpontban ne lehessen trafikot nyitni, ugyanis még épp a leadási határidő előtt úgy módosították a pályázati feltételeket, hogy a trafiknak az utcára kell nyílnia. A fogyasztók és trafikosok érdeke is ezzel ellentétes, ezért nehéz másképp értelmezi a lépést, mint újabb kedvezményt a trafik melletti kisboltok felé. Ezek nehezebben felmérhető hasznok, de nem árt újra megjegyezni, hogy trafikok ezreiről, pontosabban 5415 darabról van szó.

Lázár talán nem érti, miről van szó

Összességében az látszik, hogy a változások vesztesei a munkanélkülivé válók és a függő dohányosok mellett az eddig jó pozícióban lévő, de most kiszoruló éttermek, hotelek, kávézók és kiskereskedelmi láncok lesznek, akik elveszítik a polcpénzekből jövő pénzeiket és számos vásárlójukat is. Kérdéses persze, hogy az értékesítési támogatások mekkora része pontosan hova fog menni, manapság az sem elképzelhetetlen ötlet, hogy akár elkéri a kormány.

Nagyon komoly siker viszont azoknak, akik minél több koncessziót tudtak a strómanjaikkal megszerezni, illetve azoknak a kisboltoknak, amelyek mellé majd a trafikokat teszik. Az államtól tudjuk, hogy nyertek egyszerű emberek is, azonban nekik elenyészően kis szelet fog jutni a valódi tortából, ha a pályázat leírt szellemiségével összhangban csak egy helyet tudhatnak magukénak. És Lázár János szavaival ellentétben nagy nyertesek a dohánycégek is, de különösen az olyan, eddig kevésbé versenyképes vállalkozások, mint a törvényt megíró Continental. Az pedig új kérdéseket is felvet, ha igaza van Rogán Antalnak és valójában pont ezek voltak a célok.