Emil, Csanád
17 °C
30 °C

Két és félszeresére növelné Lázár János a trafikok hasznát

2013.04.25. 21:32 Módosítva: 2013-04-25 21:39:18

Egy csütörtökön benyújtott törvénymódosító javaslattal több ponton átírná a trafiktörvényt Lázár János. A parlament honlapjára feltöltött 11 oldalas egyéni képviselői indítvány (pdf) tucatnyi ponton írná át a jelenlegi dohányforgalmazási szabályokat (emellett módosítaná a koncessziós szabályozást is).

A törvénymódosítás egyik legmarkánsabb pontja az, hogy jelentősen, 250 százalékkal megnövelné a dohánytermékek értékesítésének haszonkulcsát. A tervezet szerint a „legkisebb kereskedelmi árrés mértéke a dohánytermék – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának tíz százaléka” lenne. Ez az árrés most mindössze 3-4 százalék körül van, vagyis a különbség a mostani és a tervezett haszonkulcs között igen jelentős.

A változtatást Lázár ezzel indokolja: „egy megfelelő – tíz százalékos mértékű – kereskedelmi árrés
biztosításával azok a dohánytermék-kiskereskedők is biztosíthassák a dohánybolt szerény jövedelmezőségét, akik elsősorban (vagy kizárólag) a dohánytermékek forgalmazásából
kívánják bevételeiket biztosítani”.

A törvénymódosítás szándéka azért is figyelemre méltó, mert mindössze két napja hirdettek eredményt a még a mostani szabályok szerint kiírt trafiktenderen, amelyen több fideszes politikushoz köthető személy, stróman, szürkülő celeb, illetve CBA-val kapcsolatba hozható pályázó nyert dohánykereskedelmi jogot. Vagyis a módosításból kirajzolódhat egy olyan kép, hogy miután eldőlt, hogy kik lesznek a hazai dohánykereskedelem új erős emberei – és köztük kellően magas a „baráti” és „családi” pályázók aránya –, Lázár megkönnyítené az életüket a két és félszeresére emelt árréssel.

De van a történetnek egy másik olvasata is. A trafikpályázatok elbírálása során az értékelés legjelentősebb tétele a pályázó által készített üzleti terv volt. Ha valaki az aktuális 4 százalékos árréssel készítette üzleti tervét, akkor értelemszerűen hátrányba kerülhetett azzal szemben, akik megkockáztatta azt a feltevést, hogy talán 10 százalék is lehet ez az árrés (amire Lázár már februárban utalt egyébként), és így kedvezőbb üzleti tervet nyújtott be. Hogy ez így történt-e, vagy sem, azt nem tudhatjuk, a pályázatok értékelését ugyanis úgy titkosították, hogy még a vesztes pályázók sem nézhetnek bele a bírálatba, vagyis nem tudhatják meg, miért buktak el.

Azt ugyanakkor tudni lehet, hiszen már korábban kiderült: a hazai dohánypolitika alakításában nagyon komoly szerepe van a Lázárhoz hasonlóan hódmezővásárhelyi kötődésű Sánta Jánosnak, akinek az érdekeltségébe tartozik Continental dohánycég. Mint azt Index megírta, a trafiktörvény eredeti javaslatának egy EU-hoz elküldött verzióját egyenesen egy „Sánta János” névvel regisztrált gépen hozták létre. Lázár később ennek nyomán el is ismerte, hogy a törvényjavaslat megalkotásában szerepe volt a Continental Dohányipari Zrt.-nek (amely elügyelőbizottsági tagja Dancsó József, aki szintén fideszes parlamenti képviselő). A cég és Sánta ráadásul a dohánytender nagy nyertese is volt: a trafikok egy részét is ellenőrzése alatt tarthatja, számos győztes ugyanis, mint megírtuk, az ő közvetlen környezetéből került ki – ezek után nehéz legalább nem gondolni arra, hogy az árrés emelésének ötlete nem független Sántáék üzleti érdekeltségeitől.

A törvénymódosításban Lázár emellett újraszabályozná bizonyos pontokon a mozgóboltos árusítást is. A javaslata szerint ott, ahol a dohánykereskedelem „megszűnt, illetve még nem folyik, a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam a részvénytársaság, vagy a részvénytársaság által erre külön feljogosított személy útján is gyakorolhatja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig”, és a tervezete pontosítaná azt a szabályozást is, hogy ahol két pályázat eredménytelen, ott 36 hónapig nem kellene újra pályáztatni.

A javaslat egyik pontja szerint a trafikos akár rendőrt is hívhat, ha egy kiskorú bemegy egy dohányboltba, és onnan felszólításra nem megy ki. A törvény emellett előrehozné a tiltott szponzoráció szabályait, mert „egyes dohányipari szereplők még a dohánytörvény lényegi rendelkezéseinek hatálybalépését megelőző időszakban igyekeznek olyan előnyöket, támogatásokat (szponzorációkat) nyújtani a reménybeli dohánytermék-kiskereskedőknek, amelyek
a dohánytörvény alapján tiltottak lesznek”.