2,5 százalékos növekedést vár a GKI

A gazdaságkutató előrejelzése szerint, bár a magyar gazdaság 2014 után az idén is az EU 1,8 százalékos átlagánál gyorsabban fog növekedni, a tavalyi 3,6 százalékos bővülési ütem megközelítésére nincs esély.

Az MTI-hez eljuttatott elemzésben a kutatók úgy gondolják: míg Magyarország tavaly Írország után a második leggyorsabb növekedést produkálta az Európai Unióban, az idén már várhatóan több régiós versenytársa is megelőzi. A magyar gazdaság ugyanis az EU 2015-2016-ban várt gyorsuló növekedésével szemben

Az első negyedévben a román, a cseh és a lengyel növekedés is gyorsabb volt a magyarnál, s a szlovák is csak minimálisan maradt el a magyar mögött.

Ha nincs beruházás, növekedés se lesz

Az elemzés szerint a lassulás mindenekelőtt a beruházások idén várható stagnálásával, és jövő évi visszaesésével függ össze. A tavaly csúcsukra ért EU-támogatások ugyanis idén aligha nőhetnek már tovább, jövőre pedig az előző európai költségvetés kifutását nem lesz képes ellensúlyozni a következő támogatási ciklus.

Az üzleti beruházásokban sem várható élénkülés, a vállalati hitelállomány 2015. március végén kilencéves mélypontra zuhant. A beruházások az első negyedévben 4,5 százalékkal csökkentek, ami főleg az EU-támogatású szektorokban következett be, de a feldolgozóipar is csak stagnálásra volt képes. Mivel az első negyedév súlya a beruházásokon belül szerény, a helyzet az év során javulhat.

A GKI előrejelzése szerint ugyanakkor

A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató: az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja és a továbbra is alacsony olajár ösztönzőleg hat, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése pedig még várat magára. Az ipari várakozások 2014 második feléhez viszonyítva az EU-ban és Németországban is kissé javulóak.

A kockázatok elsősorban politikai természetűek, s az ukrán-orosz szembenállással, illetve Görögországban a Sziriza párt kiszámíthatatlan kormányzásával kapcsolatosak. Oroszország regionális hatalmi ambícióiból, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvéséből, illetve az ezekre adott nyugati válaszokból úgy látszik, hogy hosszabb konfliktusra lehet számítani. 

2015 első negyedévében az építőipar 9 százalékkal, az ipar 8 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal bővült. Az építőipar rendelésállománya azonban zuhanórepülésben van, az év egészében 3 százalék körüli bővülés várható.

Az iparban továbbra is az export, illetve a járműipar húzza a termelést, de a belföldi értékesítés bővülése is kezd felzárkózni a kivitel mellé, és dinamikus a gumi-, az élelmiszer- és az elektronikai ipar fejlődése is. A GKI szerint az év során azonban némi lassulás valószínű az iparban 6 százalékra, miként a kiskereskedelemben is 5 százalékra, főleg a fehéredés okozta bővülés kifutásával.

A mezőgazdaságban két jó év után visszaesés lehet.

Lesz pénz hűtőre, de adósságcsökkentésre is

A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbinál kisebb, de az előző hónapokban mértnél magasabb, részben szezonális okok, részben a közmunkások számának átmeneti csökkenése miatt.

Az első negyedévben a bruttó keresetek 4,1 százalékkal emelkedtek, de a csökkenő létszámú közmunkások nélkül csak 3 százalékkal. Mivel az év során a közfoglalkoztatottak száma ismét nőni fog, az idei béremelések pedig az átmenetileg megszűnt inflációt követve alacsonyak lesznek, az év egészében csak 2,5 százalék alatti béremelkedés várható. A fogyasztás bővülése azonban a csökkenő hitelterheket is figyelembe véve, a tavalyi 1,6 százalékról, 2,5 százalékra gyorsul.

Áprilisban visszafogottabb lett a defláció, és a második félévben a rezsicsökkentés és az olajáresés bázisból való kikerülésével már némi emelkedés valószínű a fogyasztói árindexben, az év egészében pedig stagnáló árszint várható.

Az előrejelzés szerint az idén is elérhető a tervezett 2,5 százaléknál kedvezőbb, 2,2 százalék körüli államháztartási hiány, ami az államadósság némi csökkenését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a