Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Ha nagy pénz van az asztalon, azt egy fideszes haver viheti

D  KB20130215002
2015.06.05. 08:26 Módosítva: 2015-06-05 13:42:15
Korrupciókutatók megvizsgálták a kormány kommunikációs közbeszerzéseit, és nem örültek az eredményeknek. A kommunikáció eleve egy ideális iparág a lopáshoz, de ilyen erős összefüggésekre valószínűleg kevesen számítottak.

Nemrég egy brüsszeli parkolóházban döbbentem rá végleg és visszavonhatatlanul, hogy a világon többfajta kapitalizmus is létezik.

Ezzel régi igazságot pedzeget az Orbán-kormány volt PHARE-minisztere. Szerencsés helyzetben vagyunk ugyanakkor, hiszen vannak olyanok, akik ezt meg is mérik.  

Haveri kapitalizmus

A Korrupciókutató Központ és a Kreatív online egy elég koncentrált piacon, a médiapiacon vizsgálta azt, hogy a „haveri kapitalizmus” (crony capitalism) mennyiben érvényesülhet Magyarországon.  

Megnézték például, hogy a haverok, azaz a kormány mellett politikailag elkötelezett cégtulajdonosok mennyivel kezdenek el több közbeszerzést nyerni a kommunikációs közbeszerzéseken, mint a többi cég. Azt is vizsgálták, hogy a nyertes cégek pártkötődése összefügghetett-e olyasmivel, hogy a nyertes közbeszerzéseiknél eleve korlátozták a versenyt valahogy. 

Ideális a lopáshoz

A különféle kommunikációs szolgáltatások piaca több okból is kedvez a haveri kapitalizmusnak. Egyrészt a kommunikációs szolgáltatások árai nagyon nehezen összehasonlíthatók, mert sokfélék lehetnek, így nehéz megmondani, hogy valamit túl drágán vettek-e. De néha még azt is, hogy egyáltalán történt-e bármi érdemi munka az adott pénzért. Másrészt a piac szerkezete is segít, kevés vevő van – köztük is a legnagyobb az állam nálunk –, és az eladói oldal is elég koncentrált, több nagy szereplő van.

Ráadásul a politikai küzdelemben is jól jön, hiszen például az állami hirdetések aránya az újságoknál átlagosan 10 százalék körüli, de elérheti a 40 százalékot is. Ez rettenetesen sok, így lehet erősebben noszogatni az újságokat, tévéket, hogy minél pozitívabb színben tüntessék fel a mindenkori kormányt. Hiszen ellenkező esetben nemcsak elveszik ezt a sok pénzt, hanem a versenytársnak adják. 

A kutatók 2009 januárja és 2014 májusa közti közbeszerzéseket vizsgáltak, összesen 1119-et, elsősorban a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető adatok alapján. Ezeket azonban még ki kellett egészíteni néhány olyan ismertebb közbeszerzéssel is, amiket furcsa módon eltüntettek a Közbeszerzési Hatóság oldaláról, vagy valamiért soha nem is tettek fel oda. Az összes szerződés összege 67 milliárd forint volt.

abra
Fotó: CRCB & Kreatív számítás a MaKAB alapján

A másik fontos kérdés az elemzéshez a kormányközeli cégek azonosítása. Itt elég vékony lehet a jég, ezért a kutatáshoz csak a legnyilvánvalóbb kapcsolatokat tételezték fel, ahol az adott cég tulajdonosa most is a Fidesz politikusa, volt politikusa vagy a pártvezetés tanácsadója vagy a pártvezetéshez régóta közel álló vállalkozó (mint például akkor még Simicska Lajos). 

Személyek Cégek
Simicska Lajos, Nyerges Zsolt I.M.G. kft
Bell and Partners Kft. ( a cikkben korábban hibásan Bell Researchöt írtunk, ezúton is elnézést az érintettektől, a Bell Researchnek semmi köze a táblázatban szereplő Bell and Partnerhez)
Hung-ister Zrt.
Mahir csoport
  
Várhegyi Attila, Rogán Antal, Habony Árpád Young & Partners Kft.
HG 360 Reklámügynökség Kft.
Prestige Média Kft.

Az elemzés során nem vették figyelembe azokat a cégeket, amelyek tulajdonosi kapcsolatokon keresztül ugyan nem kötődnek Fidesz közeli személyekhez, de amelyek – szakértők és a Kantar Média kimutatásai szerint – feltehetően különalkukon keresztül az általuk közbeszerzéseken megnyert összegeket a piacra jellemző átlagos értéknél nagyobb mértékben költik el Fidesz-közeli sajtótermékekben. 

Várhegyi Attila

Bár a többi név ismerős lehet mindenkinek, Várhegyi Attila a korábbi ügyei miatt mostanában inkább a háttérből, a Prestige Médián keresztül irányító fideszes erős ember.

Várhegyi nagy öreg, a Fidesz volt választmányi tagja, az első Fidesz-kormány idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának volt államtitkára. Szolnok volt polgármesterét 2002 őszén a Pest Megyei Bíróság másodfokú ítéletében bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben és egy év – két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre, valamint félmillió forint megfizetésére ítélte. Fidesz közeli cégekhez átjátszott értékes telkekkel és a Fidesz illegális pénzelésével bukott le. Utána már csak a Fidesz alkalmazottjaként maradt pártigazgató, majd kampányigazgató, de mára már a Prestige Médiának szenteli a tudását.

Ezek után az jött ki, hogy a Fidesz-közeli cégek az összes vizsgált 1119 közbeszerzésből mindössze 83-at nyertek meg, ami 7,4 százalékos arány, de értékben ennél messze magasabb súlyú megrendeléshez jutottak. A 1119 közbeszerzésen összesen elköltött 67 milliárd forintból ugyanis 26 milliárd forint értékben nyertek el, azaz a teljes közbeszerzési piac 39 százalékát vitték el 2009–2014 között. 

Ezek szerint a Fidesz-közeli cégek jellemzően a nagy közbeszerzéseket nyerték.

Az egy közbeszerzésen nyert átlagos szerződéses összeg a Fidesz-közeli cégek esetében 328 millió forint volt, míg a Fideszhez nem kötődők esetében csak 44 millió forint, írja a tanulmány.

1-2
Fotó: CRCB & Kreatív számítás a MaKAB alapján

Jól látszik, hogy eléggé felpörgött ez a módszer, 2014 elejére már az összes médiaköltés négyötöde Fidesz-közeli cégekhez ment. Itt azt sejtik a kutatók, hogy nem a Fidesz-közeli cégek váltak egyre magasabb minőségű szolgáltatóvá a többiekhez képest, hanem hogy politikai szempontok totálisan eluralkodtak a közpénzből vett kommunikációs szolgáltatások piacán.

2-2
Fotó: CRCB & Kreatív számítás a MaKAB alapján

De hogy bundázzák meg a közbeszerzéseket? 

Ha azt szeretnék elérni, hogy az ismerőseik nyerjenek állami pénzeket, akkor ahhoz fontos az is, hogy a közbeszerzéseknél csökkentsék a versenyt, különben kevesebbet lehetne kaszálni az egészen. 

A korrupciókutatók ezért csináltak egy versenyerősség-mutatót, amiben olyasmiket néztek, hogy hányan adtak le egyáltalán ajánlatot az adott közbeszerzésre, nyílt volt-e pályázat vagy meghívásos, mekkora volt az értéke, és hogy milyen erős lehetett az árverseny. 

3-2
Fotó: CRCB

Az látszik az adatokból, hogy a közbeszerzéseknél a verseny erőssége a Fidesz-kormány alatt nagyot csökkent,  általában a gyengülő verseny jellemezte az elmúlt éveket.

Az külön baj, hogy a Fidesz-közeli cégeknél csökken igazán a verseny. A tanulmány megállapítja, hogy versenyerősség rendszerszerű és számottevő eltérése csak és kifejezetten a legnagyobb közbeszerzések esetében látható: ekkor jelentős különbség mutatható ki a Fidesz-közeli cégek és a többi cég által nyert közbeszerzések között. Ahol „Fidesz-közeli” cégek nyertek, számottevően gyengébb volt a nagy közbeszerzéseknél a verseny, mint ott, ahol a többi cég nyert. Ráadásul ez a nagy értékű projekteknél hatványozottan igaz volt. 

Még egy hatásuk van az ilyen jellegű baráti kifizetéseknek, mégpedig az, hogy túlbiztosítják magukat. Ha el akarják kerülni, hogy a verseny hiányából valaki más profitáljon, akkor sok egyéb közbeszerzésnél is csökkenteni kell a versenyt. Ami így ott is aláássa a piacgazdaságot, ahol nem is feltétlenül akarnak kifizetni valamilyen ismerős céget. 

4-3
Fotó: CRCB

A verseny nagymértékű korlátozása mellett elköltött összegeken belül a Fidesz-közeli cégek szerepe szinte elsöprő. 2009–2014 között 31 milliárd forintot, vagyis a kommunikációs szolgáltatások piaca költésének majdnem felét költötték el piackorlátozó módon (itt ez a versenyindex, a CSI értéke 0,37 alatti volt). Ezen összeg több mint fele, 16,3 milliárd forint került Fidesz-közeli cégekhez.

Vagyis a haveri kapitalizmus közvetlenül a piacon elköltött pénzek közel negyedét határozta meg a mérés szerint.

Minderre mostantól még az jön rá, hogy teljesen központosították az állami kommunikációs költéseket, Nobilis Márton vezető pedig bejelentette, hogy azt szeretné, ha mindig csak ugyanaz a három ügynökség versenyezne a pénzeikért, úgymond belső tendereken. Első körben 25 milliárd forint közpénzt adnának így ki.