Az elmúlt évtizedek legnagyobb leépítési hulláma jön

Tízezrével repülhetnek állami alkalmazottak az állásukból

Csepreghy Nándor államtitkár szerint a ciklus végéig

az államigazgatásban dolgozók létszáma.

A politikus azután tisztázta az állami alkalmazottak köréből lefaragni tervezettek mennyiségét, hogy a megelőző napokban több különböző számítás is napvilágot látott a sajtóban: az Index egy nem nyilvános előterjesztés alapján 6000+3400 fővel számolt, akiket a Lázár-féle bürokráciacsökkentés keretében halálra ítélt intézményekből és a megyei kormányhivatalokból küldenének el. Ehhez képest megdöbbentően sok a Csepreghy által közölt szám, ami egyúttal arra is utal, hogy nem csak a leépítésre kerülő szervezeteknél lesz tisztogatás. Ez egyébként teljesen az eddigi trendek ellen megy, hiszen az utóbbi években folyamatosan nőtt a közalkalmazottak száma, jelenleg 1,13 millióan vannak. 

Az államtitkár szerint a brutális leépítés csak akkor valósul meg, ha a gazdasági növekedés a tervek szerint halad, és a 100-150 ezer ember közül nem is mindenkit kell elbocsátani, mivel néhány tízezren amúgy is nyugdíjba mennek. 

A miniszterelnök szerint ugyanakkor még semmi sem végleges, február végéig fog eldőlni az is, hogy a kiszivárgott halállistán szereplő szervezeteknek mi lesz a sorsa. 

Új hatóság alakul 

De nem csak leépítés jön az állami intézmények háza táján, a héten arról érkeztek hírek, hogy már a célegyenesben jár a legújabb állami szerv, egy bizonyos közpénzügyi hatóság létrehozása. Az új hatóság célja elméletileg a jövő nagyszabású áfacsalásainak és brókerbotrányainak megakadályozása, mindezt a könyvelők, könyvvizsgálók és adószakértők ellenőrzésével érné el, továbbá piacszabályozó funkciója is lenne. A feladatkörért korábban a Matolcsy György vezette Jegybank is lobbizott, de úgy tűnik, a kormány jobbnak látta más kezekbe adni közpénzügyek felügyeletét. 

Az ügyben az érintett szakmákat képviselő szervezet is megszólalt: szerintük őket nem vonták be a folyamatba, korábbi kifogásaikat nem vették figyelembe a hatóság működésének tervezése során. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke ürügynek nevezte a kormányzat indokait közpénzügyi hatóság felállítására, és úgy gondolja, az új szerv nem lesz alkalmas a pénzügyi szektor nagy botrányainak meggátolására. 

Újra forró a föld

Az állami földaukciók miatt most mindenki azt figyeli, vajon mekkora területekre teszik rá a kezüket különböző fontos emberek és családtagjaik. Bár a hivatalos indoklás szerint az egész akció célja a helyi kis- és középgazdaságok földhöz juttatása, a valóságban azt látjuk, hogy sokszor nagy darab birtokok kerülnek olyanokhoz, akiknek már eleve hatalmas területeik voltak.

Így történt ez Mészáros Lőrinc esetében is Fejér megyében: felcsúti polgármester és nagyvállalkozó, valamint a felesége és a lányai összesen 1391 hektár földet vásároltak az árveréseken 1,9 milliárd forintért még január elején. Nem kell aggódni a Tiborcz-család megélhetéséért sem, a miniszterelnök veje jutányos áron jutott közel 300 hektárhoz. Nem is beszélve Lázár János rokonságáról, akik a legújabb számítások szerint több mint háromnegyed milliárd forint értékben, 505 hektárnyi földet vásároltak fel.

De nem csak politikusok és hozzátartozóik jártak feltűnően jól. A legutóbbi körös földárverésen felbukkant néhány, eddig kevés figyelmet kapott nagy szereplő, akik nem valószínű, hogy gazdálkodni terveznek a frissen szerzett birtokukon. Egy frissen alakult kft. tulajdonosai összesen rögtön 901 hektárt húztak be Fejér megyéből 1,5 milliárd értékben, a megszerzett területekre azonban egy másik cégnek érvényes bérleti szerződése van 2051-ig.

Több mint félezer hektárhoz jutott egy fiatal budapesti testvérpár is, akiknek nincs gazdálkodó múltjuk, viszont rokoni kapcsolatban állnak egy sikeres üzletemberrel, aki többek között az Eximbank felügyelőbizottságának is tagja. Ők, és még néhány sikeres licitáló is feltűnően nagy területet nyert a megyében, volt aki 200 hektárral többet annál, mint amit a törvény szerint meg is tarthat. A nyertesek egy részében közös pont, hogy mind Leisztinger Tamás agrárbáró érdekkörébe tartozó cégek által bérelt földeket vásároltak meg. A szövevényes kapcsolatrendszerek alaposabb megismeréséért kattintson ide.

Mindegy, csak adózni ne kelljen

A héten közzétette a NAV, mennyi pénzzel lógnak neki adósai. Az összeg elég sokkoló, 2015 végén összesen

Ez 3624 magánszemély és egyéni vállalkozó egyenként több mint 10 millió forintos tartozásából, valamint 2899 szervezet egyenként több mint 100 millió forintos elmaradásából állt össze. A számításba azok kerülnek bele, akiknek adóssága folyamatosan, legalább 180 napon keresztül fennáll. 

De semmi gond, nem csak Magyarországon ilyen nehézkes behajtani az adót. Utánajártunk, mi folyik a világ legnagyobb adóelkerülőinek háza táján, akik ugyan hivatalosan nem tartoznak senkinek, mégis erkölcsileg kétségbe vonható módszerekkel érik el, hogy ne kelljen hozzájárulniuk a közöshöz. A legügyesebb trükközők között találjuk a világ nagy techcégeit (pl. Google, Facebook), és a sharing economy képviselőit is (pl. Uber, AirBnB).

A módszereik nem illegálisak, mégis jelentős bevételektől fosztják meg az állami büdzséket, így a kormányok igyekeznek fellépni az adókiskapuzás ellen jobb-rosszabb eszközökkel. Az Egyesült Királyság múlt hét végén megállapodott a Google-lel, hogy 130 millió fontot, tehát nagyjából 53 milliárd forintot fog nekik fizetni a cég 2005-ig visszamenőleg. Az adóoptimalizáló multik megregulázása az USA-ban és az EU-ban is terítéken van, de jelentősen keményebbnek kellene lenni a mostaninál ahhoz, hogy valóban működjön a dolog, így egyelőre a trükközők állnak nyerésre. 

Áfacsalt mobilok lepték el a piacot

És ön tudta, hogy gyanúsan olcsón vásárolt telefonja áfacsalt lehet? A dolog ott lett gyanús, hogy észrevettük: 51-91 százalék árkülönbségeket kapunk öt népszerű telefonnál, ha a legolcsóbb és a legdrágább ajánlatokat hasonlítjuk össze. De hogyan lehetséges ez ugyanabban az országban?

Kiderítettük, hogy a boltokban tapasztalható feltűnően nagy szórás a különféle telefonok ára között valószínűleg áfázás eredménye, de a kisboltok egy rakás más vásárlócsalogató trükkel is élnek. A gyanútlan vevőket nemlétező mobilok hirdetésével csalogatják, új, de már felbontott telefonokat adnak el használtként a kedvezőbb adókulcsot kihasználva, más piacokra szánt termékeket értékesítenek. Ha nem vigyázunk, könnyen becsaphatnak vagy bukhatjuk a garanciát jóárasított mobilunkkal, úgyhogy ügyeljen mindenki, mit vásárol!

További izgalmak a hétről:

• Miért éri meg jobban végstádiumú rákra gyógyszereket fejleszteni?
• Hogyan tervezi a kormány mégis megsarcolni a boltokat?
• Mi az a giccsadó és kiket fenyeget? 
• Miért nem fogadják már el sehol az Első Magyar Cafetéria-kártyákat?
• Mennyire állunk rosszul korrupcióval? 
• Kik más országok Csányi Sándorai? 
• Hogyan lehet sajttal küzdeni az Iszlám Állam ellen?