A szemétszállítás Klikjétől rettegnek a hulladékos cégek
![MZS 4771](http://kep.index.hu/1/0/1145/11451/114510/11451033_d0fa4d44fcfebfc3b4fec42b5d804204_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
13 éve nem teljesíti vállalását a magyar kormány
- Megnyílt Magyarország első vidéki Hilton szállodája Debrecenben
- Veszélyesen szennyezi az országot, de egyelőre nem látszik, mikor szabadulhatunk meg tőle
- Izmot növesztettek a zöldségtermelők, Nagy Istvántól kapták a pörgetőt
- Fordulat a lakáspiacon, minden kiderült az árakról
Áprilistól országos szinten átalakítja a kormány a lakossági hulladékkezelés rendszerét a már ismerős képlet szerint:
A helyi szinten működő szemétkezelő cégek feje fölött létrejön egy állami holding, amely felelősségi körei egyelőre nem teljesen világosak. Az viszont már biztos, hogy a feladatokat nem veszi át, csak a lakosságtól beérkező szemétdíjat, majd aztán abból oszt vissza a tényleges szolgáltatást végző vállalatoknak.
Ezek viszont nem repesnek az örömtől az új rendszer miatt. Többségük már így is masszívan veszteséges, napi szintű pénzügyi problémákkal küzd a különadók és a rezsicsökkentéses díjbefagyasztás miatt, így nem gondolja, hogy majd pont az oldja meg a gondjait, ha egy állami vízfejhez irányítják a bevételeket.
Államosították, majd kivéreztették az ágazatot
A lakossági szemétszállítás nagyszabású átszervezése 2012-ben kezdődött, ekkor módosították úgy a hulladéktörvényt, hogy eztán csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit cégek kezelhetik a szemetet. Az új szabály után szép sorban létre is jöttek a cégek, ma mintegy 170 hulladékgyűjtő és 142 őket üzemeltető közszolgáltató van országosan, jelentős többségük önkormányzati tulajdonú.
![Hulladékok a zuglói szeméttelepen](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1145/11451/114510/11451047_1b4c76aa3ea692d6be29ab583942ec12_wm.jpg)
A megalakulás után a vállalatoknak nem kellett sokáig várni a hideg zuhanyra. Először jöttek a változatos különadók, majd a rezsicsökkentéssel járó hatósági árszabályozás. A tranzakciós adó, az e-útdíj, a telefonadó mind évi sokmilliós tételben sújtja a hulladékkezelési szektort. Ehhez jött hozzá a kormány 2013 óta töretlen rezsicsökkentési láza, amely a szemétszállítási díjakat is befagyasztotta, így a nagy igyekezetben nemcsak a külföldi energiamultikat, hanem a hazai, ráadásul önkormányzati kézben levő cégeket is sikerült megszívatni. Ezzel csak egy aprócska baj van:
így nemhogy tartalékképzésre nem jut pénz, de a hulladékos cégek elkezdtek durva mínuszokat felhalmozni.
Újabb vízfej bújt elő a kukából
Ebbe az áldatlan helyzetbe most belenyúl az állam, de nem pont úgy, ahogyan azt a szereplők többsége jónak látná. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 500 millió forintos alaptőkével és 5 milliárd forint működési költségvetéssel Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) néven létrehozott egy állami holdingot, amelynek tevékenységéről egyelőre keveset tudni, az viszont biztos, hogy átveszi a közszolgáltatóktól a lakossági szemétdíjak beszedését.
Még a rezsicsökkentéssel együtt is jelentős összegről van szó: Szabó Zsolt kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár a holding létrejöttét bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta,
Ez az összeg mostanáig decentralizált módon az egyes szolgáltatók kasszájába folyt be, eztán viszont az NHKV levenné belőle a saját részét, majd osztana vissza nekik belőle annyit, amennyit bizonyos paraméterek alapján előre kiszámolt.
Hogy egy kukaürítéséért mennyit kapnak a cégek, az több mindentől is függ, magyarázta Szabó Zsolt az Indexnek. Egy 80 literes kukányi hulladék elszállításáért alapesetben 350 forint jár vissza, de ez növekedhet attól függően, hogy a cég végez-e valamilyen plusztevékenységet, például zöldhulladék-gyűjtést vagy lomtalanítást. Egy 1100 literes nagy kukára visszakapható összeg maximum 4400 forint lesz, de az átállással nem várták meg az ezen a héten kijövő miniszteri rendeletet, amelyből kiderülnek majd a pontos részletek.
![Szabó Zsolt, kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1145/11451/114510/11451055_a62061d9cad04dc45109ea3f753d7300_wm.jpg)
A lakosság elvileg annyi változást érzékelhet, hogy máshová kell majd utalni a díjakat, amelyek összegéhez egyelőre nem nyúlnak. Hogy ez mennyire lesz zökkenőmentes, az egyelőre kérdés, de úgy tudjuk, az NHKV számlázási rendszere még nem áll készen, így az első időszakban még a régi rendszeren keresztül számláznak, és reménykednek, hogy minden rendben lesz.
A kukaholding – melyet egy fiatal hulladékgazdálkodási szakember, Weingartner Balázs vezet majd – a pénzbeszedésen kívül mást is csinál majd elméletben. Első körben szeptember 30-ig adatokat gyűjtenek az egész országból, hol és mit érdemes fejleszteni az elég egyenlőtlen színvonalú szolgáltatáson, majd október 1-jétől 2017 végéig megkíséreli felzárkóztatni a rendszert az uniós elvárásokhoz, például a házaknál található szelektív kukák mostani ötvenszázalékos lefedettségét feltornászni százra. Idővel tervezik a kukaűrtartalom helyett a tömegalapú fizetésre való átállást is, de ennek a közeljövőben még nincs realitása az államtitkárság szerint.
Lenne hova fejlődni szemétügyben
Egy ország hulladékkezelési rendszerének nem a cégek finanszírozása a legfontosabb eleme, de a fenntartható finanszírozás előfeltétele a hatékony működésnek. Hatékonyság alatt ma már több mindent értünk annál, mint hogy a kukánk tartalma rendben eljut a szeméttelepre, ugyanis a hulladék nagy része valójában nem is szemét.
Az újrahasznosításra komoly iparág épül, a használható hulladékoknak önálló piaca van és környezetvédelmi szempontból is annál jobb, minél kevesebb dolog vész kárba. Épp ezért az EU-n belül nagy hangsúlyt fektetnek a modern hulladékkezelésre és a szemét csökkentése is prioritás, Franciaországban a múlt héten tiltották be a műanyag zacskó kereskedelmi alkalmazását.
Mind a józan ész, mind az uniós elvárások szempontjából fájó, hogy Magyarországon az utóbbi években nem igazán történt előrelépés ezen a téren. A házakhoz kihelyezett szelektív kukák jók, de érthetetlen például, miért nincs külön üveggyűjtés, és a lakossági szelekció önmagában nem elég, ha az újrahasznosítás megtorpan: a hulladékkezelési ágazat 2011-es államosítása után példátlan módon egy év alatt 59 százalékról 49 százalékra zuhant az újrahasznosítási arány, és azóta sem tért magához. A lakossági hulladékgyűjtésben működő cégek adósságba hajszolása pedig azért volt rossz döntés, mert így nem jut elég pénz korszerűsítésre, a lerakók rekultivációjára, és megöli a fejlesztési szándékot az ágazatban. Hogy ezen segíthet-e egy központi szereplő, az hamarosan kiderül.
Durván veszteségesek a szolgáltatók
Ez idáig kecsegtetően hangzik, de a szemetes cégek mégsem bíznak benne, hogy jól fog elsülni a dolog. Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint
a tervezet egyenesen katasztrofális,
és könnyen ellehetetlenítheti a szemétszállító cégek amúgy is hajszálon függő finanszírozását. Gémesi a Zöld Híd Program önkormányzati társulás elnöki tisztjét is betölti, így rálát Északkelet-Pest és Nyugat-Nógrád megye 109 településének hulladékkezelésére.
A társulás által üzemeltetett Zöld Híd Régió Nonprofit Kft.-nak az utóbbi pár évben egyre rosszabbul megy. A rendelkezésre álló utolsó adatok szerint 2014-ben 433 millió forintos veszteséget termeltek, kötelezettségeik pedig már ekkor 1,8 milliárd forintra rúgtak. Többször kevés választotta el a társaságot a csődtől.
Hogy a közszolgáltatók hány százaléka veszteséges, arról erősen megoszlanak a vélemények, Szabó Zsolt úgy nyilatkozott, 80 százalékuk legalábbis nullszaldós, Gémesi György és az általunk megkeresett Hulladék Munkaszövetség (Humusz) civil szervezet szerint azonban jelentős többségük nem tudja kigazdálkodni a működési költségeit, különösen nagy a baj a szegényebb országrészekben, kistelepüléseken szolgáltató vállalatoknál.
![Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Zöld Híd Program elnöke](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1145/11451/114510/11451061_bd1502965452a78a4250ec52ba3e4126_wm.jpg)
Gyors cégadatbázisos keresést lefuttatva mi is az utóbbi állítást találtuk valószínűbbnek. Az általunk megnézett mintegy húsz vidéki hulladékkezelő közül mindössze hármat találtunk, amely nem veszteséggel zárt tavaly, mindet nagyvárosban: a miskolci, a debreceni és a győri nonprofit hulladékos cégeknél is sok volt a még be nem fizetett kötelezettség, de ezek legalább 2014-ben pluszt termeltek. A mezőnyből erősen kiemelkedik a fővárosi FKF, amely az elmúlt években 1-3 milliárdos adózás előtti eredményt produkált, mivel sokkal kisebb területről tud összegyűjteni sok hulladékot.
Nem úgy a kisalföldi, a salgótarjáni, a szombathelyi, a szolnoki, az érdi, és még egy rakás másik szolgáltató, amelyeknél mind több tíz-, esetenként százmilliós éves veszteségeket és kötelezettséghegyeket találunk.
Gémesi György becslése szerint
ez a pénz az önkormányzatok költségvetését terheli, vagyis előbb vagy utóbb azoknak adófizetőknek kell majd összedobni, akik most még javában ujjonganak a rezsicsökkentésért.
Ide a lóvéval, az adósságot megtarthatjátok
Bár hogy pontosan kik és milyen ütemezésben fogják kifizetni ezt a pénzt, arról még nem tudunk semmit, az viszont már kiderült, hogy az NHKV a felgyülemlett adósságállományt nem veszi át. Szabó Zsolt szerint a cégek menedzsmentjének teljesítménye nagyon változó, van, amelyik magasabb árszabás – 400 forint feletti kukaürítési díjak – mellett is képtelen volt kigazdálkodni a működési költségét, így nem kizárólag a rendszer hibája a sok felhalmozott mínusz.
Ezért aztán az új holding egyszerűen nem foglalkozik a mostanáig összejött tetemes adósságállománnyal.
Ezeknek a cégeknek nincs megtiltva, hogy közszolgáltatói működésük mellett profitorientált tevékenységeket is folytassanak, a tartozásaikat megtéríthetik abból
– mondta el az Indexnek az államtitkár. A NKHV-t azért hozzák létre, hogy kiküszöböljék a további egyenlőtlenségeket, a jövőben adósságokat felhalmozó cégeket egyedi elbírálás alapján segítik meg.
Hasonlóképpen járnak el a cégek kintlévőségeivel is. A fogyasztók mostanáig felhalmozódott tartozásait nem, de az ezután keletkezőket átveszi a holding a NAV-val együttműködésben. Ezzel megint csak a legrosszabb helyzetben lévő hulladékkezelőkön nem segítenek sokat, amelyek az ország északi és keleti részének lakosságát látják el, és amelyeknek a legtöbb ügyfél tartozik.
Budapest is tiltakozik
Problémaként látják Gémesiék, hogy az új rendszerben az állami holding nem köt szerződést az egyes szolgáltatókkal a finanszírozásról. Erre nincs semmi szükség az államtitkárság szerint, mivel a pénzvisszacsorgatás menete jogszabályban rögzített, adott számlázási időszakonként kapják majd vissza a számukra megállapított összegeket a szolgáltatók. További garanciákat, vagy hogy mi lesz, ha ez valami okból mégsem történik meg, a tényleges tevékenységet végző cégek nem kapnak. Ezzel egy újabb bizonytalanság kerül a szemétszállítás amúgy is a határokig kitolt finanszírozási rendszerébe.
![Elhasznált homokzsákokat tesz le egy teherautó a Római-parton](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1145/11451/114510/11451067_62b2222aec1b812b9e5df5877cef2420_wm.jpg)
Gémesi György szerint sok cég működése az állandó likviditási gondok miatt már most is hajszálon függ, ha az állami holding néhány hétre-hónapra ráül a pénzre, akkor akadozni kezdhet a szemétszállítás. Ez már jó párszor előfordult a mostani, rugalmasabb rendszerben is: 2014 óta több száz településen kényszerszolgáltatóként a katasztrófavédelmet kellett kijelölni, mert a helyben illetékes szemetes cég már nem tudta tovább állni a halmozódó veszteségeket.
Nem különösebben meglepő, de újabb adalék az új szemétrendszerrel kapcsolatos aggályokhoz, hogy múlt hét pénteken Budapest is sajtóközleményben bírálta az átszervezést.
A kormányt erősen támogatom, de Budapesten választottak főpolgármesternek, ezért ezt nem venném szívesen
– mondta Tarlós István az NHKV-koncepcióról. Állítása szerint a főváros már két hónapja levelekkel bombázza a szaktárcát, de érdemi válaszok nem érkeznek. A vonatkozó rendelet sok szempontból problémás, nincs összhangban a hulladékgazdálkodási törvénnyel, ebben a formában végrehajthatatlan, és túl gyorsan akarják bevezetni, továbbá több folyamatban lévő fővárosi projekt eleshet miatta az uniós támogatástól. A főváros tiltakozásában az is közrejátszhat, hogy az új rendszerben az eddig magától is jól működő FKF szinte csak rosszabbul járhat.
Nem felelünk meg az uniós elvárásoknak sem
A hulladékkezelést az unió többi országában is megyei vagy régiós szinten oldják meg, mert így logikus. Mindenhol eltérőek a helyi adottságok, éppen ezért nem lehet egységes szemétdíjat sem bevezetni. Az árakat úgy kellene meghatározni, hogy a bevételből fussa az elhasználódó gépek cseréjére és az uniós szabályok által előírt rekultivációs tartalékra.
Ehhez képest ma Magyarországon a közszolgáltató nem szabhatja meg úgy az árait, hogy kijöjjön a pénzéből, és ezzel párhuzamosan különféle pluszterheket visel, így az utóbbi években a tartalékképzés elmaradt. Gémesi György szerint
nincs más ország az EU-ban, ahol a közszolgáltatókkal útdíjat fizettetne az állam.
Szakértői szervezetek szerint is inkább szubszidiaritásra, mint központosításra kellene törekedni hulladékügyben. A holding nem rendelkezik a térségenként változó ismeretekkel, így félő, hogy nem a helyi viszonyoknak megfelelő döntések fognak születni, és rugalmatlanná válik a rendszer, mondta az Indexnek Urbán Csilla, a Humusz Szövetség munkatársa.
Ezenkívül az NHKV erősen csökkenti a differenciált szemétdíj bevezetésének lehetőségét azzal, hogy a szakmai döntés, díjfizetés és szolgáltatás elválik. Egy ilyen rendszer nem támogatja a környezettudatosabb hulladékgazdálkodást, a hulladékos hierarchia lépcsőfokain feljebb mozdulást a Humusznak dolgozó szakértők szerint.
![PET-palackok feldolgozása egy budapesti szelektív hulladék feldolgozó üzemben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1145/11451/114510/11451071_871cdf291369ac5f3121b6814a52d0de_wm.jpg)
A hulladékhelyzet visszásságait tehát a központi pénzbeszedő vízfej semmilyen módon nem oldja meg, csak tovább bonyolítja az amúgy is alacsony hatékonyságú és megnyomorított rendszert egy új szereplő beiktatásával a fogyasztó és a szolgáltató közé.
Bár a lakosság elvileg semmit nem fog érzékelni a váltásból, a szolgáltatás és a fizetés szétválasztása azért okozhat majd meglepetéseket. A hírek szerint az ügyfélszolgálat például a közszolgáltatóknál fog maradni, ám a kérdések nagy része a továbbra is számlázáshoz kapcsolódik majd.
Attól tartunk, hogy a hulladékkezelés Klikje jön létre, vagy valami annál is rosszabb
– mondta Gémesi György.
Hadilábon áll a szeméttel a kormány
A klikes párhuzam azért is találhat, mert bár érthető és jogos a kormányzati szándék, hogy gatyába rázzák a hulladékkezelést, ismét azt találták ki, hogy mindent központosítanak ahelyett, hogy növelnék a helyi viszonyokat ismerő szereplők hatáskörét és jogait.
Persze nem csak a Kliket lehet itt emlegetni, közelebbi példának ott van a szemétszektor másik ágának rosszul elsült átszervezése: a kormányváltás után gőzerővel rontottak neki a korábban piaci alapon úgy-ahogy már kiépült hulladék-újrahasznosításnak, és létrehoztak egy bürokratikus monstrumot, amelynek működési elvébe szinte kódolva volt, hogy kartellezésre kényszeríti az ágazati szereplőket. Az egésznek maximum annyi értelme volt a kormány szempontjából, hogy rátehették a kezüket egy 25 milliárdos iparágra.
![Elhasznált háztartási hulladékok egy zuglói szeméttelepen.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1145/11451/114511/11451153_74999452de9faa0f2042da304f7924c1_wm.jpg)
A botrányosan működő OHÜ-t 2014-ben felszámolták, de csak azért, hogy helyette létrehozzák a nagyon hasonló Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságot. Az NHI az OHÜ által kitermelt anomáliákat továbbvitte, miközben a hazai újrahasznosítás mértéke is drámaian esett.
Ez a fajta központosítás tehát nem tűnik túlságosan nagy sikernek az eddigi iparági és azon kívüli példák esetében sem, ráadásul a sokat hangoztatott bürokráciacsökkentéshez sem passzol, és az összes létező szereplő tiltakozik ellene. Ennek ellenére április 1-jével megkezdődött az átszervezés. Hogy mihez kezd az NHKV ilyen körülmények között, talán nyárra kiderül.