Fán rohad a magyar gyümölcs

Öntik ki az ablakon a pénzt a kereskedőházak

A Magyar Nemzeti Kereskedőház szerdán közzétett beszámolójából kiderült , hogy ebben a formában biztosan nem éri meg az országnak fenntartani a külföldi kereskedőházak rendszerét: az MNKH Zrt. hatmilliárd forintos mínuszt termelt tavaly, miközben teljes működése alatt kevesebb mint fele ekkora, 2,8 milliárdos hasznot hajtott a magyar vállalkozásoknak.

A külügy alá tartozó cég, amelyben több Szijjártó Péterhez közel álló, ám szakértelemmel nem rendelkező ember is pozícióhoz jutott, eddigi működése során összesen 8,5 milliárd forint közpénzt költött el. Alkalmazottai átlag bruttó 880 ezer forintot keresnek, és évi több milliárdos tétel megy a külföldi kirendeltségek fenntartására is, de alig van olyan ország, ahol ezek említésre méltó hasznot hajtanának.

Jobb fizetésért sincs már munkás

Hiába az egyre több ágazatban jellemző béremelés, továbbra sem enyhül a munkaerőhiány Magyarországon. A héten arról érkeztek hírek, hogy továbbra sem vonzó eléggé a boltosmunka, júniusban nem nőtt az alkalmazottak száma az üzletekben az év elejéhez képest. Pedig nem csak a Lidl-ben - ahol már 300 ezres bruttóra számíthatnak az alkalmazottak - nőnek a bérek, 2016. júniusában közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, míg egy évvel korábban 182 ezer forint, ami közel 10 százalékos átlagos emelést jelent. Hogy melyik áruházban pontosan hogy fizetnek, azt ebben a cikkünkben néztük meg.

A bolti alkalmazottakon kívül az idénymunkás is hiánycikké vált a nyáron: becslések szerint 50-80 ezer ember hiányzik a zöldség-gyümölcs ágazatból, jelenleg szinte ott tartunk, hogy nincs ember, aki leszedje az érett termést. A késlekedés súlyos károkat okozhat a gazdáknak, mivel némely termény esetében 1-2 nap is sokat számít minőségben, és ha nem találnak a megfelelő időpontban munkaerőt, már csak olcsóbban tudják eladni az árut.

Mészáros Lőrinc nyaral és nyaraltat

Alig telik el úgy hét, hogy ne kerüljön a sajtóba Mészáros Lőrinc egy-egy újabb húzása, mostanra is jutott két érdekesség a felcsúti polgármesterről.

Egyrészt kiderült, hogy Mészáros megállíthatatlanul terjeszkedik tovább a szállodaiparban, a bukott brókercégek hagyatékaként maradt hotelek és az alcsúti Habdsburg-kastély felvásárlása után ezúttal a balatonalmádi Hotel Ramadát szerezte meg. És akkor a szintén nem túl rég bejegyzett horvátországi ingatlanfejlesztő-cégéről még nem is beszéltünk.

És ha már Horvátoszág, a másik izgalom Mészárossal kapcsolatban az volt, hogy bár rendelkezik ott egy luxusnyaralóval, most mégsem ebben nyaralt, hanem egy 1,4 milliárdos jacht fedélzetén fényképezte le a Mancs fotósa Zadar közelében. A 35 méter hosszú, fitnessteremmel és sok más extrával ellátott hajót elvileg 2015 óta két máltai magánszemély birtokolja. Logikus lenne, hogy Mészáros kibérelte, de a fedélzetén hivatalosan csak a tulajdonosok és vendégeik tartózkodhatnak, mivel nyilvántartott kategóriája szerint bérbe nem adható.

Necces lesz az online kasszák kiterjesztése

A NAV a korábbi sikereken felbuzdulva tovább növelné az áfabeszedés hatékonyságát, de mindez nem megy zökkenőmentesen. A héten kiderült, hogy bár elvileg október 1-jétől már élnie kellene az online pénztárgépeknek újabb 30 ezer szolgáltatónál (többek között masszőröknél, autószerelőknél), egyelőre nem is lehet olyan gépeket kapni , amelyek megfelelnek a célnak. A hatóság korábban előírta, hogy az újonnan a körbe kerülőknek már eggyel fejlettebb konstrukciójú kasszát kell beszerezniük, csakhogy most még ezt sehol nem lehet beszerezni. 

A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal szerint náluk eddig két új típusú kassza engedélyezését kérték, de még mindkét típust vizsgálják, a NAV-val együtt. A pénztárgépekkel foglalkozó források szerint egyáltalán nem garantált, hogy időben átfut a folyamat, az ellenőrzésre benyújtott gépeket ugyanis senki nem tudja rendesen tesztelni.

A NAV másik új csodafegyvere, amit a héten szellőztették meg, hogy 2017  júliusától minden százezer forintnál nagyobb összegű adót tartalmazó számla adatai beérkeznek majd a hivatalhoz. A gazdaságfehérítő intézkedés lényege, hogy az elektronikus számlázást összekötik a korábban bevezetett ekáer-rendszerrel, így azonnal látni lehet majd, ha két gazdasági szereplő valójában csak papíron kötött üzletet, áfacsalás céljából.

Ezekről se maradjon le: 

• 68+5 milliárdot osztanak szét kutatás-fejlesztési illetve startup-támogatásként magyar cégek között
• Magyarországra jöhet egy híres amerikai sportbár-láncolat
• Rekordösszegű, 100 millió forintos bírságot kapott a Tigáz, a cég a bírósághoz fordul
• Átrendezheti a médiapiaci erőviszonyokat Európában a Google-adó 2.0
• Furcsa cégeket és kapcsolatokat talált a 444 az orosz ügyfeleknek árult letelepedési kötvények szerződéseit bújva
• 361 millió forint rendkívüli támogatást kap a szigetszentmiklósi fociakadémia
• 33 millió forint agrártámogatás maradt ki a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataiból
• Drágán mulatoznak a minisztériumi alkalmazottak, fél év alatt 2,6 milliárd ment reprezentációra.
• A minisztériumi költéseknél más érdekesség is adódott a héten, kiderült például, hogy az NGM három havi munkára 8 millió forintot fizettek ki egy elemzőnek, hogy az önkormányzatok számlavezetését tanulmányozza.

Heti helyzetelemzéseink:

• Tanévkezés előtt segítünk eligazodni az iskolatáskapiacon 
• Átformálhatják a világgazdaságot a feltörekvő kínai cégek
• A devizahiteles-mentőcsomag és a magáncsőd bevezetése után is tízezrével maradtak reménytelen helyzetű adósok
• Kiderült, hogy szoros összefüggés van a magas képzettség és a hosszú élet közt
• A németeknek már annyi megújulóenergiájuk van, hogy nem tudják hova tenni, de ez egyáltalán nem jó