Aki segít az offshore adóoptimalizálásban, az is mehetne börtönbe
További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
Az egész világon durva felháborodást okoztak a panama-iratok, nálunk valamiért kisebbet, talán azért mert a Fideszről és az MSZP-ről is rögtön kiderült, hogy érintettek a botrányban.
Vagy azért, mert belefásultunk, nálunk egyre gyakrabban tűnnek fel az állammal gyanúsan üzletelő, titkos offshore szereplők. A legdurvább nagyságrendeknél elég a MET-botrányban átjátszott gázmilliárdokra, Rogán ismerőseinek letelepedési kötvényes bizniszére gondolni vagy akár arra, amikor az Matolcsy egy offshore szereplőtől a meghirdetett árnál drágábban akarta megvenni az Eiffel Palace-t.
"Ne féljünk kimondani, adóparadicsomban két okból tartanak pénzt: hogy láthatatlanná tegyék vagy nem akarnak adózni utána. Főként azonban egyszerre mindkettő. Reálgazdasági szempontból egyik sem túl pozitív törekvés" - mondta az adóparadicsomokról Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.
Még akkor is így van ez, ha egyes ügyvédi irodák és akár bankok is szuperdrágán segítenek elintézni, hogy különböző nehéz adókonstrukciókban eljusson végül a pénz a titkos helyre. A panama-iratokkal remélhetőleg ezek a trükkök fognak Szmicsek szerint megszűnni, mivel mindegy, hogy valamit IP-boxnak, treasury vagy financial centernek hívunk, ezek hasonló esetben védhetetlenek egy igazi érv ellen: a tartalom mindig elsődleges a formával szemben.
Ha a jövedelmet nem a Kajmán-szigeteken termelik és az összeg valódi gazdája is máshol él, akkor egyszerűen nincs olyan helyzet, amely indokolná, hogy ez a pénz az offshore helyszínen adózzon. Ahol egyébként általában nem is adózik semmit.
Szmicsek szerint a botrány hatására soha nem látott összefogás alakult ki a nem együttműködő offshore országok ellen. Erre utal a 300 topközgazdász közös levele arról, hogy ezeket kiskapukat közösen be kell zárnunk. Mondjuk Jeffrey Sachs rögtön hozzátette, hogy az USA-ban és Londonban elképesztően erős csoportok lobbiznak közben azért, hogy a korábbi kiskapuk fennmaradjanak. Mindenesetre a közgazdászok egyértelműen kimondják, hogy nincs olyan értelmezhető gazdasági szempont, ami ezeknek az offshore paradicsomoknak bármiféle pozitív hatását indokolhatnák.
De még erősebb lehet az adótanácsadó szerint az OECD BEPS programjának, illetve a Világbank az IMF, az EU és az ENSZ programjainak közös hatása. A panama-iratoktól szintén megtépázott tekintélyű Cameron Egyesült Királysága már beadni látszik pillanatnyilag a derekát. Persze végig nagy kérdés marad, hogy az USA és az EU mennyire akarja végigvinni a folyamatot, és tényleg átalakítani a jelenlegi helyzetet.
Szmicsek szerint valódi megoldás végül egyebek mellett például az lehetne, ha hatósági engedélyezés alá vonnák, netán illegálisnak nyilvánítanák a nem együttműködő offshore helyszínekhez kapcsolódó pénzügyi ügyleteket, például, az odairányuló befektetéseket, illetve az átutalások fogadását vagy indítását.
Hasonlóan radikális lépés lehetne, ha büntetőjogi következményeket vonna maga után egy bank, ügyvéd vagy adótanácsadó ilyen ügyekben történő közreműködése.