Nincs is túltermelés bölcsészekből

Politikusaink rendszeresen sugallják, hogy túl sok bölcsészt képez az ország, pedig sokkal könnyebb jó állást kapni mérnökként. Orbán Viktor például romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokról beszél, és a himihumi képzések kigyomlálását igéri. Palkovics László felsőoktatási államtitkár még direktebben fogalmaz, mikor a viccet idézi, mely szerint

Mit kérdez az elhelyezkedett bölcsész az állástalan bölcsésztől? ­ – Adhatom nagyobb kólával és nagyobb krumplival?

De vajon tényleg nehezebb bölcsészdiplomával jó munkát találni?

Választ Magyarország legnagyobb rendszeres munkaerőpiaci adatfelvételének, a KSH Munkaerő-felmérésének adatai alapján kaphatunk. A felmérésben szereplők között létrehoztam egy tágan értelmezett “bölcsész” kategóriát amely a művészeti, bölcsésztudományi és egyes társadalomtudományi (de nem közgazdasági vagy üzleti) diplomával rendelkezőket; valamint egy “mérnök” kategóriát ami a mérnöki és tervezői diplomával rendelkezőket tartalmazza. A pontos definíciók és az ábrák adatai elérhetőek itt.

Ezeket a kategóriákat használva, az első ábra a 2011-13 időszakban mutatja a mérnökök és bölcsészek között a foglalkoztatottak arányát a 24-62 éves korosztályban.

Mindkét nemet tekintve a bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik. Azonban nemekre lebontva változik a kép. A bölcsész nők a mérnök nőknél nem kisebb, hanem nagyobb, a bölcsész férfiak pedig a mérnök férfiakkal majdnem pontosan egyező arányban dolgoznak. A két nemet együtt tekintve csak azért látunk kis különbséget a mérnökök javára, mert közöttük sokkal több a férfi. Összességében: azonos neműek között nem dolgoznak nagyobb arányban a mérnökök mint a bölcsészek.

Vajon vannak különbségek a nem dolgozók között? Hogy választ kapjunk, a második ábrán a munkanélküliség és az állami juttatások szerepét mutatom be.

A bölcsészek közül többen vannak gyesen---érthető, hiszen sok közöttük a nő---a mérnökök közül pedig korai nyugdíjban. De sem munkanélküliségben, sem segélyekben nincs érdemleges különbség: mindkettő nagyon alacsony mindkét kategóriában. A nem dolgozók körében nincs tehát arra utaló jel, hogy a bölcsészek nehezebben boldogulnának.

Esetleg arról van szó, hogy - mint a gyorséttermes vicc is sugallja - a dolgozó bölcsészek rosszabb munkákat végeznek?

A harmadik ábra szerint a diplomás foglalkozásban vagy vezetőként dolgozók aránya a bölcsészek és a mérnökök között ugyanakkora, 71-71 százalék. Pontosan egyforma, 15 százalékos arányban végeznek felsőfokú képzettséget nem feltétlenül igénylő technikusi vagy asszisztensi munkát. A bölcsészek között többen dolgoznak irodai foglalkozásokban, a mérnökök között viszont többen végeznek szak- vagy segédmunkát. Összességében nincs érdemi különbség az elvégzett munka típusa szerint sem a munkapiaci sikerességben.

Vajon a különbségek csak a fiatalok körében jelentősek, és ezért nem látszanak az ábrákon? Megnéztük: a bölcsészek és a mérnökök helyzete foglalkoztatás, munkanélküliség és az elvégzett munka típusa szerint hasonló a 30-34 éves korosztály esetében is.

Mindez részben annak köszönhető, hogy a bölcsész végzettség sokféle foglalkozásban hasznosítható. Az ábrákhoz felhasznált, 2011-2013-as adatfelvételi hullámok az összesen 146-ból 99 diplomás foglalkozásban találtak bölcsész végzettségűeket. Az újságírótól a rendszergazdáig, a polgármestertől az adótanácsadóig.

A keresetekről nem áll rendelkezésre hasonló minőségű információ, csak a végzés utáni harmadik év béradatait ismerjük. Ekkor, azonos nemű munkavállalókat összehasonlítva, a bölcsészek a mérnököknél 25 százalékkal kevesebbet keresnek. Azonban a bölcsész állások sokszor nyújtanak más előnyöket: kötetlen munkaidőt, hosszabb nyári szünetet, intellektuálisan vonzóbb közeget, és a vágyott hivatással járó örömet. Ezekért cserében a bölcsésznek álló fiatal elfogadhatónak tarthatja az alacsonyabb jövedelmet.

A bölcsészek foglalkoztatási problémáiról szóló nézetek többnyire ipari nagyvállalatoktól, az őket képviselő kamaráktól, vagy az őket kiszolgáló fejvadászoktól származnak. Valószínű, hogy az ipari nagyvállalatoknak tényleg jobban kell a mérnők, de a gazdaságnak más területei is vannak. Az oktatás, a média, a kultúra és a szórakoztatóipar ugyanúgy keresletet szolgál ki, és rengeteg bölcsész végzettségűnek nyújt tisztes megélhetést. A Defacto szerint - bármilyen határozottan állítják is azokat - sem a kormánynak, sem a közvéleménynek nem kellene elhinnie a bölcsészekről szóló téves nézeteket.