Új dolgok derültek ki a hosszú élet titkáról

Hogyan hat az iskola a felnőttkori életminőségre? Azt már korábban bemutattuk, hogy a gyermekkori képzés növeli a felnőttkori jövedelmet. De vajon az anyagiakon túl hosszabbá és egészségesebbé is teszi az életet?

Mielőtt ezt a nehéz kérdést megpróbáljuk megválaszolni, először nézzük azt meg, van-e egyáltalán összefüggés az iskolázottság és a várható élettartam, illetve egészség között. Első ábránkon a várható élettartamot ábrázoljuk iskolai végzettség szerint, Magyarországra, a többi visegrádi országra, és a skandináv országok egy csoportjára. ( Ábráink adatai elérhetők itt.)

Mindhárom vizsgált országcsoportra igaz, hogy az átlagos élettartam az alapfokú végzettségűek között a legalacsonyabb, míg a felsőfokú végzettségűek között a legmagasabb. Például Magyarországon átlagosan 8 évvel élnek tovább a felsőfokú végzettségűek, mint az alapfokú végzettségűek. Az életstílus, a szokások, a magasabb jövedelem és a jobb munkakörülmények mind hozzájárulhatnak a megfigyelt összefüggéshez. Az ábrán az is látszik, hogy a visegrádi országokban rövidebb a várható élettartam, és nagyobb a különbség az alap és felsőfokú végzettek élettartama között, mint Skandináviában.

A hosszabb élet nem feltétlenül jelent jobb életminőséget. Mivel az egészség nagyban meghatározza az életminőséget, nézzük meg, hogy összefügg-e a végzettség konkrét betegségek előfordulásával. Második ábránk a magas vérnyomás gyakoriságát mutatja. Ez azért is jó mérőszám, mert a magas vérnyomás nagyban összefügg az életmóddal. (A cukorbetegséget is vizsgálhatnánk, amire nagyon hasonlóak az eredmények.) A harmadik országcsoport adathiány miatt eltérő az előző ábrától.

Azt látjuk, hogy a legalacsonyabb végzettségűeknek a legrosszabb az egészségi állapota. Például Magyarországon a magas vérnyomás gyakorisága több, mint 20 százalékponttal magasabb az alapfokú végzettségűek körében, mint a középfokú végzettségűek körében. Összességében azt találjuk tehát, hogy a magasabb végzettségű emberek tovább élnek és egészségesebbek.

De vajon tényleg javítja az oktatás a felnőttkori egészséget? Könnyen elképzelhető, hogy az ábrákat más logika magyarázza: például, hogy a jó szülői háttér vagy örökölt tulajdonságok magyarázzák mind a magas képzettséget, mind a jobb egészséget.

Hogy a tanulás egészségre gyakorolt okozati hatását megvizsgálják, Campbell és társszerzői rangos lapban megjelent tanulmányukban egy amerikai kísérletet használtak fel. A kísérletben 111 hátrányos helyzetű gyermeket véletlenszerűen vagy “kezelt”, vagy “kontroll” csoportba soroltak, és a kezelt csoport tagjaival átlagosan 4 hónapos kortól 5 éves korig heti 5 napban, 6-8 órában foglalkoztak, nyelvi, érzelmi és kognitív készségeiket fejlesztették. A kontroll csoport tagjai nem kaptak ilyen képzést. (A csoportok összetételéről részletesebben ír ez a tanulmány.)

Harmadik ábránk a gyermekkorban képzést kapó illetve nem kapó gyerekek egészségét hasonlítja össze felnőtt korukban, 30 évesen. Az ábrán egyes kockázati tényezők együttes megjelenésének gyakoriságát mutatjuk – például magas vérnyomás és elhízás – mert ezek a tényezők erősítik egymás negatív hatását.

Látszik, hogy a gyermekkori képzés jelentősen csökkenti a szív és érrendszeri illetve az anyagcserével kapcsolatos betegségek előfordulásának esélyét. Például, a gyermekkorban képzést kapó felnőttek között az elhízás és magas vérnyomás együttes előfordulásának gyakorisága több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint képzést nem kapó társaiknál. Mivel a képzést kapó illetve nem kapó gyerekeket a mintán belül véletlenszerűen választották, a megfigyelt különbség a gyermekkori képzés oksági hatása a felnőttkori egészségre.

Egyéb kutatások is azt találták, különböző mintákon és eltérő módszertannal, hogy az iskolázottság pozitívan hat a felnőttkori egészségre.

A fentiek azt sugallják, hogy mind a kisgyermekkori foglalkozások, mind a közép- és felsőfokú képzés bővítése javítaná a diákok egészségét és növelné életük hosszát. Ezek az eredmények tovább erősítik a Defacto már többször megfogalmazott véleményét, hogy az oktatás bővítése és minőségének javítása elsőrendű gazdaság- és nemzetpolitikai cél kell hogy legyen Magyarországon.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!