Több erőszakot hozott az uszító propaganda

2017.01.10. 06:51
69 hozzászólás
Az 1994-es ruandai népirtás során azokon a településeken, ahol magasabb volt az uszító propagandát sugárzó rádióadó lefedettsége, sokkal többen követtek el a tuszi kisebbség elleni erőszakot. A propaganda hatása még a szomszédos településekre is átterjedt. Összességében az uszító propaganda körülbelül 51 ezerrel (10%) növelte az erőszakot elkövetők számát. Ezt mutatja meg egy közelmúltban publikált fontos tanulmány.

Az Iszlám Állam erőszakos propagandát terjeszt. Az orosz sajtó az európai egységet bomlasztó hamis híreket közöl. Magyarország kormánya félrevezetően kampányol a menekültekről. Bár nagyon különböző a mód és mérték, közös vonás az egyes csoportok elleni propaganda.

Vajon mi a propaganda hatása az erőszakot elkövetők számára?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Rangos folyóiratban megjelent tanulmányában David Yanagizawa-Drott ezt a kérdést vizsgálta a Ruandában 1994 áprilisa és júliusa között lezajlott, a tuszi kisebbség elleni népirtás példáján, ami legalább 500 ezer tuszi halálához vezetett.

A népirtás idején a ruandai falvakban a rádió volt a meghatározó hírforrás. A kormányközeli RTLM rádió nyíltan a tuszik kiirtására buzdított: gyakran csótányként utalt e kisebbség tagjaira, ezzel dehumanizálva őket. A kormánypropaganda az agressziót nemzeti önvédelemnek állította be, és világossá tette, hogy az elkövetőket nem fogják felelősségre vonni.

Ruanda földrajzi adottságaiból következően a vidéki falvak rádiós lefedettsége jelentősen különbözött. A propaganda hatása tehát mérhető, ha összehasonlítjuk az erőszakot elkövetők számát a különböző rádiós lefedettségű falvakban, miután egyéb, az erőszak mértékét befolyásoló (földrajzi, iskolázottsági és jövedelmi) tényezők hatását kiszűrtük. A tanulmányban használt statisztikai (regressziós) módszer lényegében ezt az összehasonlítást teszi lehetővé.

defactobognar01

Első ábránk megmutatja, hogy a becslés szerint mennyivel többen követnek el a tuszi kisebbség elleni erőszakot egy, az RTLM rádió által teljesen lefedett faluban mint egy olyan településen, ahol az RTLM egyáltalán nem elérhető. Ez a különbség 62% ha az összes, 52% ha az egyénileg elkövetett és 72% ha a szervezetten elkövetett erőszakot nézzük (első, második és harmadik oszlop).

Elvileg elképzelhető, hogy a magas lefedettségű falvak olyan tényezőben is különböznek, aminek hatását nem szűrtük ki teljesen (például nem megfigyelt fejlettség), és ez vezet gyakoribb erőszakhoz. Ezt a magyarázatot zárja ki az utolsó oszlop, ami a lefedettség és az erőszak összefüggését mutatja egy másik országos rádióadó, a sokkal kevesebb tuszi-ellenes tartalmat sugárzó Radio Rwanda (RR) esetében. Látható, hogy a RR lefedettsége nem függ össze az erőszakot elkövetők számával (az elkövetők számának növekedése statisztikailag nullától nem megkülönböztethető). Tehát valószínűleg nem egyéb különbségek, hanem tényleg az uszító rádió hatására nőtt az erőszakot elkövetők száma.

Vajon volt-e a település határán túlterjedő hatása is az uszító rádiónak?

defactobognar02

Második ábránk a településen elkövetett szervezett erőszak és a szomszédos területek lefedettsége közötti összefüggést szemlélteti. Az első oszlop azt mutatja, hogy 480%-kal több a szervezetten erőszakot elkövetők száma egy olyan településen aminek 10 km-es körzetében az uszító rádió lefedettsége teljes, mint egy olyan településen aminek 10 km-es körzetében az uszító rádió nem elérhető.

Hogyan mérjünk hatást?

A tanulmányban használt regressziós módszer az elkövetők számát (technikai okokból) annak logaritmusával méri, és a logaritmizált érték változását vizsgálja a lefedettség függvényében. Az érthetőség kedvéért a tanulmányban közölt---log pontban mért---hatásokat százalékos hatásokra számoltuk át.

A hatás azért is ilyen nagy, mert a 10 km-es körzetben sokan élnek, ezért sok embertől terjedhet az erőszak. A második oszlop ugyanezt a különbséget szemlélteti, a kicsit messzebbi, 10 és 20 km közötti távolságú körzet lefedettségének függvényében. Itt már nincs hatás. Tehát az uszító propaganda a település közvetlen környezetében is növeli a szervezett erőszakot (az egyénileg elkövettet nem), de nagyobb távolságra nem terjed.

A szerző a települések rádiós lefedettségét és a fenti becsléseket kombinálva kiszámolja, hogy az 1994-es ruandai népirtás során összességében 51 ezer elkövető (az összes elkövetők 10%-a) cselekedhetett uszító propaganda hatására.

Yanagizawa-Drott tanulmánya egy nem feltétlenül általánosítható történelmi példán alapul, de erősen sugallja, hogy az uszító propaganda drasztikusan növelheti a kisebbségek ellen elkövetett erőszakos cselekmények számát.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

UTAZÁS kiállítás

Március 2-5. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban (x)

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön, London, Párizs, Róma városnézés, olasz hajóút, síelés Ausztriában.