Százezernél több állást vitt el a válság

Október elején, fél évvel ezelőtt indítottuk el az Index elbocsátásszámlálóját (ha tud olyan elbocsátó cégről, amelyik még nincs a listán, az alábbi űrlap kitöltésével vagy egy e-mail elküldésével segíthet nekünk). Néhány héttel korábban, szeptember közepén ment csődbe a Lehmann Brothers bankház az Egyesült Államokban, és már akkor látni lehetett, hogy a pénzügyi krízis gazdasági világválsággá terebélyesedik.

A félév alatt csaknem kétszáz vállalat létszámcsökkentéséről érkezett általunk valamilyen hivatalos formában ellenőrzött és megalapozott bejelentés az elbocsátásszámlálóra. Olvasóink összesen harmincötezer munkahely megszűnését jelentették be, bár, mint ezt többször megírtuk, a mi összeállításunk korántsem lehet teljes.

Felszámolások ezrei

Főként azért, mert eddigi tapasztalataink szerint főleg a nagyobb elbocsátásokról kapunk bejelentést – vagy bejelentéseket, esetenként több tucatot –, miközben nagyon sok néhány fős létszámcsökkentésről, a mikro-, kis- vagy középvállalatok elbocsátásairól nem értesülünk.

Akár abból indulunk ki, hogy egy-egy egyedi kormánydöntéssel támogatott nagyberuházásnál azzal számolnak: minden direkt létrehozott munkahely két-három további állást generál, akár abból, hogy az Opten adatai szerint idén eddig nagyjából 7800 cég ellen indult felszámolási vagy végeljárás – miközben hozzánk elvétve érkeznek cégmegszűnések miatti elbocsátásról hírek – úgy becsüljük, hogy főként a kkv-knál további hetven-kilencvenezer munkahely szűnt meg a válság első félévben.

Becsléseinket a hivatalos statisztikák nem könnyítik meg. Munkanélküliségi és foglalkoztatási adatokat számol a KSH, és nyilvántart az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) is, de a két intézmény számsorai között százezres nagyságrendű az eltérés.

Mást számolnak

A statisztikai hivatal szerint a december és február között 378 ezren voltak munka nélkül, ami 9,1 százalékos munkanélküliséget jelent, ez tizenkét éves csúcs. A munkaügyi központokhoz érkezett csoportos elbocsátásokat és a központoknál regisztrált álláskeresők számát nyilvántartó ÁFSZ adatai ennél is sokkolóbbak: a múlt hónap végén 564 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma.

A foglalkoztatási szolgálata nyilvántartása szerint tavaly 384 csoportos létszámleépítést jelentettek be a cégek a munkaügyi központokban, kevesebbet, mint 2000 óta bármikor. A bejelentések 24 330 dolgozó állásának megszűnéséről szóltak, ennél kevesebb embert csoportos elbocsátással 2000 óta nem küldtek el a munkaadók (miközben 2003-ban és 2004-ben negyvenezerhez közelített ez a szám).

Ennél több jó hírt vélhetően a számmisztikában és trükközésekben legerősebb kormányzati politikusok sem tudnának kihozni az elmúlt év foglalkoztatási adataiból. Az utolsó negyedévben az addigi biztató folyamatok után a trend – különösen novembertől – élesen negatív irányba fordult.

Az ÁFSz kiemeli: a bejelentések számának dinamikus növekedése azonban nem volt országosan egységes, minden régióra kiterjedő, hanem területileg igen differenciáltan következett be. Tulajdonképpen két régió emelhető ki, ahol a legélesebben jelentek meg a pénzügyi folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai. Ez a közép- és nyugat-dunántúli régió, ahol a külföldi érdekeltségű multinacionális vállalkozások nagy számban koncentrálódnak.

Évtizedes rekordok

Az összességükben kedvező 2008-as adatokat iszonyú mértékben lerontja az utolsó két hónap. November-decemberben jelentették be az összes tavalyi csoportos elbocsátás csaknem negyven százalékát; ilyen nagy arányt soha korábban nem regisztráltak. Ebben a két hónapban több mint nyolcezer ember vesztette el az állását – egy évvel korábban 3300-an –, ami az összes tavalyi csoportos elbocsátás harmada.

A helyzet ez év elején tovább romlott. Januárban és februárban soha annyi embert nem érintettek a csoportos létszámcsökkentések, mint idén: több mint tízezren kerültek utcára, míg az eddigi legrosszabb évek – 2003 és 2004 – nagyjából hétezer álláshely bejelentett megszüntetését hozták. Decemberben 5528, januárban 5227 dolgozó került utcára a csoportos bejelentések szerint, mindkét szám havi rekord (az abszolút havi rekord 2002 novemberében volt, akkor 7427 ember került utcára csoportos elbocsátással).

Havonta tízezrek kerülnek utcára

Márciusban tovább nőtt a csoportos elbocsátással kirúgott dolgozók száma. Az ÁFSz adatai szerint – a csopotos elbocsátások statisztikái februárig itt olvashatók, a márciusi foglalkoztatási jelentés itt – a múlt hónapban újabb 5805 dolgozó elküldését jelentették be csoportos létszámcsökkentéssel, így idén már 16 ezerhez közelít az így elküldött munkások száma.

A decemberi, januári és februári 31-34 ezer után ugyanakkor márciusban már csak 21 ezerrel több állástalant regisztráltak a munkaügyi központok. Az álláskeresők száma azonban így is a már említett 564 ezres szintre emelkedett.

Az ÁFSZ tájékoztatása szerint a regisztrált álláskeresők száma 15 éves csúcspontra jutott, utoljára 1994 májusában volt ilyen sok nyilvántartott munkanélküli (ez lényegében megerősíti a KSH méréseit, amelyek szerint 1997 óta nem látott csúcson van a munkanélküliség). A mutató tavaly januárig a 450 ezret sem lépte át, míg 2000 áprilisától 2004 decemberéig a négyszázezret is csak két hónapban haladta meg (a mélyponton, 327 ezren 2002 októberében volt). A növekedés ráadásul rendkívül intenzív volt: tavaly szeptembertől idén márciusig, tehát félév alatt 140 ezer ember veszítette el a munkáját, így az álláskeresők száma több mint harminc százalékkal nőtt az elmúlt hat hónapban.

Októbertől egészen márciusig gyorsuló ütemben, hónapról hónapra öt-hét százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. Márciusra így már százezerrel több volt az állástalan, mint egy évvel korábban. Egy év alatt sohasem nőtt ekkorát ez a mutató, és történelmi csúcsnak számít a huszonkét százalékos éves növekedés is (már a februári tizennégy százalék is az volt).

Nyugati kirúgás, keleti probléma

Az elbocsátásszámlálóból és az elmúlt hónapokban megjelent vállalati hírekből az látszik, hogy a válság elsősorban a nyugat- és közép-dunántúli cégeket ütötte meg. Komárom-Esztergom megyében volt a legtöbb – tudomásunkra jutott – létszámcsökkentés, az ottani több mint hétezres számot főként a komáromi Nokia beszállítóinál és az esztergomi Suzuki-gyárban történt nagyarányú kirúgások okozták. Második és harmadik helyen, messze leszakadva két- és háromezer fő közötti elbocsátásokkal Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megye jön.

Öt olyan megye van, ahol ezerötszáz dolgozónál több elküldését jelentették be, ebből három a Dunántúlon, kettő a dél-alföldi régióban (Békésben a kirúgások több mint felét a megye egyetlen iparvárosa, Orosháza hozta). Az Indexhez Csongrádból és Nógrádból érkezett a legkevesebb bejelentés (bár a pontos megyei összehasonlítást nehezíti, hogy minden hetedik elküldött dolgozót az országos kategóriába soroltunk, mivel a létszámcsökkentést több megyében valósítják meg), ezeken kívül mindenhonnan legalább félezer álláshely megszűnéséről kaptunk tájékoztatást.

A megyei és regionális munkanélküliségi ráták alakulása messze nem mutat ekkora kilengéseket (igaz, az ÁFSZ honlapján csak 2008 végéig találhatók meg a területileg bontott munkanélküliségi adatok). Például Komárom-Esztergom megye munkanélküliségi rátája a szeptemberi 4,99 százalékról csak 5,81 százalékos novemberi csúcsra kúszott fel, majd a decembert 5,49 százalékos szinten zárta (igaz, például a decemberben bejelentett Suzuki-leépítések hatása csak az idei hónapokban jelenik majd meg). Ennél jobb csak Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt a foglalkoztatási helyzet a múlt év végén.

Közben viszont például Szabolcsban a szeptemberi 14,92-ről 16,88 százalékra nőtt a munkanélküliség, Bács-Kiskunban 8,7-ről 9,96, Hajdú-Biharban 10,02-ről 11,8 százalékra emelkedett az utolsó negyedévben, míg egy százalékponttal lett magasabb Békésben és Veszprémben. Mindez megerősíti azokat a vélekedéseket, hogy a cégek az elbocsátásokat azokkal a dolgozókkal kezdték, akiket a konjunktúra idején a keleti megyékől szerződtettek (a szabályt erősítő kivétel Fejér megye, amely az ötödik az elbocsátásszámlálónk szerint, és ahol 6,22-ről 7,47 százalékra nőtt a munkanélküliség).

Autó, elektronika

A számlálónkban szektoronként is bontjuk az adatokat. Ez a mutató eddig arról árulkodik, hogy főleg az autó- és az elektronikai ipart vetette vissza a válság, ebben a két ágazatban meghaladja a tízezret a tudomásunkra jutott elbocsátások száma (bár a pontos besorolást néha nehezíti, hogy egyes elektronikai gyártók autóelektronikai termékeket is készítenek).

A kategorizálás nehézségeivel magyarázható, hogy hatezer fölött van az általunk egyéb kategóriába sorolt cégeknél megszűnt állások száma. Ugyanakkor az építőipari ágazat sajátosságait, a szinte követhetetlen sorsú mikrocégek és kkv-k elburjánzását jelzi talán az, hogy az építőiparból kevesebb mint kétezer munkahely felszámolásáról értesültünk – többről a pénzügyi szektorból –, holott a már említett Opten adatai szerint szinte ennyi építőipari cég megszűnése kezdődött el csak az elmúlt három hónapban.