Gyöngyi
9 °C
9 °C

Százmilliárdos adócsökkentés is jöhet az idén

2009.04.29. 15:13 Módosítva: 2009-04-29 16:10:39
Kapcsolódó cikkek (40)
Egyre valószínűbbnek látszik, hogy mind az IMF, mind az EU belemegy abba, hogy kicsivel 3 százalék fölé eresszük az idei költségvetési hiányt. Ha, némileg önkényesen 3,6 százalékos új hiánycélt feltételezünk, a 0,7 százalékpontos engedmény 180-190 milliárdos mozgásteret biztosítana a kormánynak. Az engedékenységet azonban csak adócsökkentésre lehetne kihasználni, ráadásul úgy, hogy maradjon valamennyi tartalék is arra az esetre, ha a most vártnál is nagyobb lenne a recesszió. Döntés május közepén lehet.

Az utóbbi napokban megszaporodtak azok a jelek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy nemcsak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), de még az Európai Unió is nagy eséllyel zöld utat ad az idei költségvetési hiánycélunk kismértékű emelésének. Az elmúlt héten az IMF békülékenyebb hangnemet ütött meg a románokkal szemben, a hétvégi IMF-tanácskozáson pedig a Valutaalap belement abba, hogy a súlyos recesszió sújtotta Lettország feladja a korábban vállalt, 5 százalékos költségvetésihiány-célját. A lett esetben a Valutaalap szakértői belátták, amit már több elemző is mondott: a gazdasági visszaesés a korábban gondoltnál is nagyobb lesz a balti államban, az ebből fakadó államháztartásideficit-növekedést pedig ésszerűtlen lereagálni túlzottan nagy költségvetési szigorítással. (A lettek úgy tudnak 7 százalék körüli hiányt produkálni, hogy az eredeti költségvetési kiadásokat 20-40 százalékkal metszik vissza.)

Érvek pro és kontra

Egy korábbi cikkünkben részletesen taglaltuk, hogy milyen érvek szólnak amellett, hogy az IMF és az EU belemenjen az idei költségvetési hiánycélunk kismértékű növelésébe, és milyen ellenérveket lehet felhozni az engedékenységgel szemben. A szakértők korábban úgy vélték, az IMF-et könnyebb, az EU-t viszont igen nehéz lehet meggyőzni a hiánycél kisebb emeléséről.

Különösen a lett ügy lehet számunkra iránymutató, hiszen hasonló cipőben járunk a baltiakkal: nálunk is a nemzetközi szervezetek, a kormány és elemzők korábbi várakozásait jóval meghaladó mértékű lehet az idei zsugorodás: így a bevételek is elmaradnak a remélt szinttől, a gazdasági automatizmusok tehát önmagukban is magasabb hiány irányába mutatnak. Ugyanakkor az új Bajnai-kormány elkötelezte magát a politikailag rövid távon népszerűtlen, de gazdaságilag megkerülhetetlen kiadáslefaragás mellett, hogy bizonyítsa: ha ez kell a deficitterv tartásához, vagyis az IMF-EU-megállapodás betartásához, megteszi ami szükséges.

IMF-tanácskozás volt a hétvégén

Ilyen előzmények után került sor a hétvégi IMF-tanácskozásra, ahol a magyar pénzügyminiszter bemutatta a kormány válságkezelő programját, a Valutaalap tisztségviselőin kívül tanácskozhatott uniós vezetőkkel is. Kedden pedig Bajnai Gordon kormányfő egyeztetett az Európai Bizottság elnökével. A két esemény után megjelent nyilatkozatok ráerősítettek arra a kimenetelre, hogy – a fent említett gazdasági okok miatt és egy középtávú, a gazdasági növekedés felpörgetését megalapozó, az államadósság-pálya fenntarthatóságát célzó csomagért cserébe – sikerülhet meggyőzni az IMF-et és a sokkal keményebb diónak számító EU-t az idei hiánycél kismértékű megemeléséről.

Kedden az Európai Bizottság elnöke, Barroso pozitívan nyilatkozott a Bajnai-csomagról. Volt egy kulcsmondata, amikor megjegyezte: az egyensúlyhiányt, amelyet az elmúlt sok évben Magyarország hagyott növekedni (de az elmúlt két esztendőben már érdemben lejjebb szorítottuk az államháztartási deficitet – a szerk.), a globális válságtól függetlenül is fel kellene számolni középtávon. Az utolsó szó sugallhatja azt, hogy már az EU sem ragaszkodik feltétlenül ahhoz, hogy még idén 3 százalék alá vigyük a GDP-arányos költségvetési hiányt.

Matolcsy nyilatkozata

A 3 százalék feletti idei hiány megengedése azt is jelenti egyben, hogy a 2006-ban az EU-tól kapott engedményt (vagyis hogy a túlzott, 3 százalék feletti hiányt a szokványos kettő helyett három év alatt kell lefaragnunk) legalább egy évvel meg kell hosszabbítani. Ez új, módosított konvergenciaprogramot kíván meg, az pedig átnyúlik a következő kormányzati ciklusra. Mindezek miatt pedig elképzelhető, hogy az IMF és az EU a mostani ellenzékkel is egyeztet, egyeztetni kíván az IMF-EU-megállapodás módosításának megfelelő idei hiánycél növeléséről.

Ennek fényében lehet különösen érdekes Matolcsy György nyilatkozata, melyet a Fidesz gazdasági vonalának egyik prominense a Barroso-nyilatkozatnál egy nappal korábban, de a hétvégi IMF-tanácskozás után tett. Matolcsy szerint Magyarországnak új IMF-megállapodásra van szüksége, amely mérsékelten magasabb államháztartási hiányt engedélyezne, továbbá az adók csökkentését, ami élénkítené a gazdaságot. Miért ne lehetne nekünk átfogó, merész adóreformunk, cserébe egy 3,6 százalékos államháztartási hiányért – pedzegette Matolcsy, konkrét számot is említve. (Miközben az adó- és járulékcsökkentés szükségességét folyamatosan képviselte a Fidesz, addig a hiány elengedésére vonatkozó nyilatkozat inkább egy kormányzati tisztviselőhöz illik, mintsem egy ellenzéki politikushoz.)

A kormány törekvéseivel szinte teljesen egybevágó nyilatkozatot – főként ilyen fajsúlyos ügyben – vélhetően nem kockáztat meg egy ellenzéki gazdasági szakember akkor, ha nem lennének információi az adott ügyben. Az sem lehet teljesen véletlen, hogy az - mint írtuk - az IMF-tanácskozás másnapján jelent meg. Ugyanakkor a Fidesz többi gazdasági szakértője is utalt már az elmúlt hetekben arra, hogy nem lenne ördögtől való egy új IMF-megállapodás, akár a mostani módosításának, akár egy második szerződés megkötésének formájában, az IMF szakértői pedig jellemzően tartják a kapcsolatot az általuk hitelezett országok ellenzékével is.

Május közepére eldől

Az IMF és az EU tárgyalódelegációja a szokványos negyedéves felülvizsgálatra május elején érkezik Budapestre, május közepén dőlhet el, hogy ténylegesen jóváhagyják-e a deficitterv emelését.

100 milliárd forintnál nagyobb adócsökkentésre futhatja

Ha valóban belemegy az IMF és az EU az idei költségvetési hiánycél 3 százalékot nem sokkal meghaladó emelésébe, az így nyert mozgásteret minden bizonnyal nem használhatja fel Magyarország arra, hogy a szigorú kiadásvágásból visszavegyen, hiszen azzal alapjaiban ásná alá azt törekvését, hogy a nemzetközi szervezetek és a piac bizalmát visszaszerezze. Az engedmény arra lehet jó, hogy az idei gazdasági visszaesést enyhítendő adócsökkentést hajthasson végre belőle a kormány. A pillanatnyilag érvényes 2,9 százalékos deficitcél és a Matolcsy által felhozott 3,6 százalékos hiány közötti 0,7 százalékpontos GDP-arányos eltérés durván 180-190 milliárd forintot jelent. Mivel még lehetnek kockázatok az idei gazdasági folyamatokat illetően, ezért valószínűleg ennél valamivel kevesebbet lehetne adómérséklésre fordítani.