Lassan és átláthatatlanul osztja a pénzt az állam

A válság miatt nehéz helyzetbe került cégek január óta pályázhatnak különböző állami támogatásokra azért, hogy ne leépítésekkel csökkentsék költségeiket. A munkerőpiaci programokban és munkahelymegörző pályázatokon közvetlen bérköltség-támogatásra, csökkentett idejű foglalkoztatás okozta kerestekiesés pótlására, munkaerőpiaci képzésre és átképzésre, illetve újraelhelyezkedési támogatásra pályázhatnak a cégek és a regionális munkaügyi központok.

A kormány a központi költségvetésből 18,2 milliárd forintot különített el a munkahelymegőrző támogatásokra, elméletben 8,5 miliárdot már ki is osztottak, májusban uniós forrásból még harmincmilliárddal kibővítik ezt a keretet . Az összeg nagy részét a le nem dolgozott munkaidő kifizetésére fordíthatják a nyertes cégek, így létszámcsökkentés helyett a munkaidő csökkentésével faraghatnak költségeikből.

Variálható csökkentett idejű munkarend

A „4+1 nap” fantáziaelnevezés, közölte lapunkkal a szociális tárca sajtóosztálya. A csökkentett munkaidő bevezetése nem jelent feltétlenül négynapos munkahetet, „de természetesen az a munkarend is lehetséges, hogy négy napot dolgoznak a munkavállalók, és tanulással töltik az ötödik napot”. A munkáltató akkor kaphat bértámogatást a kieső munkaidőre, ha a tényleges munkával töltött idő negyedéves átlagban eléri a törvényes munkaidő felét, de a törvényes munkaidőnél kevesebb.

6,85 milliárdot a szociális tárca osztott ki

A szociális tárca által meghirdetett, a költségvetésből biztosított majdnem tizennyolcmilliárdos keretből 6,87 milliárdra lehetett pályázni az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (OFA) 2009 januárjától. Február végén azonban fel kellett függeszteni a kiírást, mert több mint kétezer pályázat érkezett be, összesen tizennyolcmilliárd forintnyi igénnyel, közölte a szociális tárca minisztere április elején.

Az OFA összesen 453 pályázatot támogatott a beérkezett 1323-ból, amivel a teljes keret kimerítették, vagyis kiosztották mind a 6,85 milliárd forintot. Szinte az összes támogatási igény kis-és középvállalkozásoktól érkezett, a nagyvállalatok mindössze huszonöt pályázatot nyújtottak be. A nyertes pályázatoknak kiosztott állami támogatással közvetve vagy közvetlenül összesen 21 109 munkahely megőrzését segítik.

A közvetett és a közvetlen segítség között az a különbség, hogy a munkáltató ugyan csak meghatározott számú munkavállaló csökkentett idejű foglalkoztatásához kér és kap pénzt, de a támogatáshoz a teljes létszám megtartását kell garantálnia. Közvetlenül tizenhétezer munkahely megtartását segítik elő.

Homályos szempontrendszer

Az OFA-pályázatokról a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) vezérigazgatója, Essősy Zsombor elmondta, hogy elbírálásuknál az értékelési folyamat egyáltalán nem volt transzparens. Az OFA „Megőrzés” pályázatainak elbírálása szubjektív értékelési szempontok alapján történt, nem lehetett előre megvizsgálni, hogy hogyan lehet megfelelni a pályázati felhívásban leírt kiválasztási szempontoknak. Egy kelet-magyarországi autóipari beszállító nagyvállalat, például, az összes pályázati feltételnek megfelelt, be is fogadták a pályázati anyagot, mégsem kapott támogatást. A pályázó külföldi anyacége a pályázat hivatalos elutasítása után megvált munkatársainak több mint harminc százalékától.

Az adófizetők pénzével nem lehet játszani

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (ÁFSZ) tízmilliárdos forrást biztosítanak munkahelymegőrzésre. Az igényléseket február 9-e óta lehet benyújtani addig, amíg a beérkezett igények és források figyelembe vételével az SZMM a programtervek befogadását fel nem függeszti. Itt az OFA eljárásával szemben a cégek nem közvetlenül nyújtják be pályázataikat az ÁFSZ-hez, hanem készíteniük kell egy munkaerőpiaci programtervet, azt nyújtják be a regionális munkaügyi központnak, és az küldi tovább az ÁFSZ-nek. Erről a támogatási formáról külön jogszabály rendelkezik. Az ÁFSZ egyik osztályvezetője, Réthy Pál szerint a rendszer általában a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek támogatását szolgálja, de a mostani programmal preventív jelleggel a munkahelyek megtartását célozzák..

Lassú és nehézkes ügyintézés

A támogatásért a következőképpen lehet folyamodni: a válsággal sújtott cég jelzi igényét a regionális munkaügyi központnak, indokolt esetben közösen programtervet állítanak össze, amelyet az ÁFSZ véleményez. Ezután a hivatal javaslatot tesz, hogy melyik programtervet és az abban szereplő melyik céget tartják támogatásra érdemesnek. Véleményüket tovább küldik az SZMM-nek, ahol a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének programértékelő bizottsága is értékeli a beérkezett javaslatokat, majd további javaslatot tesz a szociális és munkaügyi miniszternek, aki egyedi döntésével véglegesíti a támogatást.

Kérdésünkre, hogy miért is van szükség ilyen soklépcsős, bonyolult döntési folyamatra, Réthy Pál elmondta, hogy a folyamatot a szociális minisztérium határozta meg így. A szigorú elbírálásra azért van szükség, mert a finanszírozás elkülönített állami pénzalapból, vagyis közpénzből történik. Az eddig értékelt programtervek alapján az alapos elbírálás azért is indokolt, mert sok olyan vállalkozás nyújt be támogatási igényt, amelyeknél a kialakult foglalkoztatási probléma nincs egyértelmű kapcsolatban a recesszióval.

„Úgy kell csitítgatnom az érintetteket, mert a vállalkozói szféra elégedetlen a szerződéskötések és a folyósítások idejének hosszával. Mindkettő nagyon lassan és nehézkesen megy, pedig most tűzoltás van, és azt nagyon gyorsan kell csinálni” – mondta el Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Persze érthető, hogy ki kell szűrni a „svindlereket”. Válság van, a helyzet zavaros, és valóban nem biztos, hogy csak a recesszió miatt nehéz helyzetbe került cégek akarnak pénzt az államtól. De ez egy kis ország, itt mindenkit ismernek, pontosan lehet tudni, hogy melyik vállalatnál milyen a helyzet, meg eddig milyen ügyei voltak, így ha az államnak ütőképes és valóban kompetens bürokratikus apparátusa lenne, mondta a főtitkár, e miatt nem kellene sokáig húzni a folyamatokat,

Még nem folyósították a támogatásokat

„A folyósítások ideje annyira hosszú, hogy a MAPI május elején még egy nyertes cégről sem tudott, amelyik már megkapta volna a neki megítélt összeget, ami nem is meglepő, a nyertesek többségének még támogatási szerződésük sincs” – erősítette meg a lassúságról szóló információt Essősy Zsombor is.

1,5 milliárdot már odaítéltek, de 22 milliárdra volt pályázat

Az ÁFSZ tízmilliárdos keretből május 4-ig 1299 vállalkozás 40 067 fő támogatásához igényelt 22,1 milliárd forintot az ÁFSZ-nél. A tízfős vállalkozásoktól a 250 fős nagyvállalatokig mindenféle cég megtalálható a pályázók között, a többség kft.

Az ÁFSZ-hez eddig megérkezett két miniszteri döntésben 1,3 milliárd forintnyi támogatás szerepel, ennyit már biztosan megítéltek az eddig nyertes pályázatoknak. További 129,6 millió forint támogatás a szociális miniszteri aláírására vár, így nagy valószínűséggel már ez az összeg is odaítéltnek tekinthető.

A két miniszteri döntésben és az előterjesztésben eddig összesen 1,5 milliárd forintot osztottak szét, ez 87 vállalkozásnál közvetlenül 3533 fő támogatását biztosítja. A támogatás 7020 ember munkahelyének megőrzéséhez járul hozzá közvetve.

A támogatás folyósítása csak akkor kezdhető meg, ha a cég és a munkaügyi központ a támogatási szerződést megköti, vagyis csak ekkor válik teljesen biztossá, hogy a cég megkapja a pénzt. Előfordult ugyanis, hogy a végső miniszteri döntés után mégis úgy döntöttek egyes cégek, hogy nem írják alá a szerződést, és inkább nem kérik az odaítélt összeget. Ezért Réthy Pál nem akart konkrét cégneveket közölni. A jogszabályok alapján a támogatásban részesülők adatait egyébként is közzé kell tenni, ez az ÁFSZ honlapján hamarosan megjelenik.

A legtöbb benyújtott program a munkahelymegőrző bérköltség-támogatásra érkezett, és ezt a tizennyolcezer főre igényelték, tizenötmilliárd forint értékben.

Csökkentett idejű foglalkoztatásra és keresetkiegészítésre eddig negyvenegy munkáltató adott be programot, összesen tizenkilencezer alkalmazottra kérnek támogatást 4,4 milliárd forint értékben. Ebben az esetben a támogatás a kieső munkaidőre járó személyi alapbér nyolcvan százalékáig, valamint annak járulékáig terjedhet. A munkaadó a támogatás adókkal és járulékokkal csökkentett részét – a részmunkaidős foglalkoztatásra jutó munkabéren felül – munkabérként fizeti ki a munkavállalónak. A támogatás legfeljebb 365 napra szól, havi mértéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét.

A 2008. október elsej után állásukat csoportos létszámleépítés következtében vagy a munkáltató működésével összefüggő okból elveszítők újbóli elhelyezkedését célzó támogatást közel 2300 főre, 1,9 milliárd forint mértékben igényeltek a munkáltatók. Egyéb, a programban adható támogatás mellett munkaerőpiaci képzést összesen nyolc munkáltató igényelt 643 főre 229,6 millió forint értékben.

A legtöbb munkáltatói igény eddig a Nyugat-Dunántúli Régióból érkezett, innen összesen 272 munkáltató kért támogatást. 215 vállalkozás adott be pályázatot az Észak-Alföldi Régióból, és 201 a Dél-Dunántúli Régióból.

Még hétszázmillió a szociális tárcától

A szociális tárcához kizárólag a regionális munkaügyi központok adhatják be támogatási igényüket egy hétszázmilliós forrásra. Ezt az összeget is a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből biztosítják. A regionális munkaügyi központok a cégektől beérkezett támogatási igények alapján kérhetnek forrást a szociális tárcától olyan munkáltatói programokra, amelyekben legalább ötven munkavállaló munkahelyének megőrzéséről van szó.

Májustól plusz húszmilliárd

A szociális tárcánál elmondták, hogy mire a kormányzati források kimerülnek, vagyis elfogy az ÁFSZ, az OFA és az SZMM összesen 18,2 milliárd forintja, addigra az uniós forrásból már működni fog a 20+10 milliárd forintos TÁMOP Program.

A száz-százhúszezer munkahelyet tehát negyvennyolcmilliárd forintból (tizennyolcmilliárd a központi költségvetésből plusz harmincmilliárd uniós forrásból) szeretné megőrizni az állam. Ha százhúszezerrel számolunk, akkor egy dolgozóra négyszázezer forintot költ a kormány, hogy ne legyen ennyivel több munkanélküli. Ez a négyszázezer bruttó összegnek tekinthető, mert a munkavállaló ebből az adók és a járulékok levonása utáni összeget kapja meg munkabérként a kieső napokra.

Megéri az állami támogatás

Megkérdeztük az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, hogy mennyi az egy munkanélkülire eső átlagos álláskeresési járadék (régi nevén munkanélküli segély), de egyik munkajogászuktól azt a választ kaptuk, hogy nem végeznek ilyen számításokat.

A törvény szerint az álláskeresési járadék alapja az első 90 napban a megelező időszakban keresőként elért minimálbér, de van alsó és felső plafon is. A járadék összegének alsó határa megegyezik a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összegének 60 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével. Ezt a folyósítás első, 90 napos szakaszában érvényes szabály, ezután az addigi keresettől, illetve a munkaviszony hosszától függetlenül minden munkanélküli a minimálbér hatvan százalékának egy napra eső összegét kapja még 180 napig (a járadék összesen maximum 270 napra jár). Jelenleg a bruttó minimálbér 71 500 forint. Annak a hatvan százaléka 42 900 forint, az első 90 napos szakaszban a plafon tehát 85 800 forint.

Így egy munkanélküli az államnak az első három hónapban maximum 257 400 forintba kerül. A további időszakban, amikor már a minimálbér 60 szálékának megfelelő összeg jár, naponta (30 napos hónappal számolva) 1430 forint jár. Ez a 180 napos, maximális folyósítási időszak alatt összsen ismét 257 400 forintot jelent, így az államnak összesen legfeljebb 514 800 forintba kerül egy munkanélküli. Ez azt jelenti, hogy fejenként nagyjából 110 ezer forinttal többe kerül egy munkanélküli egy éven át való támogatása, mint az átlagosan egy munkahely megmentésére kifizetett összeg.

Ezek természetesen mind bruttó összegek, csak azzal számoltunk, hogy a költségvetésnek ezek az intézkedések mekkora kiadást jelentenek, és azzal nem, hogy az adók és járulékok befizetése viszont bevétele van a költségvetésnek, mivel mind a munkanélküli segélyből, mind a munkahelymegőrzési támogatásokból adót és járulékot kell fizetni. Ezeknek az összege valamelyest eltér egymástól (a nagyobb munkanélküli segélyből több adót kell fizetni, mint a kisebb összegű munkahelymegőrzést szolgáló támogatásból), de azon nem változtat, hogy a munkahelymegőrzés még így is jobban megéri az államnak – csupán fiskális szempontból is. Nem is beszélve a szociális szempontokról: a munkanélküliség emelkedése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy megszaporodnak a tüntetések, nő a társadalmi elégedetlenség.

Eddig a három szervnél összesen nagyjából 8,465 milliárd forintot osztottak szét, és ezzel 28 850 ezer alkalmazott munkahelyét őrizték meg, vagyis az adófizetők pénzéből nagyjából háromszázezer forintot költöttek eddig egy emberre, akit támogatás nélkül leépítettek volna.

(Ha bármi furcsát észlelt a pályázati kiírásokkal, vagy döntésekkel kapcsolatban, ne habozzon megírni nekünk. Ha elégedetlen a vállalkozásának odaítélt összeggel, vagy igazságtalannak tartja, amiért az ön cége nem kapott támogatást, pedig megfelelt a pályázati feltételeknek, és a minisztérium indoklásával sem ért egyet, arról is írjon.)