Így szereztek a lobbik százötvenmilliárdot
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Az elmúlt hetekben rendesen megcsapolta a 2010-es költségvetésbe betervezett tartalékokat a szocialista lobbi és a közszféra szakszervezete. A kormány – összesen négy jogcímen – 311 milliárd forintnyi tartalékot épített be a jövő évi költségvetés tervezetébe, így terjesztette a parlament elé még szeptember közepén. Ezeknek a tartalékoknak az a szerepük, hogy ha rosszul alakulnak a dolgok az államháztartásban – a tervezettnél kevésbé jönnek az adóbevételek, a minisztériumok elkezdenek nyakló nélkül költekezni, a vártnál nagyobb hozamok miatt többet kell az államadósság törlesztésére fordítani –, akkor se legyen nagy gond, a tartalékokból lehet ellensúlyozni az elmaradó bevételeket vagy a túlszaladó kiadásokat, óvni a költségvetésihiány-célt.
Konc
A tartalékot azonban szabad prédának tekintették a szocialista érdekcsoportok, megindult a harc azért, hogy egyes területekre pluszpénzt szerezzenek, a forrást a tartalékokból csípjék le. Elsőként azt sikerült kiharcolniuk, hogy mégse csökkenjen a gyermekétkeztetés normatívája, sőt a mainál szélesebb kör, már a nehéz helyzetű hetedik osztályosok is ingyen vagy kedvezményesen étkezhessenek az általános iskolában. Ez a kabinet elgondolásnál tizenhétmilliárd forinttal nagyobb kiadás, ennyivel rövidíti meg ez az ügy a költségvetés céltartalékát.
Aztán az egészségügyi lobbi is sikert ért el, kialkudta, hogy az eredeti tervhez képest harmincnyolcmilliárd forinttal több jusson gyógyító-megelőző tevékenységre. A harmincnyolcmilliárdot úgy szedik össze, hogy tizenhatmilliárd forintot megint csak a céltartalékból csíp le a kormány, huszonkét milliárd forintot viszont fiktív bevétel fedez. A huszonkétmilliárd egy módosító indítvány szerint az „egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételekből” származik, azonban erről a tételről a Költségvetési Tanács megállapította, hogy nem valós pénz, megalapozatlan összeg.
Aztán a távhőlobbi is elérte, amit akart: jövőre a szuperkedvezményes áfakörbe kerül a távhőszolgáltatás, tizennyolcról ötszázalékos áfakulcs alá tartozik, ezt a céltartalék újabb tizennyolcmilliárdja bánja.
A minap aztán kiderült az is, hogy a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja is súlyos tízmilliárdokkal apasztja a tartalékot. Egy módosító indítvány (pdf-formátum) negyvenkétmilliárd forintot vesz el a céltartalékból, és húszmilliárdot hozzácsap a stabilitási tartalékhoz (tehát nettó huszonkétmilliárddal csökkenti a tartalékokat). Ezt a huszonkétmilliárd forintot az önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselők bérkompenzációjára fordítják.
A bérkompenzációról nemrég a kormány megegyezett a közszféra szakszervezetével. Így nemcsak az önkormányzatok által foglalkoztatott közszolgákat, hanem a központi hivatalokban dolgozókat, a központi apparátus tagjait is megilleti a bérkompenzáció. Úgy tudjuk, ez harminc-harmincötmilliárd forintot kóstál – a már említett huszonkétmilliárdon felül –, és ezt is a céltartalékból fogja állni a kormány.
Lenullázták, sőt
Az elmúlt hetek alkudozásai azt eredményezték, hogy az eredetileg százhuszonötmilliárd forintos céltartalék gyakorlatilag lenullázódott, a pénzt már az utolsó fillérig megcímkézték. A jelen helyzet szerintaz ötvenhétmilliárdos általános, az ötvenmilliárdos kamatkockázati és a kilencvenkilencmilliárdra felhízlalt stabilitási tartalék maradt meg a költségvetési kockázatok kivédésére.
A 206 milliárdos puffer azonban csak első blikkre tűnik nagynak. Valójában a költségvetési túlköltekezések, bevételelmaradások ellensúlyozására csak 156 milliárd forint áll rendelkezésre, ugyanis a kamatkockázati tartalékot csak a vártnál nagyobb kamatkiadásokra lehetne felhasználni. Ráadásul a 156 milliárdos effektív pufferről lehet sejteni, hogy annak egy részét nagy valószínűséggel be kell hogy vesse a kabinet, mivel kétséges, hogy a MÁV-nál meg lehet-e takarítani jövőre negyvenmilliárdot, ahogyan azt a kormány ígérte. (Megkérdőjelezte ezt a Költségvetési Tanács is.) És – mint említettük – egy huszonkétmilliárdos bevétel fiktív, ezzel nyomban érdemes korrigálni a fennmaradt tartalékot.
Valójában tehát százharmincmilliárd forintnál is kevesebb tartalék áll a kabinet rendelkezésére. Ennél lényegesen nagyobb pufferrel szaladt neki a kormány az elmúlt esztendőknek, 2007-ben 225, tavaly 310, idén 192 milliárdos tartalék volt a költségvetésben. Márpedig jövőre parlamenti és önkormányzati választások lesznek, és ez a tapasztalatok szerint amúgy is együtt szokott járni a költekezési kedv erősödésével. A GDP arányában 3,8 százalékra belőtt költségvetésihiány-cél tartása így különösen nehéznek ígérkezik.
A Pénzügyminisztérium szerint éppenhogy több a tartalék
Cikkünkre a Pénzügyminisztérium az alábbi közleményben reagált:
"A kormány folytatja az elmúlt években bevált gyakorlatot: a jövő évi költségvetés tervezete a szokásos általános tartalékon kívül egyéb tartalékokat is tartalmaz a kockázatok kezelésére, az előre nem látható folyamatok esetleges negatív hatásainak ellensúlyozására.
A jövő évi költségvetés parlament előtt lévő változata azon kívül, hogy az államháztartási törvény előírásainak megfelelően tartalmaz általános tartalékot – ennek tervezett nagysága 57 milliárd forint, szemben az ez évi költségvetésben szereplő 47 milliárd, a tavalyiban 46 milliárd forintos összeggel – egyéb biztonsági elemekkel is rendelkezik.
A tartalékok között meghatározó a stabilitási tartalék, amely a tervezetben közel 80 milliárd forinttal szerepel (ennek nagysága az ez évi költségvetésben 78 milliárd, a 2008. éviben központi egyensúlyi tartalék néven 20 milliárd, a 2007. éviben 50 milliárd forint volt).
Az ez év költségvetést eleve zárolt fejezeti egyensúlyi tartalékkal fogadta el az Országgyűlés, így a fejezetek az előző esztendőhöz képest nem kaptak lehetőséget részbeni felhasználására sem. A jövő évi költségvetésbe azért nem került be a fejezeti egyensúlyi tartalék, mert annak fel nem használásával már a tervezéskor eleve számolt a kormány, a zárolásokat a bázisba építette.
A korábbiakkal ellentétben a jövő évi költségvetés tervezetében egy új tartalékelem is megjelent, ez pedig a kamatkockázati tartalék, nagysága 50 milliárd forint. Ez arra szolgál, hogy ha a válság miatti kamatkockázatok növekednének, akkor annak kiadási területét legyen honnan finanszírozni.
A korábbi években is, és most is, szerepel a tervezetben céltartalék. Ez azonban, ahogy az elmúlt években, úgy most sem igazi tartalék elem. Ez a forrása azoknak az egyes már tervezett, így szükségszerűen megtörténő intézkedéseknek, mint például a közszféra bérkiegészítése, vagy egyéb további döntések, amelyek a költségvetési tervezet benyújtásakor még nem születtek meg, mivel nem zárultak le az érdekegyeztető tárgyalások, de az ezzel kapcsolatos kiadásokat valamilyen formában már indokolt figyelembe venni.
Így tévedés a jövő évi költségvetés parlamenti elfogadásának menete során a céltartalékot érintő javaslatokat úgy értelmezni, hogy azok nagymértékben olvasztanák a kockázatok kezelésére szolgáló tartalékok szintjét. A jövő évi tényleges költségvetési tartalékok az idei év és a korábbi évek tartalékainak mértékét is meghaladják."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
