Hitelplafont vezetett be a kormány

2009.12.28. 12:06 Módosítva: 2009.12.28. 12:25
A kormány idei utolsó ülésén elfogadta a lakossági hitelezés és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletet, közölte a kormányszóvivő. A rendelet célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést, mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat.

A kormány idei utolsó ülésén elfogadott rendelet a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személy részére nyújtott hitelekre és kölcsönökre, valamint pénzügyi lízingre vonatkozik, beleértve a külföldi intézmények fióktelepeit és a határon átnyúló tevékenységet is – tájékoztatott Szollár Domokos. Külön szabályok vonatkoznak a hitelképesség vizsgálatára, az ingatlan-jelzáloghitelekre és a gépjármű-hitelekre.

Magyarországon ma 1,7 millió devizahitel van, vagyis szinte minden családra jut egy. A válság következtében a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek – emlékeztet a kormányszóvivői tájékoztató.

Hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák a devizahiteleseknek, már több intézkedést elfogadtak, példaként említette Szollár Domokos a lakáshitelesek megsegítését célzó, állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsönt, az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jogot, vagy a banki magatartási kódexet. Ennek az intézkedéssorozatnak a része a felelős lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendelet elfogadása.

A jogszabály értelmében a pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt. A hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.

A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. Ez az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.

Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek mértékét is. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróhitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az euróhitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék.

Az új rendelet értelmében a gépjármű-hitelezés szabályai is változnak: a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, eurohitel esetében 60 százaléka, egyéb deviza esetében 45 százaléka. Lízingelés esetében 80, 65, 50 százalék az irányadó számok.