Románia
–
Hollandia
–
Csak egy kis erőfeszítés kell, hogy a költségvetés évekig rendben legyen
További Magyar cikkek
Igazán nem kellene megerőltetnie magát a kormánynak ahhoz, hogy jó ideig rendben legyen a büdzsé. A Költségvetési Tanács legújabb elemzéséből az a következtetés vonható le, hogy közel sem kell akkora költségvetési kiigazítást végrehajtani, mint az elmúlt években ahhoz, hogy az államháztartási deficit soha nem látott szintre, a bűvös 3 százalékos szint alá kerüljön.
Idén ugyan vannak feszültségek a költségvetésben, a vállalt hiánycélt, a 3,8 százalékos GDP-arányos tervet azonban szigorú költségkontrollal teljesíthetőnek látják a Költségvetési Tanács elemzői legfrissebb anyagukban. A szakértői stáb úgy kalkulál, hogy durván 70 milliárdos túlfutás látszik a büdzsében, ennyit azonban meg lehet fogni következetes fiskális szigorral.
Vannak persze kérdőjelek, ugyanis ez a lyuk nagyobb lehet, ha a világban a kockázatkerülés felerősödik, ezért a kamatkiadások megugranak az év hátralevő részében, vagy a költségvetési szektorban az elrendelt 130 milliárd forintos zárolásból effektíve kevesebb megtakarítás lesz, mégis a spóroláson kívül nem szerves intézkedésekkel – például úgy, hogy a kormány az állami vállalatok eredménytartalékához nyúl, vagy az állami intézmények a szállítói tartozásállományukat kicsit növelik – elérhető az idei hiánycél.
Kisebb áldozatot kellene hozni
Sokkal izgalmasabb azonban, hogy mi lesz jövőre. Emlékezetes, a magyar kormány nem akart elköteleződni a jövő évi, a konvergenciaprogramban egyébként vállalt 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél mellett, ez pedig – más dolgok mellett – hozzájárult ahhoz, hogy az IMF és az Európai Bizottság júliusban megszakította a tárgyalásokat Magyarországgal.
Él egy másik költségvetési szabályrendszer is, nemcsak az európai uniós, amelyre figyelnie kell a kormánynak. A közpénzügyi csomagot még 2008 őszén fogadta el a magyar parlament, és annak alapján az Országgyűlés tavaly ősszel, az idei büdzsé törvénybe iktatásakor behatárolta a kormány 2011-es és 2012-es mozgásterét.
Elfogadták azt, hogy mennyivel költhet többet bevételeinél a kabinet azoknál a tételeknél, amelyekről a költségvetés megalkotásakor határoznak, amelyekre közvetlen ráhatása van a kormánynak, így azokat közvetlenül a kabinet alakítja. (Ilyenek jellemzően az állami szférában a bérkiadások, a felújítási költés, a rezsi, de ilyen tétel például a költségvetési intézmények saját bevételei is.) Ez az úgynevezett belső tételek egyenlege, amelynek törvényben rögzített számát akkor tudja teljesíteni a kormány, egy mérsékeltebb kiigazítást hajt végre jövőre. 185 milliárd forintos egyenlegjavítást kell ehhez produkálni, amelyet már azzal is elér a kormány, ha nem tesz egyebet, minthogy az állami szférában a kiadásokat befagyasztja 2011-ben. (Ez a bértömeg szinten tartását is jelentheti, és a dologi kiadások befagyasztását is.)
Mozgástér a 16%-os szja-hoz
Az anyag arra kereste a választ, hogyan alakulnak a költségvetési folyamatok a már elfogadott törvények alapján a következő években. Még él az az előző kormány időszakában elfogadott törvény, amely meghagyja a szuperbruttó adóalapot a személyi jövedelemadó-rendszerben, és a 17 százalékos kulcs sávhatárát a mostani 5-ről 15 millió forintra emeli. Ez az idei helyzethez képest 190 milliárd forintot vesz ki a büdzséből. A Fidesz-kormány azonban elkötelezte magát egy másik szja-rendszer mellett, bejelentették, hogy jövőre jön a 16%-os szja, és két év alatt átállunk az egykulcsos, családi kedvezményekkel megtűzdelt szja-rendszerre. A jövő évi konkrét lépésekről nem tudni még semmit, de ha be szeretné tartani a közpénzügyi csomagból fakadó követelményt az új kabinet, és végrehajtja a nominális befagyasztást az állami kiadásoknál, akkor ez azt is jelenti, hogy az szja-rendszer átszabásához éppen 190 milliárd forintja van, annyi, mint amennyit a még érvényben levő törvény kivenne az állam zsebéből.
Ez jóval kisebb kiigazítás, mint amit 2008-ban és 2009-ben - javarészt a válság miatt - végrehajtott a kormány. Ha pedig ezt megteszi a kabinet, és a deklarált célnak megfelelően beszedi jövőre is a 200 milliárd forintos bankadót, akkor a deficit becsúszna a bűvös 3 százalék alá, teljesítenénk a 2,8 százalékos vállalást – ez látszik a Költségvetési Tanács tanulmányából.
Rá egy évre pedig nem lenne szükség újabb takarékossági csomagra a közszférában sem, már lehetne emelni inflációkövetően a bérkiadásokat. Ha 2012-ben is befolyna a bankadóból a remélt 200 milliárd forint, úgy a költségvetési hiány még tovább apadna, és nagyon közel lenne a 2,5 százalékos, 2012-re ígért szinthez. Ráadásul a közpénzügyi csomagból következő kritériumot, az elsődleges egyenlegre vonatkozó számot is sikerülne ekkor teljesíteni.
Mérsékelt ütemben nőhet a gazdaság
A fiskális oldal tehát rendben lenne, ha a hazai szabályrendszerhez tartja magát a kormány és szerves, nem egyszeri lépésekkel igazít ki jövőre. A bankadónak azonban növekedési áldozata van, ez valamelyest moderáltabbá teszi a GDP-növekedési rátákat. Erre a Tanács az idei adócsomag beárazásakor már rámutatott, jelezve, hogy a bankadó a jövő évi gazdasági expanzió ütemét 0,4 százalékkal is visszafoghatja.
Az elemzői gárda úgy látja, hogy az idei 1 százalékos gazdasági növekedés jövőre 2,9 százalékra gyorsul, rá egy évre azonban csak kissé emelkedik tovább, 3,1 százalékos lehet az expanzió. A nem túl robosztus dinamika annak is köszönhető, hogy a lakossági fogyasztás visszafogott ütemben nőhet a megemelkedett hiteltörlesztések, a beszűkült hitelfelvételi lehetőségek, és a megnőtt óvatossági megtakarítások miatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
