Brüsszel perrel fenyegeti a kormányt

Október 1-ig kért választ az EU Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának vezetője arról, mit tervez a kormány Simor András fizetésénak ügyében. Marco Buti főigazgató szerint amennyiben a már több uniós hatóság, így a főigazgatóság által is az uniós jogot sértőnek minősített törvény hatályban marad, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.

Ez ugyan még nem magát a pert jelenti, de egyenes utat odáig igen. Ha a kormány nem, illetve nem megfelelően reagál a bizottság felszólításaira, nagyjából négy hónap alatt a luxemburgi Európai Bíróság előtt találhatja magát, amely prioritást ad a bizottság által indított pereknek.

A főigazgató levele az utolsó lépés a jogsértési eljárás elindítása előtt, hangsúlyozta az ügyet ismerő uniós forrásunk. Afelől nem lehet sok kétség, hogy a bizottság a főigazgató kérésére elindítja az eljárást. Forrásunk szerint a levélből egyértelműen kiderül, a főigazgatóság már most is nagyon jól tájékozott az ügyben, álláspontja – miszerint a kormány által benyújtott, a parlament által elfogadott törvény sérti az uniós jogot – egyértelmű és határozott.

Emiatt a mostani levél nem tekinthető egy pusztán tájékozódó, információkérő aktusnak: a Marco Buti biztos által aláírt dokumentumban már most egyértelmű felszólítás található arra, hogy Magyarországnak módosítania kell az egyébként szeptember 1-én hatályba lépett, az uniós jog jegybanki függetlenségre vonatkozó előírásait sértő szabályozást. A módosítással kapcsolatos szándékokra kérdez rá a főigazgató, lényegében erről kéri a magyar hatóságok válaszát.

A nemzetgazdasági tárca puhítaná a levelet

Ennek azért is van jelentősége, mert a levélről hétfőn este az MTI-nek beszámoló Nemzetgazdasági Minisztérium, úgy tűnik, félreérthette a levélben foglaltakat. A közlemény szerint „az Európai Bizottság hétfőn levélben további információkat kért a magyar hatóságoktól a közigazgatásban bevezetett bérplafonról, amely szeptember elsejével lépett hatályba, és többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőire is vonatkozik”. A közlemény szerint a kormány álláspontja változatlan: kordában kell tartani a fizetéseket a közigazgatásban. „A magyar kormány a jegybanki vezetők fizetését befolyásoló intézkedésről előzetesen tájékoztatta az Európai Központi Bankot. A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó intézkedés a jegybanki függetlenséggel összeegyeztethető. A bérek korlátozását előíró törvény egységes elvek alapján a teljes közszférára vonatkozik” – írta a tárca.

Csakhogy a brüsszeli levél valójában egyáltalán nem foglalkozik az általános bérplafonnal, arra, illetve a magyar gazdaság általános helyzetére röviden csak annyiban tér ki, hogy érti a magyar hatóságok nehéz helyzetét és az intézkedés indokait, csak éppen a jegybanki vezetők fizetésének csökkentése sérti az uniós jogot.

A főigazgató nemcsak az egyébként hasonló ügyekben elsősorban illetékesnek elismert Európai Központi Bank által hangoztatott kifogásokat ismétli (az intézkedés sérti a jegybanki függetlenséget, akadálya lehet annak, hogy a jegybank a piaci bérekhez hasonló díjazással megfelelő szakembergárdával működjön.) Úgy tudjuk a levél külön kitér arra is, hogy az ügyben több másik európai jegybank is jelezte aggályait.

Emellett a levéből kiderül: Brüsszel tisztában van azzal, hogy más állami tulajdonú bankok esetében a kormány nem ragaszkodott bérplafonhoz. Forrásunk szerint név szerint is megemlítik a Magyar Fejlesztési Bankot, illetve az Eximbankot, amelynek vezetői egyéb juttatásokat és prémiumot is kaphatnak, így rájuk kevésbé hat a bérplafon. (Ugyanakkor nem tér ki a levél arra a lapunk által hétfőn bemutatott tényre, hogy valójában az állami cégeknél az Orbán-kormány éppen eltörölte a kétmilliós bérplafont.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!