Simor: Járai fizetése arányaiban magasabb volt

"A monetáris tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy az IMF és EU hitelmegállapodás felülvizsgálatának lezárását elhalasztották, mivel  a kormánynak több időre van szüksége az elfogadott konvergencia-programmal és a túlzott deficit eljárás ajánlásaival összhangban álló, konzisztens, a fiskális fenntarthatóságot tartósan javító, strukturális intézkedésekre alapozott program összeállításához" - áll a testület a kamatdöntés után kiadott közleményében. (A jegybank változatlanul hagyta az 5,25 százalékos kamatot.)

Magyarország érdekeit nem szolgálja, hogy nem jött létre megállapodás - mondta Simor András jegybankelnök az MNB sajtótájékoztatóján. A jegybank szerint az idei 3,8 százalékos hiánycél elérése nagyon közel van, néhány tizedszázalékos különbség lehet a cél és a most kalkulálható eredmény között. Ugyanakkor Simor megjegyezte: a jövő évről nem tud nyilatkozni, mivel nem látta a kormány terveit.

A fenti kijelentés akkor is árulkodó, ha Simor az IMF-fel folytatott tárgyalások kommentálásá elutasította: mint mondta a jegybank képviselője ott volt, az MNB-t érintő kérdésekben, illetve "amiről kérdezték" állást foglalt, beleértve a költségvetés várható alakulását is, de a megbeszélésekről nem kívánt részleteket elárulni.

A kedvezőtlen nemzetközi környezetben a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára továbbra is magas és ingadozó, ehhez hozzájárulnak a hazai fiskális pályával kapcsolatos aggodalmak is - áll a monetáris tanács közleményében. A jegybank törekedni fog arra, hogy az előttünk álló időszakban a forint árfolyamának túlzott ingadozását megakadályozza. Ezért úgy határozott, hogy folytatja az EU források piacra vezetésének gyakorlatát - Simor szerint ez 2,5-3 milliárd euró forintra váltását jelenti, ezek a tranzakciók pedig önmagában segítik a forint erejét. A portfolio.hu értékelése szerint a fenti bejelentés lényegében verbális intervenciónak, a forint melletti beavatkozásnak tekinthető a jegybank részéről, kiegészülve azzal, hogy a monetáris tanács szakított a kamatcsökkentést elérhető távolságban feltűntető hangvétellel. A közleményben a jegybank leszögezte: a kockázati felárak tartós megemelkedése az irányadó kamat emelését teheti szükségessé.

A közleményben ugyanakkor szerepel az is: megnyugtató, hogy a kormány kinyilvánította elkötelezettségét a költségvetési konszolidáció folytatása mellett. Fontos, hogy olyan intézkedések szülessenek, amely ek egyszerre szolgálják a költségvetési hiány tartós mérséklését és a gazdaság növekedési potenciáljának javítását. Az európai összehasonlításban is alacsony költségvetési deficitcél megvalósulása esetén az államháztartás GDP-arányos adóssága csökkenő pályára állhat.

A sajtótájékoztatón elhangzó kérdésekre válaszolva Simor kitért a bankadóra: mint mondta, a jegybank nem azért van ellene, mert az a bankoknak nehézségeket okoz, hanem mert számításaik szerint az a hitelezést drágítja és visszaveti, ezen keresztül pedig a gazdasági növekedés ellen hat.

Hány milliós fizetéstől lesz független a jegybankelnök?

A fizetésével kapcsolatos kérdésekre válaszolva Simor úgy fogalmazott: aki a fenti közcímben szereplő kérdést teszi fel, nem érti a jegybanki függetlenség lényegét. Szerinte a válasz nem milliókban mérhető, arról van szó, hogy az egyszer rögzített bérekhez a mandátum ideje alatt nem lehet hozzányúlni. Mint mondta, önkéntességről ebben a kérdésben már nem lehet szó, mivel a kormány nem kereste meg a jegybankot a témában való egyeztetésre, hanem nyomást gyakorolt majd törvényjavaslatot nyújtott be. Azt, hogy ennek hatályba lépése esetén mi lesz, Simor szerint az Európai Központi Bankon múlik, akik a múlt héten sem az ő, hanem a kormány megkeresésére foglaltak állást a témában. "Vita nem köztem és a kormány között van a fizetésemről, hanem a kormány és az EKB között a törvényességi kérdésekről" - fogalmazott a jegybankelnök.

Ugyanakkor Simor emlékeztetett: jelenlegi fizetése azokon a szabályokon alapszik, melyet a parlament 2001-ben fogadott el, fideszes többséggel. Ezen szabály alapján alakult az előző jegybankelnöki ciklusban is a fizetés, mely akkor 43-szorosa volt az átlagbérnek, mára a szorzó 39-szeresre csökkent, mondta Simor, aki szerint a fentiek fényében nehezen érthető az, hogy a kormánytöbbség most látszik meglepődni az egyébként is évek óta nyilvános jegybankelnöki fizetésen.