Mindekit meglepett a különadó-hosszabbítás
További Magyar cikkek
Amióta a bankadó kérdése fölmerült és a parlament megszavazta, azóta a kormányfő és az illetékes nemzetgazdasági miniszter többször határozott ígéretet tett a bankszektornak, hogy ez a típusú bankadó 2012-ben megszűnik. Mérvadónak a kormányfő és az illetékes nemzetgazdasági miniszter eddigi állásfoglalását tartjuk – közvetítette a Bankszövetség álláspontját Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója.
A válságadók, azaz az idén az energetikai, a telekom- és a bankszektorra, valamint a kereskedelmi láncokra kivetett adókkal kapcsolatban a korábbi kormányzati nyilatkozatok egyértelműen úgy szóltak: ezek 2012-ig élnek (meghosszabbították a már tavaly életbe léptetett, az energetikai cégeket terhelő úgynevezett Robin Hood-adót is 2012-ig). Kedden azonban a 2011. évi költségvetési törvényjavaslathoz a kormány benyújtott egy kitekintést (pdf-formátum), amely azt mutatja meg, milyen bevételekkel és kiadásokkal számol a kormány 2014-ig: eszerint a különadókból 2011-2012-ben elért bevétel mintegy felével, 200 milliárd forinttal a ciklus végéig számol a kormány. Szíjjártó Péter szóvivő ezzel kapcsolatban azt mondta: a különadók megszűnnek, de új szabályokat terveznek, melyek alapján az említett szektoroktól valóban számolhatnak az évi 200 milliárdos költségvetési bevétellel.
Müller János szerint az EU ellenzi az olyan típusú bankadót, ami a költségvetési egyensúly megteremtését célozza. Ma a világban nemzeti bankalapokat hoznak létre, amihez sem a nemzeti kormányok illetve a költségvetések nem nyúlhatnak hozzá. Ezek azt célozzák, ha egyszer újból a mostanihoz hasonló méretű válság lesz, akkor ebből a felhalmozásból majd fedezni lehet a veszteségeket. Müller azt mondta, ha lesz ilyen egységes, nemzeti bankbefizetési rendszer, ahhoz Magyarország is alkalmazkodni fog. Ez azonban nem azonos a költségvetésben rögzített kormányzati tervekkel.
Engem meglepett az a hír, velünk senki semmi ilyen jellegű intézkedésről nem egyeztetett, nem tárgyalt – reagált a válságadónak nevezett sarcok 2012 utáni megtartásáról szóló hírre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. „Ez egyébként egy nagyon rossz üzenet a kormánytól, azt jelenti, hogy a korábbi, októberi számításokkal és előrejelzésekkel szemben mégsem lódul meg annyira a gazdaság, hogy ezekre a pénzekre ne legyen szükség a következő években” – fogalmazott Vámos. Az Auchan-áruházláncnál szintén nem tudnak arról: bárkivel is tárgyalt volna a kormány arról, hogy az extraadókat három éven túl is megtartják, mondta kérdésünkre Gillemot Katalin szóvivő.
Amikor októberben az országgyűlés úgy döntött, három évre bevezetik a válságadót, ezt a kereskedők azzal a megelőlegezett bizalommal vették tudomásul, hogy a kormányzati gazdaságpolitika hatására 2012-ig megindul a növekedés, vagyis a mostani megszorítás megtérül. Ha viszont nem indul meg a növekedés, és megmaradnak az adók, elkerülhetetlen, hogy a rossz piaci helyzet miatt beépítsék az áruházláncok az árba az adó egy részét, a gyakorlatban ezt semmilyen törvényi szabályozás nem tudja megakadályozni – mondta kérdésünkre Vámos.
A nyereségalapú Robin Hood-adó az E.On-t kevésbé, az árbevételből kalkulált különadó viszonyt érzékenyen érinti, kommentálta az adók meghosszabbításáról szóló hírt Kutas István. Az E.On szóvivője egyelőre nem tudta megmondani, hogy milyen hatásai lehetnek a hosszabbításnak, kalkulációk szerint 2014-ig nagyjából 24 milliárd forintot kell befizetnie a cégnek.
A Mol a szektort érintő különadóból négy év alatt 44,5 milliárdot fizethet, erre jön még rá a Robin Hood adó, ami 2014-ig további 45 milliárd plusz terhet jelent a cégnek. Az olajipari cég tehát közel 90 milliárdot fizethet a közös kasszába 2010 és 2014 között. A Mol a Robin Hood-adóról korábban úgy nyilatkozott: az rövidlátó, és fenyegetően hat mind a mostani, mind a majdani befektetőkre, valamint diszkriminálja a magas színvonalon működő vállalatokat. A 2012-ig meghirdetett válságadót viszont nem támadták, mondván a cég érdeke is az ország stabilitása, amit a különadókkal teremthet meg a gazdaságpolitika.